2024. február 22-én az indítványozó, aki egy gazdasági társaság ügyvezetője, a cég Skoda Rapid típusú gépkocsijával közlekedett, amikor rendőri intézkedés alá vonták. Az ellenőrzés szerint úgy vett részt a közúti közlekedésben az általa vezetett gépjárművel, hogy annak műszaki érvényessége 2024. február 11-én lejárt.
Az indítványozó a helyszínen elismerte a közlekedési szabályszegés tényét, amely miatt vele szemben 13 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki.
A jármű- és a cégnyilvántartás adatai alapján a helyszínen kiderült, hogy a Skoda tulajdonosa és egyben üzembentartója a gépjárművezető cége. És miután ő a cég vezető tisztségviselője, önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezető, a helyszínen intézkedő rendőr vele szemben – már távollétében – szabályszegés elkövetése miatt feljelentést tett.
A Budaörsi Rendőrkapitányság mint elsőfokú szabálysértési hatóság az indítványozót a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt figyelmeztetésben részesítette. A határozat ellen a cégvezető meghallgatási kérelemmel élt, erre a hatóság visszavonta határozatát, majd egy azzal megegyező tartalmú új határozatot hozott.
A döntéssel szemben kifogással élt, amelyet a hatóság az illetékességgel rendelkező Budaörsi Járásbírósághoz továbbította. A bíróság, amely az indítványozót kérelme ellenére sem hallgatta meg, 2024. március 20-án a szabálysértési határozatot hatályában fenntartotta.
Nincs büntetés törvény nélkül
Miután a bíróság végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye, illetve a szabálysértési kódex sem biztosít felülvizsgálatot, és az ügyben tárgyánál fogva a perújítás is kizárt, a cégvezető 2025 januárjában alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az indítványozó szerint a szabálysértési felelősség az üzembentartót terheli, az üzembentartó személy azonban nem ő, hanem a gazdasági társaság, amelynek történetesen ő az ügyvezetője.
Úgy vélekedett, hogy a támadott bírósági döntés sérti az Alaptörvényben foglalt nulla poena sine lege (nincs büntetés törvény nélkül) és nullum crimen sine lege (nincs bűncselekmény törvény nélkül) alapelveket, illetve az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogát is.
Nem kívánt állapot elkerülése
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Patyi András) határozatában Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Budaörsi Járásbíróság végzését.
Az alkotmánybírák szerint a Budaörsi Járásbíróság kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a szabálysértési tényállás alanyát kiterjesztő módon, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alapján értelmezte, amely kiterjesztő értelmezés a szabálysértési felelősség megállapítását célozta. A járásbíróság a szabálysértési törvény, illetve a KRESZ kifejezett rendelkezése hiányában az ügyvezető indítványozónak tulajdonította a KRESZ-ben meghatározott szabály megszegését. Ezzel szemben a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján
az üzembentartó a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
A járműnyilvántartásban tulajdonosként és üzembentartóként természetes vagy jogi személyt (gazdasági társaságot) lehet feltüntetni.
Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság nem a vonatkozó, az ügyre alkalmazandó jog figyelembe vételével járt el, amikor a szabálysértési felelősséget a Ptk. rendelkezéseire alapította, figyelmen kívül hagyva a szabálysértési törvény szabályait. „A bíróság arra törekedett, hogy kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában elkerülje azt a nem kívánt állapotot, hogy egy jogellenes magatartás felelősségre vonás nélkül maradjon” – tartalmazza az alkotmánybírósági határozat indoklása.
Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indoklásában kifejtette, hogy az elkövető személyére alkalmazott kiterjesztő értelmezés nem a contra legem (törvénnyel ellentétes) jellege miatt, hanem azért alkotmányellenes, mert sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdését. E szerint „senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény”.
(Borítókép: Rendőrségi közúti ellenőrzés a fővárosban 2026. március 11-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!