Egy amerikai virológus kifejlesztette a „sörvakcinát” egy potenciálisan veszélyes vírus ellen és, hogy biztosra menjen (vagy hogy megindokolja az otthoni hörpintgetést?), saját magán tesztelte. A merész és etikailag erősen megkérdőjelezhető kísérlet kiváltotta a remélt immunválaszt, bár egyelőre nem ismert, hogy valóban általános védelmet nyújt-e bizonyos betegségek ellen.
Pityókásan a tudomány szolgálatában
Christopher Buck, az amerikai Rákkutató Intézet poliomavírus-specialistája évek óta dolgozik egy vakcinán a Betapolyomavirus hominis, vagyis BK vírus ellen. Ez a betegség a népesség nagy részében tünetmentesen fertőz, de immunszuppresszált betegeknél, különösen veseátültetetteknél súlyos szövődményeket okozhat. A felnőtt lakosság nagy része hordozza a vírust, főleg a húgyutakban, a vesében, a nyálmirigyekben és a vérsejtekben mutatható ki.
Buck decemberben vágott bele a tudományos alapú ivászatba saját sörével, amibe genetikailag módosított élesztő volt – ez képes kiváltani az immunválaszt.
Az elv elméletben egyszerű, de a gyakorlatban kifinomult: élő élesztőt – ugyanazt az élesztőt, amely a sört erjeszti – használnak ehető vakcinavektorként. Buck módosította a sörélesztőt, hogy üreges részecskéket hozzon létre, amelyek utánozzák a vírus felszínét a vírus burokjából származó fehérje felhasználásával; ezek a nem fertőző pszeudo-részecskék riasztójelként szolgálnak az immunrendszer számára, olvashatjuk a Smithsonianban.
Az emberteszt előtt elvégzett jó hangulatban zajló egérkísérletek eredményesek voltak, az élő, vírusrészecskéket termelő élesztővel etetett állatok antitesteket fejlesztettek ki a Betapolyomavirus hominis ellen. Buck és kollégái hipotézise az, hogy az élesztő megvédi a vírusfehérjéket a gyomorsavtól, lehetővé téve számukra, hogy elérjék a beleket, ahol az immunsejtek megtanulják felismerni azokat.
Az eredmények felbátorították Buckot, és elhatározta, kipróbálja a főzetét saját magán. A sörfőzésben nem zöldfülű, már 30 éve kotyvasztja saját konyhájában módosított élesztőkkel. 2025 májusában öt napon keresztül napi egy korsót ivott, majd ezt az ötnapos protokollt kétszer megismételte, 7 hét különbséggel, mint egy emlékeztető oltást.
A virológus minden egyes szakaszban néhány csepp vért vett az antitestek megjelenésének mérésére. Az antitestek száma egyértelműen megnövekedett a vírus két altípusával szemben, de egy másik altípus elleni, már meglévő antitestszint stabil maradt. Ezeket az információkat a Zenodo preprint platformra benyújtott cikkben mutatja be Buck és testvére, aki szintén részt vett a kísérletben, mindketten hangsúlyozzák, hogy nem tapasztaltak káros hatásokat.
Illegális extázis, de Gusteau megoldotta
Adminisztrációs, hivatalos szempontból azonban a manőver felér egy forradalommal, úgyhogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) etikai bizottsága le is állította a kísérletet és megtiltotta Bucknak, hogy saját maga kísérleti nyula legyen. Sebaj, Buck létrehozta nonprofit kis szervezetét, a Gusteau Research Corporationt, utalva Auguste Gusteau-ra, a Lecsó című animációs remekmű séfjére , akinek a mottója: „Bárki tud főzni”. Ezzel a ravasz manőverrel a kísérletet átlagpolgárként, az NIH hatókörén kívül is végezheti.
De a „sörvakcina” aggodalmat kelt tudományos körökben. Michael Imperiale, a Michigani Egyetem virológusa azt hangsúlyozza, hogy a kísérlet csupán egy kis mintát vesz alapul és a lehetséges mellékhatásokat nem határozták meg, illetve nem vizsgálták szisztematikusan. Arthur Caplan, a New York-i Egyetem bioetikusa aggódik az oltásokba vetett bizalomra gyakorolt kontraproduktív hatás miatt, szerinte
ez a barkácsoláshoz hasonló megközelítés azt a veszélyes elképzelést erősítheti, hogy az immunizálás egyéni kísérlet, nem pedig szigorúan ellenőrzött kollektív folyamat.
Christopher Buck azonban csak az ehető, élelmiszer-alapú vakcinák hatásosságára akarta felhívni a figyelmet. Ezek a vakcinák könnyen előállíthatók, olcsók, fájdalommentesek és talán az injekciókra rezisztensek számára is elfogadhatóbbak és hatásosak.
A sör csak egy eszköz a sok közül, elméletileg bármely módosított élő élesztőt tartalmazó élelmiszer, akár a kenyér is, szolgálhatna hordozóként.
A „vakcinasör” ma még csak egy dolgot bizonyít: legalább egy embernél lehetséges mérhető immunválaszt kiváltani egy élesztővel erjesztett ital elfogyasztásával. Maguk a szerzők is elismerik azonban, hogy számos biztonsági és hatékonysági tesztre van még szükség, mielőtt fontolóra vennék ennek a laboratóriumi kísérletnek az átalakítását valódi egészségügyi termékké, legyen szó akár a Betapolyomavirus hominisről , az influenzáról, a Covid-19-ről vagy más fertőzésről.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!