Hőhullámok a sarkvidéktől a Mediterráneumig, tengeren és szárazföldön egyaránt, növekvő erdőtüzek, apadó folyók, egyre gyorsabban zsugorodó hó- és jégborítás: ezek a kulcsszavai a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Középtávú Időjárás Előrejelző Központ (ECMWF) 2025-ös európai klímahelyzeti jelentésének.

A jelentés ijesztő képet fest kontinensünk helyzetéről – és ezt sajnos mi is érezzünk a bőrünkön. Az ökoszisztémák és az emberi társadalmak is megszenvedik ezt az átalakulást, amelynek a tudatos kárenyhítése helyett még mindig ott tartunk, hogy sokan tagadják a létezését, vagy az okát.

Európa területén regisztrált össz jégvesztés, 1976 óta. Grönland térképen a színezés a jég mozgási sebességét mutatja (kék= gyorsabb)

Forrás: ENVEO/C3S/ECMWF

A főbb eredményeket pontokba szedve érdemes átolvasni.2025-ben Európa 95 százalékán az éves középhőmérséklet magasabb volt a sokévi átlagnál
A sarkvidék közeli finn és skandináv területeket rekord léptékű, 3 hetes hőhullám sújtotta, a sarkkörön belül is 30 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértekHatalmas léptékű jégvesztést tapasztaltak Izlandon, Grönlandon, de a hótakaró kiterjedése is közel harmadával kisebb voltA tengervíz felszíni hőmérséklete a mérések kezdete óta legmagasabb volt, a tengeri területek 86 százalékán erős tengeri hőhullámokat tapasztaltakRekord nagyságú, több mint egymillió hektáros területet pusztítottak el az erdő- és bozóttüzekAz európai folyók 70 százalékának alacsonyabb volt az éves vízhozama az átlagnálBár a korábbiaknál kevesebbeket sújtottak viharok és áradások, de így is ezreket veszélyeztettekEurópában az energia közel felét megújuló források adták már, a napenergia új rekordot ért el 12,5 százalékos részarányávalA biológiai sokféleség jövőnk szempontjából létfontosságú, de a klímaváltozás az egyik legfőbb ok a romlása hátterében.A téli hideg – főleg a napi minimumértékek – is egyre kevésbé hideg. Csökkent azon napok száma is, amelyeken fagypont alatti hőmérsékletet lehetett mérni, és azoké is, amelyeken egész nap fagypont alatt maradt a hőmérséklet. Grönlandon 139 milliárd tonna jég veszett el 2025-ben – ez mennyiségileg az Alpok gleccsereinek másfélszerese. A hóval borított terület nagysága 1,32 millió négyzetkilométerrel csökkent, ez akkora, mint Franciaország, Németország, Svájc, Ausztria és Olaszország területe együttvéve.

Léghőmérsékleti eltérések 2025-ben kontinensünkön. A pirosabb árnyalat jelenti a nagyobb meleget, a fehérek átlag közeli értékek. Az ábra jobb szélén a globális hőmérséklet-emelkedés, ahol az északi sarkvidék „vezet” évtizedenként 0,75 Celsius-fokkal, Európa a kontinensek közt az első, évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal, ami kb. a kétszerese a globális átlagnak.

Forrás: C3S/ECMWF

 

Az emelkedő hőmérséklet, a kiterjedt erdőtüzek és aszályok egybehangzóan igazolják: a klímaváltozás nem egy jövőbeli veszély, ez a jelenünk valósága

– mondta Samantha Burgess, az ECMWF klímastratégiai vezetője.

2025-ben rekordmagas tengervíz-hőmérsékleteket mértek az európai régióban, és ez már a negyedik ilyen rekorder év volt egymás után. Súlyosan érinti a tengeri fajokat, a biológiai sokféleséget és az élőhelyeket. A tengeri hőhullámok gyakran együtt jelentkeznek a szárazföldiekkel – ez még rosszabbá teszi a helyzetet az ember számára. Így az éjszakai minimum-hőmérsékletek nem elég alacsonyak ahhoz, hogy az ember a napi hőstresszt ki tudja pihenni.

A tengeri hőhullámok a sarkvidéket is elérték, a Norvég-tengeren is súlyos kategóriába esett a magas vízhőmérséklet. A területeink 86 százalékát erős kategóriájú tengeri hőhullámok érintették, és 36 százalékban ezek elérték a súlyos és extrém kategóriát is. Ez a valaha mért legmagasabb arány.

Eltűnőben a hideg. A térkép bal oldalon azt a területet jelöli, ahol 14 napon át (egymás után) 0 Celsius-fok alatt maradt a napi minimum hőmérséklet. Sötétkék a 2025-ös év. A jobb oldali térképen az látható, amely területen a napi legmagasabb hőmérséklet 0 Celsius-fok alatt maradt 14 napon át (itt is a sötétkék a 2025). A világosabb kék árnyalatok mindkét térképen a korábbi időszakokat jelölik, így a veszteség jól látható.

Forrás: KNMI/C3S/ECMWF

Számunkra, a Kárpát-medence számára különösen súlyos az a helyzet, ami a folyókat és a csapadékot érinti. Mind a folyók vízhozamában, mint a talajnedvességben rekord közeli alacsony értékeket mértek 2025-ben, már májusban a kontinens több mint felén aszályhelyzet volt.

Az erdő- és bozóttüzek terén több mint egymillió hektár terület égett fel (ez több mint 10 ezer négyzetkilométer). A már „megszokottnak” nevezhető ibériai tüzeken – ez volt az össz tüzek mintegy fele – túl igen súlyos, rekorder tüzekről számoltak be a német, a holland, a brit és a ciprusi helyszínekről is. E tüzek egyaránt súlyos hatásúak az élővilágra, és a velük, főként a tőzegtüzek esetében a légkörbe jutó szén is igen jelenetős mennyiségű. A számítások szerint egész Európában nő a tüzek veszélye.

A tengeri hőhullámok súlyossága (mélyvörös a legextrémebb). A grafikonon az össz tengeri területeink százalékos arányában láthatjuk a tengeri hőhullűmok mértékét az elmúlt évtizedekből. A térképes ábrarész ugyanezt helyre lebontva mutatja, a 2025-ös évre vonatkozóan.

Forrás: DMI/C3S/ECMWF

Mind a tengeri, mind a szárazföldi biológiai sokféleséget veszélyeztetik a hőhullámok, az aszályok és a tüzek. Veszélyt jelent az évszakok rendjének felborulása, illetve a csapadékviszonyok átalakulása is, de zsugorodnak és átalakulnak az élőhelyek is a klímaváltozás miatt. A jelentés kiemeli például azokat a tengerifű-borította területeket, amelyek többek közt a tengeri teknősök táplálkozó helyei.

Az éghajlat és a biológiai sokféleség közti kapcsolat jól ismert és az európai stratégia ezt tükrözi is. Azonban fel kell gyorsítani a tetteinket, többek közt a természetes ökoszisztémák helyreállításával, amelyek képesek visszahatni ránk is, növelve a változásokkal, klímaingadozásokkal szembeni ellenálló képességünket.