A vezetői személycserék szükségesek, de a jövőre nézve nem jelentenek elégséges garanciát – a többi közt ezekkel a szavakkal kezdődik az a nyílt levél, melyet Melléthei-Barna Márton leendő igazságügyi miniszternek írt az aktív bírákból szerveződött Res Iudicata Egyesület. Közleményüket nem sokkal azután publikálták, hogy Magyar Péter csütörtökön bejelentette a leendő igazságügyi miniszter személyét. Ebben a Tisza Párt vezetője azt írta, Melléthei-Barna Márton fő feladata „a jogállam és a jogbiztonság helyreállítása lesz”, valamint azt is biztosítania kell, hogy „helyreálljon a független ellenőrző intézmények, hatóságok szakmaisága, és azok működése politikamentes legyen”.
A leendő igazságügyi miniszter, Magyar Péter sógorát ebben a portréban mutattuk be:
https://hvg.hu/itthon/20260430_mellethei-barna-marton-tisza-jogi-vezetojei-gazsagugyi-miniszter-jogallam
Az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása nem lesz könnyű feladat, az elmúlt években a kormány több alkalommal is beleszólt a független bíróságok munkájába, ilyen volt például, amikor négyoldalú megállapodáshoz kötötte a bírói béremelést, vagy amikor egy rendelettel megszüntette az állam ellen indult szolidaritási pereket. A négyoldalú megállapodás ellen épp a Res Iudicata tartott közösségi kiállást, majd tavaly februárban példátlan módon sor került az első bírótüntetésre is Magyarországon. Később Orbán Viktor elhíresült poloskázós beszéde ellen is gyertyagyújtással tiltakoztak. Ahogy azonban arra az egyesület is figyelmeztetett, más szakmai szervezetekkel együtt ők is hiába hallatták hangjukat, általában nem jártak sikerrel.
Kirúgják, mégis ítélkezhet
Magyar Péter már megválasztása előtt megígérte, és győzelmi beszédében azonnal fel is szólított távozásra több igazságszolgáltatási vezetőt, köztük a Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást és Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A Res Iudicata nyílt levelében azzal több okból is egyetértett, hogy a vezetői személycserék „alapvető jelentőségűek” az igazságszolgáltatásban.
A Kúria elnökének már a bíróvá válása, illetve az azóta eltelt időben kifejtett tevékenysége egyaránt nem felelnek meg az európaiság és a jogállamiság követelményeinek, másrészről az OBH elnöke vezetőként az elmúlt években teret engedett az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom gyengülésének, a bírók közötti ’chilling effect’ erősödésének, az igazgatás túlbürokratizálódásának és a bírósági szervezet anyagi kivéreztetésének” – írták.
Ez azonban véleményük szerint még nem lesz elég ahhoz, hogy teljesen helyreállítsák a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Ahhoz, hogy megerősítsék a bíróságokba vetett közbizalmat, és eljussanak a hatékony és jogállam igazságszolgáltatáshoz, véleményük szerint még számos problémát kell rendezni. Mindenekelőtt – figyelmeztették a leendő minisztert – ide tartozik annak a jogi kiskapunak a felszámolása is, melynek köszönhetően a bírói tapasztalat nélkül, az OBT támogatása ellenére a Kúria élére ejtőernyőztetett
Varga Zs. András akkor is a Kúrián folytathatja bírói pályafutását, sőt ítélkezhet is, ha elnöki tisztsége esetlegesen megszűnik.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke
Túry Gergely
Mindezt az a 2019-es jogszabálymódosítás tette lehetővé, mely kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjait – akiket az Országgyűlés választ, vagyis politikai kinevezettek – kérelmükre a köztársasági elnök pályázat kiírása nélkül bíróvá nevezheti ki. A bírói kinevezés esetükben határozatlan idejű, vagyis egy életre szól, így ebből elmozdítani csak nagyon különleges esetekben, fegyelmi vétség után lehet valakit. Az említett szabály ugyan 2023-ban az Európai Bizottság kérésére módosult, vagyis az azóta kinevezett alkotmánybírókra már nem vonatkozik, de a 2019 és 2023 között kinevezettekre igen.
