„Reális, hogy az NB I-ben amatőr szerződéssel is játszanak játékosok” – mi lesz a magyar focival a NER után?

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar labdarúgó-bajnokság csapatai a kormányváltást követően: az elmúlt 16 évben közpénzen és közvetett állami támogatáson hizlalták fel a klubokat, a NER bukásával azonban eltűnhetnek a milliárdok a csapatok mögül.

Arra néhány hete az UEFA jelentése rámutatott, mennyire egészségtelen a magyar klubok bevételi struktúrája. A csapatok ugyanis a régiós riválisokhoz képest ránézésre stabil anyagi háttérrel rendelkeznek, de ennek a forrása nem piaci forrásból, azaz a szurkolóktól vagy a játékjogok értékesítéséből származik, hanem az MLSZ által központosítva értékesített vagyoni értékű jogokból, politikailag exponált szponzoroktól és közvetett vagy közvetlen állami- és tao-támogatásokból. Mindeközben a fizetésekre költött pénz sokszorosa annak, amit a csapatok maguktól ki tudnának gazdálkodni. 

A közvetítési jogokat eddigi birtokosa az MTVA volt, de a közmédia vállaltan a piaci ár felett fizetett ezekért – erről Gundel-Takács Gábor, a közmédia társadalmi felügyeletét ellátó Közszolgálati Testület tagja beszélt egy 2020-as ülésen, amit Kele János vett észre. Az MLSZ az idei évre már nyílt pályázatot írt ki a közvetítésekre, a csakfoci.hu értesülései szerint lesznek is jelentkezők: az RTL és a Sport 1-2 csatornákat működtető AMC közösen pályázna a hazai bajnokság meccseire. A portál úgy tudja, a piaci ár mintegy 30 százalékkal lehet alacsonyabb, mint az eddigi közvetítési díj. 

Cikkünk írásáig az elsőosztály 12 klubjából 10 tette közzé tavalyi, 2025-ös beszámolóját, kivételt csak a Ferencváros és a Nyíregyháza jelent. Végignéztük a dokumentumokat, hogy valós képet kapjunk a csapatok anyagi helyzetéről és arról, hogy mire számíthatnak a kormányváltást követően.