A leköszönő magyar kormány még 2024-ben vett fel teljesen titokban egy jelentős összegű, 1 milliárd eurós, vagyis akkori árfolyamon csaknem 400 milliárd forintos hitelt Kínától. A hitelről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította, illetve hogy az összeget infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel a magyar állam. A futamidő 3 év, a visszafizetési határidő 2027. április 19.
Az elmúlt években bíróságon is kimondták, hogy közérdekű adatnak minősülnek a részletek, azonban azt a kormány nem volt hajlandó közzétenni. Az Államadósság Kezelő Központ a 444-nek most kiadta az információkat, miután közérdekű adatigénylést nyújtottak be.
A kínai hitelt a 6 havi EURIBOR referenciakamathoz (ez a jelenlegi kamatperiódusban 2,416 százalék) kötött változó kamat plusz 1,5 százalékpontos kamatfelár mellett vette fel a magyar állam,
vagyis a jelenlegi kamatperiódusban összesen 3,916 százalékon évente
– árulta el az ÁKK a portálnak.
Az adósságkezelő megjegyezte, „a kamat és a felár a hitel felvételekor jellemző piaci szinteknek megfelelő volt”. Egy hitel árazását szerintük egyébként legkönnyebben a kamatfelár tekintetében lehet összehasonlítani más finanszírozási formákkal. Vagyis, amikor az ÁKK 2024 áprilisában lehívta a hitelt, ahhoz időben legközelebb két 2024 év eleji devizakibocsátás volt. 2024. január 25-én az 5 éves euró zöld kötvényt 1,6 százalékpontos, néhány nappal korábban pedig a 12 éves dollárkötvényt 1,8 százalékpontos kamatfelárral bocsátotta ki az ÁKK. Ezeket egyébként 4, illetve 5,5 százalékos kamattal sikerült eladnia a magyar államnak. A lap megjegyezte, amikor a kínai hitelt felvette a magyar állam, a szintén eurózónán kívüli régiónkhoz tartozó Csehország 3, illetve 3,5 százalékos kamat mellett adott el devizakötvényeket.
A hitel mellett egyéb költségek is felmerültek: a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve az egyszeri szerződéskötési díj 0,4 százalék volt, egy egyszeri szervezési díjat is felszámoltak, aminek mértéke szintén 0,4 százalék. Vagyis az 1 milliárd euróra vetítve összesen 8 millió euró, ami valamivel több mint 3 milliárd forintot jelent – emelték ki a cikkben.
Törleszteni pedig majd egy összegben, a végső lejárat napján kell majd. Az ÁKK szerint ez az államadósság finanszírozása terén egy nemzetközi standard gyakorlat.
(Borítókép: A Bank of China épülete Budapesten. Fotó: Klaudia Radecka / NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!