Oroszország május 9-én harci eszközök nélkül tartja meg a náci Németország felett aratott győzelem 81. évfordulóját ünneplő, győzelemnapi díszszemlét a moszkvai Vörös téren − közölte az orosz védelmi minisztérium. Ez az első alkalom csaknem két évtized alatt, hogy páncélosok nem vesznek részt az eseményen.
A tárca az „aktuális operatív helyzetre” hivatkozott, és bejelentette, hogy a Szuvorov és Nahimov katonai iskolák növendékei, valamint a kadétok sem vesznek részt a parádén. Helyettük az egyes fegyvernemek katonái menetelnek, valamint az orosz állami televízió felvételeket sugároz az Ukrajnában szolgálatot teljesítő katonákról, a rakétaerőkről és a tengeri egységekről. A díszszemle légi parádéval zárul, amelynek keretében Szu−25-ös repülőgépek az orosz trikolór színeit húzzák majd az égen.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ukrán „terrorfenyegetésre” hivatkozva indokolta a döntést. Hozzátette, hogy a kijevi rezsim folyamatosan kudarcokkal néz szembe a harctéren, így reagál a veszteségekre. Ettől függetlenül a parádét szűkített formában megtartják, bár a próbán láthatóan voltak harci eszközök.
Nem csak az ukrán drónok jelentenek veszélyt
A háttérben ugyanakkor több tényező is szerepet játszhat, elemzők szerint az elsődleges ok az ukrán dróncsapásoktól való félelem: a parádé útvonala jól ismert, amelyet könnyen célba tudnak venni. Ruszlán Leviev a TV Rainnek elmondta, hogy „a felszerelés már az előkészítési szakaszban sebezhető, hiszen a menetoszlopok Moszkva külterületének nyílt gyakorlóterein parkolnak és próbálnak, ahol drónokkal könnyen el lehet érni őket”.
Emellett kiemelték a súlyos hadianyag-veszteséget, amelynek eredményeként modern harckocsiból kevés maradt, több megsemmisült vagy megrongálódott az ukrajnai harcokban. 2024-ben még egyetlen második világháborús T–34-es vezette a mintegy negyven járműből álló oszlopot, az elmúlt évben a nyolcvanadik évforduló alkalmából viszont Vlagyimir Putyin nagyszabású seregszemlét rendezett, amelyen több mint 180 haditechnikai eszköz vonult fel, köztük új harckocsik, Gerany−2 drónok és Jarsz interkontinentális ballisztikus rakéták is szerepeltek. A győzelemnapi ünnepségen 27 állam- és kormányfő részt vett, mint például Hszi Csin-ping kínai és Ignácio Lula da Silva brazil elnök. Dmitrij Peszkov viszont kiemelte, 2026-ban nincs kerek évforduló.
Natia Seskuria, a Royal United Services Institute munkatársa szerint a döntés nem erőt, sokkal inkább sebezhetőséget tükröz. „A harckocsik és rakétarendszerek mindig is a megemlékezés középpontjában álltak, és Oroszország szovjet örökségének, katonai presztízsének legkézzelfoghatóbb szimbólumai voltak. Eltávolításuk gyengíti a rendezvény propagandaértékét, különösen az orosz közönség számára” – nyilatkozta a szakértő.
Megelőzné a bajt Vlagyimir Putyin, tűzszünet következhet a győzelem napján
Az ukrán dróntámadások az elmúlt hónapokban egyre mélyebbre hatoltak Oroszország területén, több légicsapás érte a Fekete-tenger partján fekvő tuapszei olajfinomítót, ahol napokig tartott megfékezni a tüzet, valamint egy Perm közelében lévő olajszivattyú-állomást, amely 1500 kilométerre található az ukrán határtól.
Emiatt a biztonsági intézkedéseket tovább növelték Moszkva körül, ahol légvédelmi rendszereket, zavarókészülékeket és tiltott zónákat vezettek be. Egy telekommunikációs forrás a BBC Russiannek elmondta, hogy május 5-én, 7-én és 9-én nagyobb mértékű korlátozásokat léptetnek életbe az orosz fővárosban.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin jelezte Donald Trumpnak, hogy kész tűzszünetet hirdetni a győzelem napjára, ezt az információt pedig Jurij Usakov is megerősítette, aki hozzátette, hogy az amerikai elnök támogatta az elképzelést, és megjegyezte, hogy „az ünnep a nácizmus felett aratott közös győzelmünkre emlékeztet a második világháborúban”.
