Szegeden helyi rendeletben tiltanák meg a gyűlöletkeltő és jogellenes tartalmú plakátok kihelyezését. A 2026-os országgyűlési választások kampányában a városvezetés még azt mondta a Szegedernek, nincs eszközük a magántulajdonban lévő hirdetőfelületek tartalmának befolyásolására.
Mihálik Edvin önkormányzati képviselő a május 8-i, pénteki közgyűlésre beterjesztett módosító javaslata a közösségi együttélés szabályairól szóló szegedi rendeletet egészítené ki. A tervezet szerint tilos lenne olyan plakátokat kihelyezni közterületen, amelyek gyűlöletre vagy erőszakra uszítanak, valótlan állításokkal zavarják meg a köznyugalmat, jogsértésre buzdítanak, vagy egyébként jogellenes tartalmat jelenítenek meg. A jogsértést a jegyző állapíthatná meg, és kötelezhetné a kihelyezőt, hogy távolítsa el a plakátot, ennek hiányában pedig a közterület-felügyelet intézkedhetne az érintett költségére. A javaslat szerint a szervezeteket akár kétmilliós bírsággal is sújthatnák.
A képviselő azt írta: a kezdeményezés nem egyedi, több önkormányzat – például Mosonmagyaróvár – már szerződéses úton korlátozta az uszító tartalmak megjelenését saját felületein, Pécs pedig ennél tovább ment, és a magántulajdonú plakátok tartalmára is alkotott helyi szabályozást. Mihálik szerint az ő javaslatuk is ezt a mintát követi.
Miért pont most, a választás lezárultával? – kérdeztük a momentumos politikust, aki az aHang által márciusban indított, 1600 aláírással támogatott petícióját hozta fel indokként, ami nyomán elkezdték kidolgozni a rendelettervezetet új frakciótársával, a DK-s Fodor Antallal.
Mosonmagyaróvár példájából kiindulva korábban a Szegederen is foglalkozunk a témával: a kampány alatt a szegedi városvezetés még azt kommunikálta, hogy a „többnyire a Fideszhez köthető cégek által tulajdonolt” hirdetőfelületekre az önkormányzat semmilyen szabályt nem írhat elő, és ez minden településre igaz. Személyes véleménye szerint ezek a „hazug, uszító, háborúval fenyegető plakátok” Szegeden inkább visszaütöttek.
Fotó: Bálint András / Szegeder
A város a Szegeder kérdésére akkor azt közölte, a plakáthelyeknek csak töredéke van önkormányzati tulajdonban – jellemzően az újabb, fedett buszmegállókban, ezekből is csak néhány tucat. „Ezen felületeken eddig sem volt és ezután sem lesznek háborús, uszító, félelemkeltő plakátok. A magántulajdonban lévő plakáthelyekkel kapcsolatban az önkormányzatnak nincs joga beleszólni abba, hogy milyen tartalom jelenik meg rajtuk” – írták.
A mostani rendelettervezet viszont éppen ezt próbálná megtenni.
A főjegyző törvényességi észrevétele szerint azonban a javaslat több ponton problémás. Egyrészt nem határozza meg pontosan az olyan kulcsfogalmakat, mint a „gyűlöletkeltő” vagy „valótlan” tartalom, ami a jogalkalmazás során bizonytalansághoz vezethet. Másrészt a plakátok elhelyezésének és szankcionálásának szabályait már magasabb szintű jogszabályok rendezik, és ezek alapján nem az önkormányzat, hanem például a járási hivatal vagy – politikai plakátok esetén – a választási bizottság jár el. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a helyi rendelet ütközik a hatályos jogszabályokkal.
A jegyző azt is kifogásolta, hogy a tervezet a kihirdetést követő napon lépne hatályba, ami nem biztosít elegendő felkészülési időt, és sértheti a jogbiztonság elvét.
A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.