Pontban 9 órakor kezdődik a középiskolások legnagyobb megmérettetése, vagyis kezdetét veszi a 2025/2026-os tanév érettségi szezonja. A menetrend az elmúlt évekhez hasonló lesz, első nap magyar, utána matek, majd történelem, végül angol és német nyelv – ez az első hét menüje, itt még semmi eltérés nincsen, az majd csak a második hét elejétől, május 11-től érkezik. Viszont jelenleg még a magyar nyelv és irodalom a diákok legnagyobb problémája – vagy ellenfele, vagy megugrandó akadálya –, ezért kicsit utánanéztünk, hogy mire lehet számítani.
Emellett kicsit visszaástunk az elmúlt pár év magyarérettségijéhez is, hogy egyrészt megtudjuk, hogy beváltak-e a jóslatok, másrészt 2024-ben egy egészen nagy változás jött a diákok életében a számonkéréssel kapcsolatban, arra is érdemes egy percet fordítani.
Nézzük az alapokat
Középszinten az első rész két feladatból tevődik össze: egy 40 pontos szövegértési feladatsorból, valamint egy 20 pontos irodalmi feladatlapból. Erre 90 percet kapnak a diákok, majd a második részben 40 pontért egy műértelmezést vagy egy általános, témakifejtő esszét kell megírniuk maximum 150 perc alatt.
A szóbelin középszinten 15, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre a válaszadásra.
A műértelmezés alapjául szolgáló szöveg lehet vers, prózai mű vagy részlet, valamint drámarészlet is. A szövegek a magyar irodalom bármely korszakából származhatnak, műfaji és tematikai megkötés nélkül. A feladat nem feltétlenül igényli a szerző ismeretét, és részlet esetén a teljes mű ismerete sem elvárás – tudtuk meg az Oktatási Hivatalt tájékoztatójából.
Bár tavaly rengeteg neves magyar szerző ünnepelt jubileumot (200 éve született Jókai Mór, 120 éve született József Attila költő, és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc is), viszont egyikük sem szerepelt a kifejtős feladatok között – hiába számítottak rá nagyon sokan –, így igazából idén a legtöbb tanár már tippelni sem mer, és az a válasz, hogy bármi lehet, mindenre fel kell készülni.
Az esszéírás előtt érdemes jól megtanulni az elemzés szempontrendszerét, a különböző műfajok jellemzőit, és minden esetben érdemes vázlatot készíteni fogalmazás előtt
– mondta Mester Márk, a fiatalok érettségire való felkészülését is támogató Jójegy társalapítója.
Fontos kiemelni, hogy magyar nyelv és irodalomból igenis számít a helyesírás, a többi tárgyból nem annyira – történelemből maximum 2 pont levonás lehet emiatt. Magyarból mindkét szinten pontlevonás jár a helyesírási hibákért és a rendezetlen külalakért is. Első esetben akár 8 pontot is levonhatnak, míg a másodikért kettőt, tehát összesen 10 pontot bukhat az, aki rendezetlenül és helytelenül ír.
A teremben lesznek helyesírási szótárak, így a nagy dilemmákat le lehet ellenőrizni, viszont a felkészítő tanárok hangsúlyozzák, ne minden egyes szónál álljanak le a diákok, hiszen akkor kifutnak az időből. A problémásabb eseteknél érdemes rápillantani a szótárra. Emellett a magyar nyelv és irodalom vizsga II. részében egy tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjteményt (9–12. évf.) is kapnak a diákok, ezzel kicsit megsegítve őket – mondjuk, csak középszinten, emelten már nincsen „legális puska”.
Megújult rendszer
2024-ben és 2025-ben egyébként már egy megváltozott magyarérettségivel néztek szembe a diákok, ennél a vizsgánál a legfontosabb változások a következők voltak – és azok a mai napig:
a rövid, gyakorlati szövegalkotástól, így például a kérvényírástól is elbúcsúzhatnak a diákok, lesz azonban helyette egy irodalmi-műveltségi teszt, melyben többek között költőkre, írókra, műfajokra, műcímekre, és még memoriterekre is rákérdezhetnek;
a hosszabb szövegalkotásnál kikerül a választási lehetőségek közül az összehasonlító elemzés, ám marad a hagyományos műelemzés, illetve a témakifejtő esszé;
a szövegértésnél nyelvtani kérdések is lesznek;
változik továbbá a szóbeli is, az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővül, felkerül a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke korábban a változásokat az alábbiak szerint kommentálta az Indexnek: „Nem szerencsés, hogy már az írásbelin előjönnek nyelvtani kérdések, ez a jövőben csak tovább növeli a tantárgy népszerűtlenségét. A társadalmi sikerességre felkészítő, kommunikációközpontú szövegalkotási feladat pedig – amely egy kifejezetten modern eleme a vizsgának – kikerül. Ez egyértelmű visszalépés, amely hatalmas kárt okoz a tanulóknak” – fejtette ki Arató László, aki szintén erős kritikát fogalmazott meg arról, hogy a szövegalkotás helyett bekerül egy műveltségi teszt, úgy véli, az „Damoklész kardjaként leng majd a diákok és a tanárok feje felett”.
