Jereván, Örményország fővárosa vasárnaptól néhány napra az európai politika központjává válik. Május 4-én az Európai Politikai Közösség, vagyis az EPC nyolcadik csúcstalálkozóját rendezik meg az örmény fővárosban, másnap pedig az első EU–Örményország-csúcsnak ad otthont Jereván. A két esemény formálisan különálló, politikailag azonban ugyanabba az irányba mutat: az Európai Unió egyre nyíltabban stratégiai partnerként tekint Örményországra, miközben Jereván az orosz befolyási térből kifelé, az európai intézmények és kapcsolatrendszerek felé keresi a mozgásterét.
Az EPC-csúcs hivatalos mottója: „Building the Future: Unity and Stability in Europe”, vagyis A jövő építése: egység és stabilitás Európában. A Tanács tájékoztatása szerint a vezetők a demokratikus ellenállóképességről, a hálózatok összekapcsolásáról, valamint a gazdasági-, és energia-biztonságról tárgyalnak majd. A találkozó két társelnöke António Costa, az Európai Tanács elnöke és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök lesz, és azt közvetlenül az első EU–Örményország kétoldalú csúcstalálkozó előtt rendezik.
A jereváni EPC-re 48 állam- és kormányfőt hívtak meg: a 27 uniós tagállam vezetőit, továbbá többek között Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, San Marino, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Királyság vezetőit. Magyarország uniós állandó képviselete az EUrologust úgy tájékoztatta, hogy hazánkat Orbán Viktor távolmaradásával országunk örményországi nagykövete, Sikó Anna Mária, képviseli mindkét csúcstalálkozón. A legfeltűnőbb vendég azonban Mark Carney kanadai miniszterelnök lesz: a Tanács szerint ez lesz az első alkalom, hogy nem európai ország képviselője részt vesz az Európai Politikai Közösség ülésén.
Egy NATO-szerű európai találkozó – az Egyesült Államok nélkül
A kanadai részvétel önmagában is politikai üzenet. Magas rangú uniós tisztviselők szerint az EPC mára megtalálta a helyét az európai politikai architektúrában: olyan fórumként működik, ahol EU-tagok, nem EU-tag európai országok, NATO-tagok és nem NATO-tag partnerek egy asztalhoz ülhetnek. A jereváni csúcs így bizonyos értelemben egy szélesebb európai biztonságpolitikai fórumként jelenik meg, amelyben Kanada jelenléte tovább erősíti a transzatlanti, de nem amerikai fókuszú dimenziót.
A politikai képlet ettől válik speciálissá. Ha végül Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Ilham Alijev azeri elnök is úgy dönt, hogy részt vesz a találkozón, a jereváni EPC egyszerre lehet európai biztonsági fórum, dél-kaukázusi békepolitikai színpad és egyfajta informális diplomáciai tesztterep is. Hivatalosan Törökország és Azerbajdzsán is a meghívott országok között szerepel, de a végleges részvétel politikai súlya azért nagy, mert Örményország és Azerbajdzsán között a Hegyi-Karabahi háborút lezáró békemegállapodás körüli folyamat még nem zárult le, miközben Ankara és Jereván kapcsolatában is óvatos nyitás látszik.
Regionális történelem óra
2023-ban Azerbajdzsán megnyerte a Hegyi Karabahért vívott háborút, Örményország pedig most stabil háború utáni rendezést próbál kiharcolni. A felek előtt már ott van a megállapodástervezet, az aláírást és a ratifikációt azonban továbbra is bizalmi kérdések, alkotmányos viták, határ- és biztonsági részletek, valamint a közlekedési folyosók ügye hátráltatja.
Eközben a török-örmény konfliktus mélyén az 1915-ös örmény népirtás ügye áll: Örményország és az örmény diaszpóra népirtásként beszél az Oszmán Birodalomban történt tömeges örmény deportálásokról és gyilkosságokról; Törökország viszont ezt hivatalosan nem ismeri el népirtásként. Ez máig alapvető bizalmi törésként él Ankara és Jereván kapcsolatában.