Vagyis nemcsak Varga Zs. András, hanem tisztségének esetleges megszűnése után több alkotmánybíró is a bíróságokra kerülhet majd ítélkezni.
A Res Iudicata számításai szerint a jelenlegi alkotmánybírók közül van, aki már elérte a felső korhatárt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt, de még így is hivatalban van a jelenlegi testületből öt olyan alkotmánybíró, aki tisztségének megszűnése esetén a Kúrián, vagy valamelyik ítélőtáblán folytathatja pályafutását. A jogszabályoknak köszönhetően közülük hárman azt is eldönthetik, melyik ítélőtáblán kívánnak ítélkezni – mindezt úgy, hogy közülük csak egy volt korábban ténylegesen ítélkező bíró.
Bár a közlemény nem nevesíti őket, de az érintett öt alkotmánybíró Handó Tünde, Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András, Schanda Balázs és Szabó Marcel.
Összeegyeztethetetlen a jogállammal
A Res Iudicata a fentiekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „a jogállami követelményekkel összeegyeztethetetlen és az uniós joggyakorlattól idegen, hogy alkotmánybírók tisztségük megszűnését követően alanyi jogon, kizárólag a saját nyilatkozatuk alapján a rendes bírósági rendszerben bíróvá váljanak”.
Tüntetés a bírói függetlenség megőrzéséért 2025 februárjában.
HVG / Reviczky Zsolt
„Az egyéni bírói függetlenség mellett a bírósági szervezetrendszer intézményi függetlensége is megköveteli, hogy a bírói kinevezésre minden bíró esetén azonos módon kerüljön sor. Minden bírónak pályázati úton kell elnyernie a tisztségét, akit a köztársasági elnök nevez ki. Amennyiben vannak olyan bírók, akik egy politikai szerv döntése alapján a bíróvá válás rendes feltételeinek teljesítése nélkül nyerik el kinevezésüket, úgy a bírói függetlenség intézményes garanciája és ezáltal a jogállamiság elve csorbulna. A bírákkal szembeni elvárások és az állampolgárok bíróságokba vetett bizalma megköveteli, hogy az egyedi ügyekben ítélkező bírók, különösen a felsőbíróságokon olyan személyek legyenek, akik rendelkeznek bírói tapasztalattal és a bírói pályázati rendszer által kerültek kinevezésre, így képesek az egyedi jogvitákat a belső bírói szakmai követelmények szerint elbírálni” – írták a leendő igazságügyi miniszternek címzett levelükben.
Az egyesület szerint emellett a teljes bírói pályázati rendszer újragondolása is szükséges, a jelenlegi „hibrid” igazgatási modell ugyanis költséges és túlbürokratizált, rengeteg pénzügyi és humán erőforrást von el teljesen feleslegesen a tényleges bírói munkát végző bíróktól. Mint írták, az egymással alá-fölé rendeltségi viszonyban lévő egyszemélyi vezetők rendelkeznek valamennyi olyan jogkörrel, amelyek a bírói státuszt és a bírók napi munkavégzését alapjaiban érintik, ilyen például például a bírói kinevezés, a bírák beosztása, a munkájuk értékelése vagy az integritási eljárás lefolytatása, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezése.
Álláspontjuk szerint a szolgálati bíróságok megerősítése, valamint a központi igazgatási hatásköröknek az Országos Bírói Tanácshoz telepítése gyorsan és költséghatékonyan javítana a nyomásgyakorlás lehetőségével kapcsolatban felmerülő, illetve rejtve maradt problémák jelentős részén, és erősítené a bírói függetlenség belső garanciáit is.
Hozzátették: hisznek a civil összefogás erejében és abban, hogy van értelme együtt gondolkodni. Ezért a jövőben is törekszenek arra, hogy részt vegyenek a társadalmi egyeztetéseken és szeretnék a szakmai tapasztalatokon alapuló észrevételeinkkel támogatni a jogalkotást.
Az igazságügyi miniszter megnevezése után a Magyar Bírói Egyesület is közleményt adott ki, ebben azt írták, várják az igazságszolgáltatást érintő ügyekbe való érdemi bevonásukat.