A Nyíregyházi Állatparkban van egy kis fehér épület, amelyet ma a gondozók öltözőként használnak. Reggel 6-kor itt veszik fel a munkaruhát, este itt vetkőznek le. Olyan a homlokzata, mintha bármilyen vidéki üzem szociális blokkja lehetne, egyszerű panelekből van összerakva, gyorsaság és a költséghatékonyságot szem előtt tartva. Ennek az épületnek már nincs semmi különös funkciója a 35 hektáros tölgyerdő logikájában. Az ide érkezők nem is láthatják, ugyanis egy fal mögött található, ahová csak a dolgozók mehetnek be, pedig húsz évig ez volt az állatkert igazgatósága.
Az épület eredete – ahogy Gajdos László a Mi emberünk podcast-interjújában fogalmazott – szürreális kis nyíregyházi mikrotörténet. Az 1990-es évek elején, amikor a Józsaváros lakótelepét építették panelekből, és néhány elem „leesett az autóról”. Ezekből rakták össze ezt a kis fehér épületet, először munkásöltözőnek. Aztán 1996-ban Gajdos László átalakította irodának, és körülbelül 2018-2020-ig itt dolgozott – addig, amíg az új főbejáratot és látogatóközpontot át nem adták. Akkor költözött át végre az új helyiségbe.
Húsz évig abban voltunk, és amikor jöttek a kollégák – már hihetetlen nemzetközi kapcsolatrendszerünk volt –, már szégyellni kellett. De mondtam: gyerekek, a vendég nem azért jön be, hogy nekem milyen irodám van, hanem hogy milyen állatházat lát. Először azt csináljuk meg
– emlékezett vissza Gajdos.
Ma, valahogy az élet kerek logikája szerint, megint öltöző az épület. A 30 év végén oda került vissza, ahonnan indult. Csak közben Európa egyik legjobb állatparkja épült fel köré.
Kötődik az épülethez Petró Zsuzsa, az állatkert oktatási osztályvezetője is, aki 26 éve dolgozik az állatparkban és aki körbevezetett minket.
A jegesmedvének előbb volt légkondija, mint nekünk
– mesélte.
És nem viccelt.
31
Petró ZsuzsaGaléria: Nyíregyházi Állatpark 30 éves története(Fotó: Tövissi Bence / Index)
Egy WC-be zárt oroszlán
Gajdos László már tízéves kora körül bejelentette, hogy állatkert-igazgató lesz. A nyíregyházi belvárosban nőtt fel, a bíróság épületével szemben, és szokásává vált, hogy mindent hazavitt, ami élt és mozgott. A konyhában néha denevérek röpködtek, egyszer pedig negyven macska volt az udvarukon neki köszönhetően. Senki nem tudja, kitől örökölte ezt, ugyanis a családban előtte senki sem érdeklődött különösebben az állatok iránt.
A Sóstó Zoo hivatalos története 1996. szeptember 1-jén kezdődött, amikor az akkor 34 éves Gajdos László átvette a Sóstói Kultúrpark vezetését. Akkor a park egy szétbontott vidámparki mintára épített hely volt az egész, ami néhány őzzel, szarvassal, hazai apróvaddal, két medvével, valamint az igazgató szavai szerint a „világ legkisebb óriáskerekével” büszkélkedhetett. Na meg persze volt még egy WC is a területen.
Nem telt el sok idő, és Gajdos egyből nagyot mert álmodni. Ennek köszönhető, hogy még 1996 végén, pontosan december 24-én megérkezett egy oroszlánkölyök Sóstóra. Eleknek hívták, és a WC-ben töltötte az első nyíregyházi karácsonyát. Ő volt a Nyíregyházi Állatpark első egzotikus állata. Gajdos László felesége, Edit akkor szembesült igazán azzal, mire vállalkozott a férjével, ugyanis szenteste még nem állt otthon a karácsonyfa, mert Gajdos a WC oroszlánházzá alakításán dolgozott a sóstói erdő mélyén. A legendák szerint az igazgató a későbbi évek során minden tervét megvitatta Elekkel, aki egyfajta tanácsadói pozícióba lépett elő.