Német Nikolett, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanára az Eduline-nak arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint az új feladatsorok jobban megizzasztják a tanulókat, főleg a műveltségi feladatok, valamint a szövegértésbe bekerült lexikális és nyelvtani feladatok, ezekhez ugyanis nem elég a logikai képesség és a jó szövegértés, hanem sokszor konkrét tudás kell a kérdések megválaszolásához. Mivel széles a merítés, felkészülni is nehéz rájuk, illetve a memoriterek is megakaszthatják a diákokat, hiszen sokszor évekkel korábban tanult sorokra kell visszaemlékezniük – bár a szaktanár kiemelte, hogy ebben a témában eddig eléggé megengedőek voltak a feladatsorok.
Mire lehet számítani?
A szaktanár szerint az utolsó napokban a legfontosabb átnézni
a kötelező szerzők életútját és fő műveit
a korszakokat és stílusirányzatokat
a kötelező olvasmányok cselekményét, a szereplők neveit és kapcsolatait
a műfaji és verstani alapfogalmakat
a szerzők közötti kronológiai kapcsolatokat
A magyar nyelv és irodalom vizsgán középszinten 76 109, emelt szinten pedig 2417 tanuló fog számot adni tudásáról, így nekik érdemes lehetett áttanulmányozni ezt az oldalt, ahol a követelményeket sorolja fel az Oktatási Hivatal, amik előfordulhatnak a vizsgán. Emellett van egy sor memoriter, amelyet érdemes fejben tartani, hiszen nagy valószínűséggel ezekből szembejön majd néhány sor a vizsgakérdések valamelyikében:
Anakreón: Gyűlölöm azt…
Catullus: Gyűlölök és szeretek
Janus Pannonius: Pannónia dicsérete
Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (1. versszak)
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.) (1. versszak)
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem (1. versszak)
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Petőfi Sándor: A bánat? egy nagy óceán…
Petőfi Sándor: Fa leszek, ha…
Arany János: Toldi estéje (I. ének 1. versszak, VI. ének 28. versszak)
Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…
Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában
Babits Mihály: Jónás imája
Kányádi Sándor: Valaki jár a fák hegyén
Nagy László: Ki viszi át a Szerelmet
Persze ez nem jelenti azt, hogy ez lenne a gyűjtés vége, hiszen szóbelin az intézmények a és a magyartanárok határozzák meg, hogy miket kérnek számon, így akár osztályonként is változhat a követelmény. A szaktanárok szerint a memoritereket legegyszerűbben szakaszokra bontva és hangosan szavalva lehet megtanulni, de akár egy megzenésített változat is segíthet a memorizálásban.
A 20 pontos irodalmi kvízben – ami nem minden esetben kvízkérdésként jelenik majd meg, lehet táblázatkitöltés, párosítás, igaz–hamis feladat is akár – a tanulók hat feladatcsoport köré építhetik fel a tanulási stratégiájukat, mégpedig
korstílusok, stílusjegyek, stílusfajták felismerését,
műnemi, műfaji tájékozottságot,
verstani ismereteket (felismerés szintjén),
a kötelezőnek kijelölt memoritereket,
műismeretet,
az irodalmi szöveg megalkotottságának eszközeit.
Bár a magyartanár arra vonatkozóan nem akart tippelni, hogy mi lehet az esszétéma, arra viszont kitért, hogy az alapos vázlatkészítés elengedhetetlen és nagyon sokat segíthet a tanulóknak. Emellett a feladatok értelmezésére is felhívta a figyelmet, ugyanis meglátása szerint sokan veszítenek ebből fakadóan pontokat.
Emellett alátámasztotta azt is, hogy nem érdemes arra alapozni, hogy mely szerzőnek van kerek évfordulója 2026-ban, hiszen az újfajta érettségin ez eddig egyáltalán nem volt mérvadó. 2025-ben Jókai Mór, József Attila, Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc is ünnepelt, ehhez képest Örkény, Berzsenyi, Babits, Petőfi és emelten részben József Attila jött elő az érettségi kifejtős feladatainál. Tehát egyszóval bármi lehet.
Minden egyéb tudnivalót az idei érettségiről ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze, emellett percről percre tudósítással jelentkezünk a vizsgákról minden nap.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!