A biztonsági helyzet alapvető megváltozására hivatkozva az Európai Unió új alapokra helyezi a kontinens védelmét.
A brüsszeli testület hivatalos kommunikációja szerint az orosz-ukrán háború, a növekvő geopolitikai rivalizálás, a hibrid fenyegetések és a gyors technológiai változások miatt a béke megőrzése immár új megközelítést, az erőforrások összehangolását és közös beruházásokat követel meg.
Az uniós védelmi ipari stratégiára, az európai védelemről szóló fehér könyvre és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó készültségi ütemtervre építve Európa konkrét, több százmilliárd eurós pénzügyi kötelezettségvállalásokkal reagál a megváltozott helyzetre.
A közös európai fegyverkezés és védelmi beruházás főbb pillérei:
800 milliárd euró növekedés a tagállami védelmi kiadások terén 2030-ig;7,3–8 milliárd euró kötelezettségvállalás az Európai Védelmi Alapon keresztül a közös kutatás és képességfejlesztés támogatására (2021–2027);1,5 milliárd euró a védelmi beruházások fokozására és az ipari kapacitás megerősítésére.
Félelemre épülő társadalmi felhatalmazás
A történelmi léptékű közpénzfelhasználás társadalmi támogatottságát a legfrissebb Eurobarometer-kutatás adatai is alátámasztják.
Az összeurópai felmérés szerint a lakosság 68 százaléka úgy véli, hogy hazája veszélyben van, miközben 79 százalékuk egyetért a közös európai védelmi és biztonságpolitika megerősítésével.
A számok mögött ugyanakkor éles regionális megosztottság húzódik meg a lakosság biztonságérzete terén:
Nyugat- és Észak-Európa: A legerősebb fenyegetettségérzet olyan államokban tapasztalható, mint Franciaország, Hollandia vagy Svédország, ahol a háborús kockázatokkal „teljes mértékben egyetértők” aránya kiugróan magas.Dél-Európa: A mediterrán térség kiegyensúlyozottabb képet mutat, a lakosság fenyegetettség-érzékelése kevésbé koncentrált.Közép- és Kelet-Európa: Ebben a régióban – beleértve Szlovákiát és Magyarországot is – jóval megosztottabbak a válaszok, és lényegesen magasabb a csak részleges egyetértést mutatók, illetve az elutasítók aránya.
A jelenlegi nemzetközi helyzetet figyelembe véve, milyen mértékben ért egyet azzal, hogy az országa biztonságát fenyegetés éri? (százalékban)
teljesen egyetért
inkább egyetért
inkább nem ért egyet
egyáltalán nem ért egyet
nem tudja
Franciaország
39
40
13
4
4
Hollandia
28
49
14
5
4
Dánia
33
43
15
6
3
Ciprus
22
53
19
4
2
Németország
34
40
17
6
3
Litvánia
25
48
11
12
4
Svédország
21
51
18
6
4
Románia
30
38
14
12
6
EU27 átlag
27
41
19
8
5
Görögország
27
41
22
6
4
Észtország
27
40
18
13
2
Lengyelország
26
41
21
4
8
Írország
23
44
19
9
5
Lettország
20
46
18
11
5
Belgium
21
44
22
8
5
Olaszország
22
42
23
9
4
Portugália
22
40
24
10
4
Bulgária
25
36
20
14
5
Finnország
15
45
27
9
4
Málta
12
48
26
13
1
Spanyolország
21
38
24
10
7
Szlovákia
19
40
27
8
6
Magyarország
24
31
14
26
5
Luxemburg
19
36
25
17
3
Ausztria
17
37
33
10
3
Csehország
17
35
30
11
7
Horvátország
13
39
28
17
3
Szlovénia
16
34
23
25
2
forrás: Európai Bizottság
A magyar paradoxon és a belpolitikai érdekellentét
A kutatás egyik legtanulságosabb szegmense a hazai lakosság attitűdjeit mutatja be. Magyarország esetében egyértelmű statisztikai ellentmondás rajzolódik ki a felmérésből.
Miközben a legutóbbi országgyűlési választásokon és a folyamatos belpolitikai kommunikációban a háború kérdése kulcsfontosságú, központi elemként jelent meg, egész Európában a magyarok válaszolták a legnagyobb arányban azt, hogy egyáltalán nem érzik magukat veszélyben.