Az első év arról szólt, hogy az oroszlánnak ki kellett jönnie a WC-ből. Ehhez Gajdos kerített egy vállalkozót, aki adott négymillió forintot kölcsön azzal, hogy május 1-jén kéri vissza azt a bevételből, amit az oroszlánkifutó termel. Bár Elek nagy látványosság lett – köszönhetően annak, hogy a látogatók a föld alatt bemászhattak a kifutóban, és középről, egy üvegkupolából megnézhették a veszedelmesnek tartott állatot, ami újdonságnak számított –, azért egy állatkerthez többre van szükség egy szem oroszlánnál. Ezért ott, ahol nem volt mondjuk zsiráfkifutó, Gajdos kiíratta egy gyönyörű táblára, hogy „itt épül a zsiráfkifutó”. Vagy: itt zebrák lesznek. Az emberek meg jöttek, mert ha most még nincs is, egyszer csak lesz.
Göncz Árpád köztársasági elnök 1997 augusztus végén avatta fel az állatkertet. Az év végére már 100 ezer látogatójuk volt. Megépült az első Madárház, a Magyar Parasztudvar és a Majomsziget, majd 1998-ban felvették a Nyíregyházi Állatpark nevet, közhasznú társasággá alakultak, megépült a láma- és kengurukifutó, és a hollandiai Emmen állatkertjéből megérkezett az első zsiráfpár, akiknek még abban az évben kicsinyük is született. 1999-ben a vidéki állatkertek közül elsőként nyitottak fókabemutatót, ahol a borjúfókák víz alatti úszását is meg lehetett figyelni.
Idegenvezetőnk, Petró Zsuzsa 2000-ben csatlakozott az állatparkhoz, akkor még gondozóként és zoopedagógusként. Akkor nyílt meg az ország első vidéki tengeri akváriuma, egy 5000 literes medence, ami kis túlzással a jelenlegi medencékhez viszonyítva egy lakásban tartható méret, egy díszakvárium. Az ország akkori vidéki állatkerti felfogásához képest viszont forradalomnak számított, különösen azért, mert az akváriumban úszott egy szirti cápa is.
„Pedig nem terveztem, hogy valaha is állatkertben dolgozom. Igazgató úr személyisége és (akkor még csak) elképzelései fogtak meg, valamint az, hogy ez más jellegű állatkert, mint amit eddig láttam. Az itt dolgozók csapatként tesznek a fajok megőrzéséért” – mondta Zsuzsa.
Ráadásul az igazgató úr teret ad a fejlődésre, folyamatosan tudjuk magunkat képezni, így a jelenlegi szakmai gárda több tagja már nemzetközi szaktekintély.
A 2001-es évben felépült a Magyar Őspark, a Kárpát-medence kifutórendszere, mini skanzennel, jurtával, vadászati eszközökkel. Ezt a részt Gajdos még az alapító állatok bázisán tudta összerakni, mert a hazai fajokat egyszerűbb volt beszerezni, mint az egzotikus állatokat. A magyar tarka, a szürkemarha, a racka, a hidegvérű ló, a mangalica, mind viszonylag könnyen jött. A trópusi fajokra még várni kellett. De nem sokáig.
31
Galéria: Nyíregyházi Állatpark 30 éves történeteFotó: Tövissi Bence / Index
Az emberek miatt kerültek a kihalás szélére, most az emberek próbálják megmenteni őket
A 2002-es Trópusi Ház mezőgazdasági kiállítóhelyiségből épült.
Az alapépület megvolt, az igazgató úr pedig meglátta benne a fantáziát
– mondta Zsuzsa, miközben a régi cápamedence mellett mentünk el, amely ma már édesvízi élőhely.
