Donald Trump első ciklusa óta sokan megnyugtatóan tekintettek a katonai vezetésre, mint „a felnőttekre a szobában”, akik végső védelmi vonalat jelentettek egy impulzív elnökkel szemben, aki hozzáfér a nukleáris kódokhoz. Most azonban – egy példátlan, egyesek szerint a sztálini tisztogatásokhoz hasonlított elbocsátási hullám után – a Pentagon felső vezetése már nem tűnik ilyen megbízható ellensúlynak – számolt be a The Guardian.
Trump tavaly januári hivatalba lépése óta Pete Hegseth 24 tábornokot és magas rangú parancsnokot menesztett vagy kényszernyugdíjazott, hivatalos indoklás nélkül. Az érintettek mintegy 60 százaléka fekete vagy nő volt, ami a portál szerint összefügghet a kormányzat „DEI” (sokszínűség, egyenlőség, befogadás) elleni kampányával. A leváltott tisztek többsége ugyanis kiváló szakmai múlttal rendelkezett, legutóbb Randy George vezérkari főnököt menesztették, állítólag azért, mert nem volt hajlandó négy – két fekete férfi és két női – tisztet törölni az előléptetési listáról.
Már nincs belső fék
A tisztogatások sora CQ Brown leváltásával kezdődött, aki a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke volt. Helyére Dan Caine került, akit gyorsan előléptettek, noha egyes megfigyelők szerint nem rendelkezik a szükséges tapasztalattal. A leváltottak között volt Lisa Franchetti is, az első nő, aki a haditengerészet műveleti főnöke és a vezérkari testület tagja volt.
Hegseth a szenátusi meghallgatáson visszautasította, hogy célzottan fekete és női tiszteket távolítottak volna el, ugyanakkor bírálta a korábbi vezetést, amiért szerinte túlzottan az identitáskérdésekre fókuszált. Bennfentesek szerint a korábban Fox News-műsorvezetőként ismert Hegseth egyre inkább elszigetelődik a Pentagonban, és szűk bizalmi körre támaszkodik, miközben attól tart, hogy Trump őt is leválthatja. A mindennapi működést nagyrészt helyettese, Steve Feinberg felügyeli.
Elemzők szerint a tisztogatások összhangban állnak a Heritage Foundation által kidolgozott Project 2025 tervvel,
amely ideológiailag lojális katonai vezetést irányoz elő. Kritikusok attól tartanak, hogy ez gyengíti a hadsereg szakmai függetlenségét és működőképességét, különösen az Irán elleni konfliktus közepette.
Veteránok és szakértők szerint a légkör egyre romlik, hiszen a vezetők félhetnek ellentmondani, ami veszélyeztetheti a katonai döntéshozatal minőségét. Egyesek attól is tartanak, hogy a hadsereg nem lesz képes ellenállni esetleges jogellenes utasításoknak – például egy nukleáris csapás elrendelésének –, különösen, mivel az elnök gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezik ezen a téren.
A helyzet súlyosságát növeli, hogy Trump korábban felvetette Irán civil infrastruktúrájának megsemmisítését, sőt nukleáris fegyverek használatát is. Kritikusok szerint ma már nem biztos, hogy létezik olyan belső fék a Pentagonban, amely megakadályozna egy ilyen döntést.
(Borítókép: Donald Trump 2026. május 1-jén. Fotó: Roberto Schmidt / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!