Magas rangú uniós tisztviselők szerint az EPC jereváni helyszíne önmagában is üzenet: egyrészt Örményország európai orientációját ismeri el, másrészt lehetőséget teremt arra, hogy a békefolyamatot ne csak regionális, hanem európai biztonsági kérdésként kezeljék. A találkozó hivatalos programjában nyitó plenáris ülés, tematikus kerekasztalok szerepelnek, valamint külön alkalom kétoldalú és többoldalú egyeztetésekre az állam-, és kormányfők között.
Az első EU–Örményország-csúcs: több mint diplomáciai gesztus
A jereváni hét másik fénypontja az első EU–Örményország-csúcstalálkozó lesz május 4–5-én. Az Európai Uniót António Costa, az Európai Tanács elnöke, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Örményországot pedig Nikol Pasinján miniszterelnök képviseli. A Tanács szerint a csúcstalálkozó célja a kétoldalú kapcsolatok mélyítése, különösen az összeköttetések, az energia, a közlekedés és a digitális együttműködés területén.
António Costa a találkozó előtt úgy fogalmazott:
“az EU–Örményország-csúcs „fontos befektetés a dél-kaukázusi békébe, összeköttetésekbe és jólétbe”
A felek a csúcs végén közös nyilatkozatot adnak ki, és több olyan dokumentumot is aláírnak vagy átadnak, amelyek az EU–örmény partnerség elmélyítését szolgálják. Az EU-örmény kapcsolatok jogi alapja a 2021 óta hatályban lévő EU-s Átfogó és Megerősített Partnerségi Megállapodás, a CEPA, amelyben Örményország átfogó reformprogramra vállalt kötelezettséget a demokrácia, az átláthatóság, a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reform területén. A mostani csúcs erre erősít rá a jövő kedden elfogadandó új stratégiai menetrenddel, amely politikai, gazdasági és ágazati együttműködési keretet ad a következő évekre.
Pénz, energia, digitalizáció, vízum: mi kerül az asztalra?
Az EU–Örményország-kapcsolatok legkézzelfoghatóbb eleme a 270 millió eurós ellenállóképességi és növekedési terv, amelyből 200 millió euró támogatási keret, 70 millió euró pedig olyan finanszírozás, amely további beruházások mozgósítását szolgálja az infrastrukturális összeköttetések, a gazdasági ellenállóképesség és az üzletfejlesztések területén.
A terv céljai között szerepelnek a demokratikus reformok, valamint az emberi jogok és a jogállamiság támogatása a civil társadalom erősítésén keresztül. Továbbá a készségek oktatásának finanszírozása és a foglalkoztatás fejlesztése Örményországban. Valamint a Karabahból elmenekült örmények hosszabb távú társadalmi és gazdasági integrációjának segítése.
A gazdasági dimenzió ennél is szélesebb. Az EU a közlekedési infrastruktúra, az energia-diverzifikáció, a megújuló energia, a villamosenergia-hálózati kapcsolatok, a vállalkozásfejlesztés és a digitális átállás területén is erősítené a kapcsolatokat Örményországgal. Uniós tisztviselők szerint a jereváni csúcson az EU-nak külön üzenete az lesz a magánszektor felé, miszerint:
„most van itt az ideje Örményországba fektetni”.
A kapcsolatépítés másik politikailag érzékeny területe a vízumpolitika. Az EU és Örményország vízumliberalizációs párbeszédet folytat, és a csúcsra időzítve az EU átadja az első vízumliberalizációs jelentést az örmény kormánynak – magas rangú uniós tisztviselők szerint ebben „jó előrehaladás” várható. A vízumliberalizáció érthető okokból nem pusztán technikai kérdés: ha sikeres, az az örmény társadalom számára az egyik leglátványosabb jele lehet annak, hogy Jereván közelebb kerül Európához.
Biztonság: határmegfigyelés, hibrid fenyegetések, választási beavatkozás
Az EU örményországi jelenléte az elmúlt években biztonsági dimenziót is kapott. Az EU 2023 óta civil határmegfigyelő missziót működtet Örményországban, amelynek célja a stabilitás támogatása és a bizalomépítés a régióban. A Tanács áprilisban új civil misszió létrehozásáról is döntött, amelynek célja Örményország ellenállóképességének erősítése, különösen a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés.
