„Ismételten kijelentjük, hogy a Hormuzi-szoros biztonsága a mi kezünkben van, és a hajók biztonságos áthaladását a fegyveres erőkkel kell egyeztetni” – hangsúlyozta Ali Abdollahi, az iráni haderők főparancsnoka.
Hozzátette, hogy Irán „keményen reagál” minden fenyegetésre. „Figyelmeztetünk, hogy bármilyen külföldi fegyveres erőt, különösen az agresszív amerikai hadsereget, megtámadjuk, ha megkísérlik megközelíteni a Hormuzi-szorost és belépni oda” – mondta.
Project Freedom néven indul az amerikaiak új hadművelete
Donald Trump amerikai elnök vasárnap jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet hétfő reggel megkezdi a Szabadság Projekt (Project Freedom) műveletet, amelynek célja, hogy átkísérjék a Hormuzi-szoroson a Perzsa-öbölben rekedt semleges hajókat.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai műveletbe való bármilyen beavatkozás esetén „határozottan” lépnek fel. Azt azonban nem részletezte, hogy mely országok hajóinak kívánnak segíteni az átkelésben, és hogyan zajlik majd a művelet, írja az MTI.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szerint a konfliktus kezdete óta az Irán által blokád alá vett szoroson több száz hajó és a fedélzetükön mintegy 20 ezer tengerész nem tudott áthaladni, és a régióban vesztegel, miközben fogynak az élelmiszer- és egyéb készleteik.
Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) közölte, hogy 15 000 katonával, több mint 100 szárazföldi és tengeri repülőgéppel, valamint hadihajókkal és drónokkal támogatja a kezdeményezést.
A Trump-kabinet más országok segítségét is kéri egy nemzetközi koalíció létrehozásához, amely biztosítaná a hajózást a szorosban.
Bármikor újraindulhat a háború
Az amerikai elnök korábban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok tanulmányozza az Irán által küldött béketervet, de akár újra is kezdheti a síita állam elleni légicsapásokat, ha az „rosszul viselkedik”.
Az Egyesült Államok február 28-án, Izraellel közösen támadta meg Iránt. A cél az iráni katonai erők, nukleáris törekvések visszaszorítása és a térségben lévő tengeri útvonalak – különösen a Hormuzi-szoros környéke – biztonságának helyreállítása volt. Washington indoklása szerint a műveletek az iráni támogatású milíciák és a regionális fenyegetések elrettentését szolgálták, miközben Irán ezeket szuverenitása elleni támadásként értelmezte.
Washington április közepén vette blokád alá Irán kikötőit, ami jelentősen növelte a feszültséget a térségben, és bizonytalanná tette a globális energiaellátást. A Hormuzi-szoros lezárásáról szóló hírek általában az olajárra és az üzemanyaghiányra összpontosultak, de a válság ennél jóval szélesebb. A szoros blokádja a globális alumíniumipartól a műtrágya- és a műanyag-alapanyagok gyártásán át a gyógyszerellátásig szakít meg láncokat, aminek hatása a kenyér árától az autók áráig mindenben megjelenik.
(Borítókép: Donald Trump 2026. május 1-jén. Fotó: Celal Gunes / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!