A Trópusi Házzal jött be a borneói orangután – a Föld legnagyobb fán élő emlőse – a maga indonéz kontextusában. Még abban az évben kibővítették a komplexumot a Mediterrán Kerttel és a Majomerdővel, ahol madagaszkári makik között lehetett és lehet a mai napig sétálni. Éppen a hetekben születtek gyűrűsfarkú maki kölykök, akiket meg is csodálhatnak az ide látogatók.
A Sarkvidék Panoráma 2003-ban épült meg, ahol a vidéki állatkertek közül elsőként pingvinek és jegesmedvék mutatkoztak be, majd 2004-ben fehér tigris érkezett, 2005-ben pedig az első vastagbőrű, egy fiatal szélesszájú orrszarvú bika.
Aztán jött a 2006-os év, a Vastagbőrűek Éve.
A »pici« Nyíregyházi Állatpark hirtelen hatalmas afrikai elefántokat kapott
– mesélte Zsuzsa.
Akkor adták át az ország első vidéki elefántházát, és ezzel a parkból tenyészközpont lett. Ez a kifejezés elsőre nem hangzik pozitívan, de ma már az állatkertek fontos szerepet játszanak abban, hogy a kihalás szélére sodródott állatfajokat megmentsék. Ebben pedig a világ legjobbjai között van a Nyíregyházi Állatpark.
Az emberek miatt kerültek ezek az állatok a kihalás szélére, úgyhogy az emberek feladata a megmentésük. Néha persze szélmalomharcnak érzi az ember, de nemcsak egy-egy faj megmentése a fő feladat, hanem a társadalom szemléletének megváltoztatása is, mert azzal lehet nagy eredményt elérni. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. És ez nem csak egy jól hangzó szlogen
– jegyezte meg Zsuzsa.
2006-ban felépült a törpevíziló-ház is. Két új tehén érkezett a szélesszájú orrszarvúhoz, két indiai orrszarvú, és megnyílt az ország első állatkerti szállodája, a Hotel Dzsungel.
2007 márciusában megszületett Jumanee, az ország első afrikai elefántborja. Ugyanebben az évben épült meg a kaliforniai oroszlánfókás bemutató rész is, majd 2008-ban átadták a Dél-Amerikai Házat – főlakó Pedró, a tapír –, és kezdődött a Zöld piramis és a Tarzan ösvénye építése. 2009-ben andoki és maláj medvék jöttek, valamint csatlakozott egy fehér oroszlán, három ázsiai elefánt is.
A három ázsiai elefánt – Modhi, Jázmin és Tanja – eredetileg egy spanyol állatkertben élt, ahol egy angol lord volt a tulajdonos, aki kártyán nyerte meg az egész intézményt. Aztán a spanyol park csődbe ment 2010-ben, és a nyíregyháziak épp akkor adták át a Zöld piramist. Gajdos és csapata gyorsan lépett, befogadták az otthon nélkül maradt elefántokat, és az állatok ma is itt vannak. Igaz, már nem mai lányok, ugyanis 1966-os, 1970-es születésűek.
„Pont a napokban jött két német elefántspecialista, és el voltak ájulva, hogy ilyen matuzsálemi életkorú állatok milyen jó egészségügyi állapotban vannak” – mesélte büszkén Zsuzsa.
A 2010-es Zöld piramis-projekt közben önmagában is fordulópontot jelentettek, ugyanis felhelyezték az állatkert térképre Nyíregyházát. A piramis lett Magyarország és Közép-Európa első biodómja. Itt négyezer négyzetméteren és három szinten csodálhatják a látogatók az indonéz esőerdőt.
A piramisnak van egy ócenárium része is, amelyben található egy 500 ezer literes nagy akvárium, amelyben homoki tigriscápák, dajkacápák és homokpadi cápák élnek. Közöttük sétálhatnak át a látogatók egy üvegfolyosón.
Elég nagy váltás az első, 5 ezer literes medencéhez képest, ennek ellenére amikor Gajdos megálmodta az ócenáriumot és bejelentette, hogy szeretne egy félmillió literes medencét, amiben sétálhatnak a látogatók a cápák között, hiába hangzott hihetetlennek, senki nem nevette ki.