Magas rangú uniós tisztviselők a háttérben külön hangsúlyozták, hogy az EU egyik prioritása az örmény demokratikus intézmények, a független média és a választási folyamatok védelme. Ennek közvetlen politikai oka is van: Örményországban 2026. június 7-én parlamenti választásokat tartanak, amelyre az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, az ODIHR, megfigyelő missziót küldött.
Az uniós értelmezés szerint a választás nemcsak belpolitikai esemény lesz, hanem arról is szól, hogy Örményország képes-e szabad és szuverén döntéseket hozni erős külső nyomás alatt. A tanácsi háttérbeszélgetéseken világosan megjelent az orosz befolyás kérdése: uniós források szerint Moszkva továbbra is megpróbálhatja befolyásolni az örmény politikai folyamatokat, ezért az EU a demokratikus intézmények, a választási integritás, a dezinformáció elleni fellépés és az illegális pénzmozgások elleni védekezés erősítésére is koncentrál.
A Dél-Kaukázushoz kapcsolódna Európa
A jereváni csúcsok egyik kulcsszava az „összeköttetés” lesz. Ez egyszerre jelent közlekedési, energetikai, digitális és kereskedelmi kapcsolatokat. Az EU számára Örményország nemcsak partnerország, hanem a Fekete-tenger, a Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia és a Kaszpi-térség közötti új útvonalak egyik lehetséges csomópontja is. Az új stratégiai menetrend külön kiemeli a közlekedési, digitális és energiaösszeköttetések erősítését, valamint az örmény kormány saját „Crossroads of Peace” kezdeményezésének támogatását.
Ez a régiós dimenzió azért fontos az EU-nak, mert a háborúk, szankciók és geopolitikai törésvonalak miatt Európa egyre inkább alternatív útvonalakat keres kelet felé. A Transzkaszpi-útvonal, a fekete-tengeri energetikai projektek, a közép-ázsiai kapcsolatok és a dél-kaukázusi békefolyamat így ugyanannak a politikai logikának a részei: Európa csökkenteni akarja kiszolgáltatottságát, miközben partnereket keres az orosz befolyási övezet peremén.
A török–örmény kapcsolatok esetleges javulása is újabb dimenziót nyithat ebben. Praktikusan például olyan munkacsoporti egyeztetés zajlik, amely a két ország közötti vasúti összeköttetés megnyitásának lehetőségét vizsgálja. Ha ez célba ér, az Örményország gazdasági elszigeteltségének csökkentését és a dél-kaukázusi térség újracsatlakoztatását is szolgálhatja.
Az EPC-csúcs jereváni helyszíne ezért is erősen szimbolikus jelentőségű. Ha Azerbajdzsán és Törökország magas szinten képviselteti magát, az a megbékélés irányába tett gesztusként is értelmezhető. Ha nem, az is jelzés lesz arról, mennyire törékeny továbbra is a regionális diplomácia.
Örményország európai éve
A 2026-os év Örményország számára több szempontból is nemzetközi kirakatév. A májusi EPC és EU–Örményország-csúcs után októberben Jereván ad otthont az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményéhez kapcsolódó COP17 konferenciának, amelyet október 19–30. között rendeznek meg.
Az EU számára mindez egyszerre lehetőség és próbatétel. Lehetőség, mert Örményországban olyan partnerrel dolgozhat, amely nyíltan európai kapcsolatrendszert épít. Próbatétel, mert a támogatásnak nemcsak nyilatkozatokban, hanem a gazdaságban, a vízumügyekben, az energiabiztonságban, a választási védelemben és a régiós békefolyamatban is látszania kell.
A jereváni csúcsok tétje ezért nem az, hogy Örményország egyik napról a másikra az EU előszobájába kerül-e. Sokkal inkább az, hogy az Európai Unió képes-e egy olyan dél-kaukázusi ország mellett következetesen kiállni, amely a háború, az orosz nyomás, a törékeny békefolyamat és a belpolitikai választási küzdelem közepette próbálja újradefiniálni saját helyét Európában. Méghozzá egy olyan országgal, mellyel egyetlen uniós tagállamnak sincs közös határa.
Az EUrologus a helyszínről, Jerevánból követi majd az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, az első EU–Örményország-csúcsot, valamint a két eseményhez kapcsolódó diplomáciai és politikai fejleményeket.
Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Tudósító: Folk György (EUrologus / HVG, Brüsszel)