Volodimir Zelenszkij reagált a felvetésre, és közölte, hogy utasította képviselőit: vegyék fel a kapcsolatot Donald Trump amerikai elnök csapatával, és kérjenek részleteket az orosz tűzszüneti javaslatról. Az ukrán elnök viszont szkeptikusan fogalmazott, szerinte tisztázni kell, hogy ez „a néhány óra biztonságot jelent-e a moszkvai parádéra, vagy annál többet”.
Felkészülés jön egy újabb globális konfliktusra
Attól függetlenül, hogy Oroszország harci eszközök felvonultatása nélkül tartja meg a győzelemnapi parádét, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a világ nem békésebb korszak felé tart, hanem egy globális háború felé. Ezt bizonyítja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézetszerdán kiadott, 2025-ről szóló jelentése. Ebből kiderült, hogy a világ katonai kiadásai elérték a 2887 milliárd dollárt, ez az összeg tizenegyedik éve folyamatosan növekszik.
Európában egyetlen év alatt 14 százalékkal emelkedtek a kiadások, ami 1953 óta a legnagyobb ugrás − jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az öreg kontinens komolyan veszi a globális kihívásokat, másrészt viszont a jelenség aggasztó. Azonban a világ többi része is fegyverkezik, csak az Egyesült Államoknak csökkentek némileg a katonai kiadásai, viszont 2026-ban már Washington produkálja minden idők legmagasabb katonai költségvetését, amely meghaladja az ezermilliárd dollárt.
Ugyanakkor ez biztonsági dilemmához vezet Bendarzsevszkij Anton szerint, amit azzal magyarázott, ha egy ország növeli védelmi kiadásait, akkor ezt a többi ország fenyegetésnek érzi, és szintén fegyverkezni kezdenek. Erre példaként Kínát hozta fel, ahol a délkelet-ázsiai és a távol-keleti országok egyaránt többet költenek katonai kiadásokra.
A biztonságpolitikai szakértő három alapvető folyamatot vázolt a globális fegyverkezéssel kapcsolatban:
Az ukrajnai háborúból kiderült, hogy a modern konfliktusokhoz is rengeteg haditechnika és lőszer kell. Emiatt a készletek rohamosan fogynak, az országok ezeket próbálják pótolni és modernizálni. A Szovjetunió összeomlása után most hozza be a lemaradást a világ.
Szintén az orosz−ukrán háború mutatta meg, hogy egy technológiai változás zajlik a harctereken. A mesterséges intelligencia, a drónok és a hiperszonikus fegyverek megjelenése arra kényszeríti az egyes államok vezetését, hogy befektessenek az új típusú haditechnikába.
Az amerikai dominancia meggyengült, ezért sokan már nem bíznak abban, hogy az Egyesült Államok egyedül képes garantálni a fennálló világrendet. Az európai országok emiatt önellátásra kénytelenek átállni, mert tartanak egy amerikai izolacionista fordulattól.
Újabb világégés felé haladnak az országok
Az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hidegháború idején is hasonló mértékű fegyverkezés zajlott, de stabilabb világrend volt két szuperhatalom szembenállásával. Jelenleg viszont sokkal több központ fegyverkezési versenye történik, amely kiszámíthatatlanabb.
A jelenlegi folyamatok inkább az első világháború időszakához hasonlítanak, hiszen történelmi tapasztalatokból tudható, hogy a nagy globális konfliktusokat több évtizedig tartó fegyverkezési verseny előzte meg. Bendarzsevszkij Anton erre hozta példának az első világégést, ahol a két szemben álló szövetség tagjai évente átlagosan 4-5 százalékkal növelték katonai kiadásaikat.
Ugyanez játszódott le a második világháború előtt, amikor a náci Németországnak az 1930-as években a GPD egy százalékáról csaknem húszra ugrottak a katonai kiadásai. 1936 után pedig a többi ország is követte példájukat, és a jelenlegi trend is ebbe az irányba mutat.
(Borítókép: Katonai felvonulás a győzelem napja 80. évfordulóján a Vörös téren 2025. május 9-én . Fotó: Sefa Karacan / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!