Tudjuk, hogy ő soha nem viccel. Van egy mondás, amit Igazgató úr gyakran hangoztat: »Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk«. Az állatparkban mindenki tudja, hogy ő tényleg megcsinál mindent, mindegy, hogy mennyire képtelennek hangzik első hallásra.
Egy-egy újabb újdonság megálmodása előtt kikéri minden szakterület véleményét, hogy olyan tartástechnológiában legyenek az állatok, amely kiváló mind az állatnak, mind a látogatók szemszögéből. Ezek a fejlesztések meg is hozták a gyümölcsöt, hiszen számos olyan fajt sikerül szaporítani, mely igazi kuriózum.
Az átjáró falai háromszor tízcentis üvegből készültek, egyedi megrendelésre.
A Zöld piramist Bajnai Gordon avatta még megbízott miniszterelnökként, 2010 májusában. Az épületért az állatkert nemzetközi innovációs különdíjat kapott és közben önfenntartó és nyereséges lett.
A karmester
A Sóstó Zoo egyik belső jellemzője, hogy Gajdos kinevelt egy olyan felsővezetést, amelyben mindenkinek megvan a saját területe, és ő maga „karmesterként” dolgozik. A „karmester” feladata összetett vezetői feladat: hiszen felel az intézmény teljes működéséért, az állatok jólétéért, a szakmai és természetvédelmi programokért, valamint a gazdasági és szervezeti irányításért, de csapatában megosztódnak a feladatok. Van olyan szakember, aki az állatorvosi, zoológiai, botanikai, állatjóléti, üzemeltetési, gazdasági és oktatási részlegért felelős.
31
Galéria: Nyíregyházi Állatpark 30 éves történeteFotó: Tövissi Bence / Index
S hogy milyen ember a karmester?
„Egyszerre szigorú és támogató, olyan vezető, aki elvár, de közben véd is. Mindig kiállt értünk, és ha kellett, a tűzbe ment értünk” – mondta Petró Zsuzsa, aki az egyik legkedvesebb történetét a szibériai tigrisek kifutójánál mesélte el vele kapcsolatban.
„Elmentem egy konferenciára, és onnan továbbmentem egy expedícióra, ahol andoki medvéket figyeltem meg. Mikor két hét után először volt térerőm 4000 méteren, őt hívtam fel először: »Igazgató úr, élek, csak ennyit akarok mondani«.”
Mit válaszolt erre Gajdos?
„Jól van, most már gyere haza.”
Gajdos azonban nem csak jó vezetői képességei miatt tudta így felfejleszteni az állatkertet. Komoly marketingtapasztalattal rendelkezik, ugyanis rádiózott, tévézett, mielőtt az állatkerttel kezdett volna foglalkozni.
Talán ezért volt ilyen óriási kiugrási lehetősége a parknak, mert pontosan tudta, hogyan kell embereket megmozgatni. Akkor még nem volt jellemző Magyarországon, hogy egy állatkert-igazgatónak ilyen rálátása legyen a médiára, mint neki
– mesélte Zsuzsa.
A „karmester Gajdos” jelenségnek van másik oldala is, amely nélkül nem lehet érteni, hogyan nőtt fel mellette ilyen szakmai gárda.
„Engedi szárnyalni az embereket. Ha valakinek van egy jó ötlete, akkor sokszor annyit mond csak, hogy »jól van, csinálja«. Az ösztönzésével nőttek ki a kollégák közül fajmegőrzési programok szakemberei, tudományos munkák készülhettek el, és míg harminc éve egy nemzetközi konferencián még esélytelen volt kimondatni a külföldi szervezőkkel a Nyíregyháza szót (ezért SóstóZoo az angol nevünk), ma már a nemzetközi állatkerti »porondon« is tudják, hol van ez az állatkert” – részletezte Zsuzsa.
„Igazgató úr mindig nyitott volt az újdonságokra” – tette hozzá Zsuzsa. Tavaly óta például már az állatkerti oktatásban segédkező terápiás kutyánk is van.
