Egészen pontosan 125 film lett díjmentesen streamelhető május 10-ig.
A Magyar Film Napját 2018 óta minden évben április 30-án ünnepeljük, ugyanis 125 évvel ezelőtt, 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, A táncz című alkotást az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A jubileum alkalmából a Nemzeti Filmintézet a FILMIO-n 125 magyar alkotást kínál ingyenesen egészen május 10-ig.
A kínálatból most újranézésre / bepótlásra érdemes filmeket ajánlunk, köztük drámát, animációt és kreatív dokufilmet.
Herskó János legszebb lírai rendezésében, a Gelléri Andor Endre munkái alapján készült Vasvirágban Törőcsik Mari alakítja a mosodában dolgozó Verát, aki arról álmodik, hogy táncosnő lesz, és beleszeret az egyik óbudai barakkban élő munkanélküli fiatalba, Petterson Istvánba (Avar István). A hamvas arcú, bájos nőre azonban szemet vet főnöke, Weiszhaupt úr (a rendezőlegenda, Várkonyi Zoltán) is, de a lány szíve a szegény fiú felé húz.
Herskó filmje korát megelőzően nyíltan beszélt a szexualitásról – emiatt Vaságyként emlegette a köznép – és a munkahelyi zaklatásról, miközben az egész éjszakát átbeszélő fiatalok jelenetei a Mielőtt felkel a nap-trilógiáját is megelőlegezik. Törőcsik Mari briliánsan testesítette meg a szerelmi háromszögbe keveredett, választás előtt álló, bizonytalan nőt.
Legjobb szerepeivel emlékezünk Törőcsik Marira
Hosszú betegeskedés után elhunyt Törőcsik Mari háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznő. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti, mi a legjobb szerepeivel emlékezünk rá.
Különös, önreflektív, forgatási keretbe illesztett film a magányról, emberi kapcsolatokról, Törőcsik Mari utánozhatatlan mélységű alakításával. Maár Gyula, a legszebb magyar kamara- és portréfilmek rendezője felesége, Törőcsik Mari legmodernebb alakítását örökítette meg. A néző egy lelkiállapot alakulását kísérheti nyomon. A negyvenéves asszony válása után bezárul, levert, céltalan. Kapcsolatait üresnek találja, noha fia, anyja és barátnője megértően támogatja. Öngúnnyal szemléli ezt a segítő környezetet és benne saját, lázadó kitöréseit. Különböző szerepeket vesz fel, majd addig ellenszenvesnek tartott főnökével vigasztalódik. A filmet, amelyet 2017-ben digitálisan restauráltak, a Bereményi Géza-Cseh Tamás duó meg-megszakadó dalai szövik át.
Milán, a húszéves, félig szerb, félig magyar srác két évvel a délszláv háború kirobbanása után dezertál a hadseregből, és Jugoszláviából Magyarországra menekül. Mint egykori orvostanhallgató, munkát kap a fővárosi mentőszolgálatnál, és mentősként kezd dolgozni. Hamarosan rájön, hogy a sofőr és az egyik orvos egyes betegeket átsegít a halálba. Ez az illegális eutanázia jól jövedelmez, és Milánnak döntenie kell. Végül győz a pénz, mert csak így mentheti ki a háborús Szarajevóban maradt menyasszonyát.
A kritika kicsinálta, pedig kiváló ez a film
Bodzsár Márk bemutatkozó nagyjátékfilmje, az Isteni műszak egyszerre vicces és hátborzongató. Ma este csekkolhatjuk, mennyire nem volt igaza annak idején a kritikusoknak!
Bodzsár Márk (Drakulics elvtárs) első nagyjátékfilmjében pont a megfelelő arányban keverednek az érzelmek, a morális kérdések, az izgalom, sőt, az akció és az éjfekete humor. Ennek köszönhetően úgy válik szórakoztatóvá, hogy közben egy percig sem lesz súlytalan.
A Nyócker alkotójának, Gauder Áronnak az egész estés animációs filmje az indián teremtéstörténetet meséli újra a mitikus Kojot figurájával a középpontban. Az univerzum teremtésének mítoszán keresztül a film arról az égető kérdésről beszél, hogy miként élhetünk harmóniában a környezetünkkel, amíg nem késő, hogy ne pusztítsuk el magunkat a Földön.
Varázslatos indiánmesével tér vissza a Nyócker rendezője
A Kojot négy lelkéből kiderül, hogy nem az ember a teremtés koronája.
Kritikánkban így írtunk a filmről:
a vizuális kidolgozottság és a kreatív megoldások alapján ugyanis nyugodtan fel lehet tenni a filmet arra a polcra, ahol a kézműves animáció olyan kiválóságai vannak, mint A tenger dala, a Farkasok népe, A vörös teknős, vagy akár Jankovics Marcell magyar folklórból merítő alkotásai. A Kojotnak nincs egyetlen olyan snittje sem, amelyben ne lenne valami izgalmas képi megoldás, a világában így akkor is élmény elmerülni, ha a kerettörténete papírvékony, és akadnak ritmusproblémái is.
Révész Bálint szellemes és friss hangvételű rendezése, amely elnyerte a magyar filmkritikusok legjobb dokumentumfilmnek járó díját, három fiatalember felnőtté válásának és nagymamáik múltjának története – egy tényleges és egy szimbolikus utazás formájában. Ahogyan a fiúk bebarangolják Európát, a nagyik – egy angol kém, egy náci németországi táncosnő és egy magyar kommunista holokauszttúlélő – felelevenítik élményeiket, egy virtuális utazás is kibontakozik a huszadik század történelmébe.