Az Open Books kiadó az Indexhez eljuttatott vitairata a magyar könyvpiac rendszerszintű problémáit és strukturális fenntarthatatlanságát elemzi. A Magyarország olvas – Helyzetjelentés és vízió a hazai könyvpiacról dokumentum szerint az ágazat jelenlegi állapota túlmutat a megszokott gazdasági nehézségeken: a kiadó egy olyan kritikus ponthoz érkezett látleletet vázol fel, ahol a piaci szereplők kiszolgáltatottsága, és a szabályozási környezet hiányosságai már a hazai könyvkiadás jövőjét veszélyeztetik.
A felejtés ára
Az Open Books vitairatának legfájdalmasabb fejezetei nem a statisztikákról szólnak, hanem az igazságszolgáltatás és a szakpolitika látványos csődjéről. A dokumentum feleleveníti az Alexandra-ügyet, amely a magyar kulturális élet „brókerbotránya” lehetett volna, ám végül csak egy vállrándítás lett belőle az állam részéről.
Kritikus állami és szakpolitikai mulasztás, hogy a kulturális kormányzat a válság mélypontján teljesen magára hagyta a szektort. (…) A több száz hazai kiadót tönkretévő, többmilliárdos eltűnt vagyon ügyében indult nyomozást az állami hatóságok nyolcévnyi huzavona után, 2024 végén vádemelés nélkül, csendben lezárták.
– olvasható a vitairatban, amely szerint ez a fajta következmény nélküliség teremtette meg azt a mérgező környezetet, amelyben a kiadók mára teljesen kiszolgáltatottá váltak a nagykereskedelmi monstrumoknak.
A bizományosi rendszer nem más, mint a kiadók lassú kivéreztetése: ők futják a kockázatot, ők fizetik a nyomdát, miközben a pénzük felett mások diszponálnak
– áll a dokumentumban.
Nem lesz, aki olvasson?
A szöveg mélyére ásva felsejlik egy még sötétebb jövőkép. Az Open Books nem elégszik meg a gazdasági mutatók ostorozásával; rámutatnak, hogy a könyvpiac halála egyenes út a nemzeti versenyképesség bukásához. Ha egy generáció funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát, ott nem lesz szükség többé kortárs irodalomra sem.
A könyvpiac problémája nem pusztán kereskedelmi, hanem súlyos nemzetstratégiai és versenyképességi kérdés, amely azonnali, rendszerszintű kormányzati beavatkozást követel.
A PISA-tesztek lesújtó adatai nem csupán statisztikai hibák, hanem a „kulturális sivatagosodás” első jelei, olvasható a vitairatban, amely szerint az állam milliárdokat önt olyan stratégiai ágazatokba, amelyek a GDP-t termelik, de elfelejti azt az ágazatot, amely az embert termeli. A dokumentum kíméletlenül elemzi a hazai piac torzulásait is.
A Libri és a Líra dominanciája olyan erőtérbe kényszerítette a független kiadókat, ahol a feltételeket nem a minőség, hanem a polcfelületért folytatott küzdelem határozza meg.
A vitairat szerint a piaci koncentráció elért egy olyan pontot, ahol a diverzitás már csak illúzió: ha a nagy terjesztők tüsszentenek, a magyar irodalom fele tüdőgyulladást kap.
Van még visszaút?
Az írás nem áll meg a kritika szintjén, hanem egyfajta Marshall-tervet vázol fel a könyvnek. Az Open Books szerint a megoldás nem a toldozgatás-foltozgatás, hanem a teljes szemléletváltás. A javaslatcsomag legfontosabb pillérei:
Olyan szabályozás, amely garantálja, hogy az eladott könyvek ára méltányos időn belül eljusson az alkotókhoz és kiadókhoz.
Egyfajta „szektorális védőháló”, amely megakadályozza, hogy egy újabb nagykereskedelmi bukás magával rántsa a teljes hazai szellemi tőkét.
Olyan adókörnyezet, amely nem bünteti, hanem ösztönzi az igényes könyvkiadást.
A technológiai kihívások (e-könyv, hangoskönyv, AI) integrálása, nem pedig azok figyelmen kívül hagyása.
Mint arról korábban beszámoltunk, a hazai könyvpiac feszült hangulatát jelzi a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökségének legfrissebb közleménye is, amelyet a sajtóhoz, így szerkesztőségünkhöz is eljuttattak. Ebben az egyesülés kéri az Országgyűlést, hogy a 2024-ben elfogadott, könyvtörvénynek is nevezett árkötöttségi módosítást a piacra gyakorolt kedvezőtlen és versenykorlátozó hatása miatt helyezze hatályon kívül. Gál Katalin, a szervezet elnöke az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta: „hagyni kell, hogy a rendszer újra piaci és szakmai alapokon lélegezzen”, egyúttal a tankönyvkiadás felszabadítását is sürgette.
Az Index nemrég részletes elemzésben foglalkozott azzal, hogy a könyves világ szereplői milyen elvárásokkal tekintenek a Tisza Párt kultúrpolitikai ígéreteire. A szakma három fő területen várna radikális változást. Az írók és kiadók szerint az egyedi, politikai alapú támogatások helyett vissza kellene térni a kiszámítható, szakmai kuratóriumok által kezelt pályázati rendszerhez (például az NKA régi struktúrájához).
Az Index az ügyben megkereste a Librit, amint válasz érkezik, cikkünket frissítjük.
Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri–Bookline Zrt. igazgatóságának elnöke.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Tövissi Bence / Index)
Lépjen be a házasság legnagyobb dilemmájába!
A döntés az Ön kezében van!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!