Ez a kert olyan, mint egy második család, ennek szerves része az is, hogy a Sóstó Zoo-ban az utánpótlás-nevelés szinte családi: sok itt dolgozó kolléga gyerekként volt a Zoosuli nyári táborban, gimnazistaként önkénteskedett, egyetemistaként diákmunkás volt, majd főállásba lépett. A park egyfajta szakmai biotóp, ami magát neveli ki, és Gajdos mindennek a motorja.
Európai liga
A 2010-es évek a Sóstó Zoo európai felemelkedésének évei. 2011-ben afrikai elefánt-tenyészközpont lett a park, és itt rendezték az EAZA Akadémia konferenciáját, ami az európai állatkerti szakemberek továbbképzése. 2012-ben az Evolúciós Erdő, 2013-ban elefántnász, és Magyarországon először itt jött a világra borneói orangutánbébi.
A világ leglassabban szaporodó emlőse. Hét-nyolcévente van egy kicsinye egy orangutánnak. Élete során maximum háromszor van utódja. És kritikusan veszélyeztetett faj
– jegyezte meg nem mellékesen Zsuzsa.
31
Galéria: Nyíregyházi Állatpark 30 éves történeteFotó: Tövissi Bence / Index
Ezek az állatok ráadásul már nem is vadon születettek. Egyikőjük a Králové Dvur-i állatkertben született, másikuk Arnhemben, a harmadik Bécsben. És aztán az itt született bébi továbbkerült egy dán állatkertbe.
Ez a háló a fajmegőrzési programok (EEP) működése: az állatok már nem városoké vagy parkoké, hanem egy európai szövetségé. A Nyíregyházi Állatpark ennek a hálónak az egyik fontos csomópontja. Száznál is több európai fajmegmentési programban (EEP) vesznek részt, és négy nagy fajmegőrzési programot maguk koordinálnak. A vörös óriáskenguru európai populációját Nyíregyházáról igazgatják, ahogy a steller-réti sas és a fehér bóbitás kakadu európai állományát is.
Emellett az állatkert folyamatosan bővült, 2013-ban érkezett egy ománi tehénorrú rája is, 2014-ben adták át a Viktória-házat, 2016-ban az Ausztrál-házat és az Andok kalandokat, amely egy függőhíd rendszer, ahonnan meg lehet figyelni Dél-Amerika állatait.
És 2015-ben Európa legjobb állatkertjévé választották a Sóstó Zoo-t az 500 ezer látogató alatti kategóriában. Majd 2018-ban ismét elnyerték ezt a díjat. Azóta viszont már 600 ezer látogató fölött vannak, így nem indulhatnak ebben a kategóriában. Ezt persze annyira azért nem sajnálják, hiszen azt jelenti, hogy folyamatosan egyre több és több látogatójuk van.
A főbejárat 2018-as átadása máshogyan is változást hozott. Akkor adták át a hópárduckifutót, az új látogatóközpontot, az erdei tanösvényt. Az ország első indiai páncélos orrszarvú-borja is akkor született. Nem kis szenzáció volt: az indiai páncélos orrszarvú magányos életmódot folytat, a hímet és a nőstényt csak ivarzási időszakban lehet összeengedni, félévente öt-hat napra. A vemhesség 16 hónap.
„Tíz évig dolgoztunk azon, hogy sikerüljön szaporítani” – mondta Zsuzsa.
A 2019-ben „Cápa-konferenciát” tartottak. Elsőre furcsának tűnhet, hogy pont a tengerpart nélküli Magyarországon rendeznek meg egy ilyen eseményt, de 17 ország ötvennél is több cápaszakembere érkezett rá. Eközben átadták az állatkert második szállodáját, a négycsillagos Hotel Pangeat, amely az első zoo-szállodaként elnyerte a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj első díját.
A Hotel Pangea egyébként a park egyik csendes ékessége: 35 szobás szálloda, az állatkert területén belül, ahol a szobák állati tematika köré épülnek – minden szoba másik állatfajt jelenít meg a díszítésében –, a hallt egy „életfa” formájú berendezés uralja. Hónapokra előre foglalt minden szoba. A vendégek természetesen az állatkertet is látogathatják nyitvatartási időben.
Ráadásul a 35 hektáron mindenütt akadálymentes a park. Vakokból és látássérültekből álló szakértői csapatot kérnek meg minden új komplexum átadása előtt, hogy ellenőrizzék az akadálymentesítést. Emellett az ÉFOÉSZ-nap (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének napja) körülbelül húsz éve hagyomány, ezen a napon minden érintett és családja ingyen jöhet a parkba. Ez alkalmanként több ezer ember.
A mosdóban olvasott tanmesék
A Sóstó Zoo egyik alapelve, hogy „ide elsősorban szórakozni jönnek az emberek, de nem hagyjuk”.
Legalábbis ez Petró Zsuzsa megfogalmazása, és egy egész oktatási osztály áll mögötte. A park minden bemutatójához van információs tábla, hat nyelven, mert sok a külföldi vendég. Interaktív oktatóanyagok vannak elszórva az állatparkban mindenütt. Még a piszoárok felett is kis tanmesék vannak kirakva környezettudatos viselkedésről.
Mert egy kirakott feliratot az utcán nem olvas el senki, de a mosdóban ráérnek olvasni
– mondta Zsuzsa viccelődve.
31
Galéria: Nyíregyházi Állatpark 30 éves történeteFotó: Tövissi Bence / Index
Ezzel a logikával működik a fókashow is, amelyet a 2007-ben átadott bemutatóhelyen tartanak. A két felnőtt fóka, akik most a show főszereplői, akkor egyévesek voltak. A show nemcsak mutatványokról szól, hanem oktatás is van benne, állatorvosi tréningeket is beleépítettek, mint például a fogmosást.
Az állatpark munkatársai külső helyszínekre is járnak szemléletet formálni, iskolákban, közösségi rendezvényeken, de a saját Erdei Iskola és Zoosuli táborrendszerével is generációkat tanítanak.
Banán, elefánt, trágya
A Zöld piramis belsejében Zsuzsa megáll egy nagy fűféle előtt.
„A banán a világ legnagyobb füve. Nem fa, hanem egy óriási méretű lágyszárű fűféle” – mondta.
Most fog teremni. A termést leszedjük, megkapja az elefánt. Az elefánt trágyájával pedig trágyázzuk a banánt
– jegyezte meg.
Mini ökoszisztéma, egyetlen biodómépületen belül, ami ráadásul fenntarthatósági szempontból is fontos. És ez fontos szempont egy olyan helyen, ahol hatalmas hűtött kifutókat kell fenntartani az állatok számára az év minden napján. A kis fehér öltöző egykor azért volt légkondi nélkül, mert a jegesmedvének nagyobb szükségük volt rá, mint az embereknek. A kifutó különlegessége, hogy míg télen nyitott (így beeshet a hó), nyáron fedett és légkondicionáló berendezés működik a tetőn elhelyezett napelemek segítségével.
A 35 hektáros tölgyerdőben a tényleges munkanapok hajnali 7-kor kezdődnek. Napi 150 kg csirke és marha hús, 120 kg hal, 6 mázsa zöldség és gyümölcs, 6 mázsa szemestakarmány, 7,5 mázsa széna fogy el. A garnélákat, lisztkukacokat és tengeri halakat külön részleg készíti elő. Az állatorvosi szoba külön komplexum.
„Egyszer csak nyerek”
A Mi emberünk podcastnak adott 2026 eleji interjújában Gajdos így foglalta össze, miért fogadta el a Tisza Párt felkérését hét nem után:
Életemben először nincs B terv. A terv van. Nyerni kell, nyerni kell minden körülmények között.
Mint azóta tudjuk, nem csak egyéniben nyert. Magyar Péter bejelentette, az élő környezetért felelős minisztere lesz, ami gyakorlatilag a régi környezetvédelmi tárcát állítja vissza. Tízmilliárd forintot ígértek mellé országos állatmenhely-fejlesztésre és ivartalanítási programra. Gajdos szerint a környezetvédelmi minisztériumnak két színnel kell foglalkoznia: a zölddel, a vegetációval, és a kékkel, a vízzel és a levegővel.
Érdekesség, ha annyi forintunk lenne, ahányszor egy magyar állatkert-igazgatóból környezetvédelmi miniszter lett, két forintunk lenne. Nem sok, de azért meglepő, hogy kétszer is megtörtént.
Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója vonult át 2003-ban a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány tárcájába. Egyébként ő is gyerekkorától állatkert-igazgató akart lenni, és tízéves kora körül szeretett bele a fővárosi állatkertbe.
Persányi 9 évig vezetett állatkertet minisztersége előtt, majd még 13 évig minisztersége után. A két ember életútja annyiban hasonló, hogy mindkettő szakmailag a kerten keresztül hitelesedett, és nem egy politikai apparátusból érkezett. A Nyíregyházi Állatpark 25 éves jubileumi könyvében Gajdos így emlékezett vissza a kezdetekre:
Most, amikor írom ezeket a sorokat, rájövök arra, mennyire irreális és megalapozatlan álmok voltak egy 30-as fiatalember fejében, amikor egy fillér nélkül tervezgetett.
A jelen pedig az, hogy 5000 állat van 600 fajban a 35 hektáros tölgyerdőben. Évente több mint 600 ezer látogató. Magyarország leglátogatottabb vidéki turisztikai attrakciója. Két ízben Európa legjobb állatkertje a saját kategóriájában. Az ország első borneói orangutánbébijének, ománi tehénorrú rájának, indiai páncélos orrszarvúborjának és afrikai elefántborjának születési helye. 100-nál is több európai fajmegmentési program tagja. Négy nagy európai program koordinátora.
Hópihécske
A séta végén megérkezünk az új Jégvilág komplexumhoz, ami a 2021-ben elkezdett Jégkorszak interaktív állatbemutató. 20 ezer évvel ezelőtti életnagyságú modellek, és a végén ott a két kortárs sarki pólus. Hópihécske, a jegesmedve-anya, a két kölyökével. A kölykök háromhónaposan jöttek ki először a barlangból. Négy hónaposan kezdtek el a vízzel ismerkedni. Öt hónaposan merültek először.
31
Galéria: Nyíregyházi Állatpark 30 éves történeteFotó: Tövissi Bence / Index
„Ezt teszik a természetben is” – mondta Zsuzsa.
„Ezeket a tapasztalatokat mi megosztjuk a jegesmedve kutatókkal. Tehát az állatkert nemcsak elvesz az élőhelytől, hanem ad is, információt, megfigyelést, génmegőrzést” – jegyezte meg. Ráadásul a tavalyi esztendőben anyagilag is támogattuk a természetben jegesmedvéket kutató csapatot, a Polar Bears International-t, mert a bocsaink jelképes örökbefogadási összegét nekik utaltuk át.
A bejárat fölött lévő bronz zsiráfok mindeközben tovább őrködnek.
Elek, az alapító oroszlán, ezt nem érte meg. De a sírja ott van, ahol egykor a kifutója állt. És Gajdos László néhány hete még oda járt ki tanácsot kérni. A jubileumi könyv erről úgy ír, mintha természetes lenne, hogy egy igazgató 25 év után még mindig konzultál azzal az állattal, akivel mindent kezdett. És ha jobban belegondol az ember, az is. Mert egy állatkert valamilyen szempontból a saját első állatának a mintáján épül fel.
A WC már nincs meg. Helyén a kifutó áll. De az oroszlán, aki egykor benne lakott, valami olyat hozott létre, amit egy panelekből összerakott felvonulási épület igazgatóságából Európa egyik legjobb állatparkjává lehetett építeni.
(Borítókép: Látogatók az állatkertben 2026. április 30-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!