Amikor a nagy klasszikusokat megpróbálják feltámasztani, a sorozatkészítők sűrűn elkövetik azt a hibát, hogy a rebootok főszereplőit lecserélik. Hiába vártuk vissza a Hősök: Újjászületésbe Peter Petrellit és Sylart, helyettük kaptunk egy unalmas nyomozós szériát. Hasonlóképpen mellément a Bűbájos boszorkák feltámasztása az új női főhősökkel, de a 24: Újratöltve is, ez utóbbitól főképp vad és félresikerült ötlet volt, hogy Jack Bauert kispadra ültették benne. Sorolhatnám még napestig, mert akad az ehhez hasonló bakikra még bőven példa. Ráadásul, amikor az eredeti főszereplőket visszahozzák, akkor sem garantált a siker, A szökés új, ötödik évada például teljesen csődöt mondott a létező összes kreatív szempontból, nem is jött belőle folytatás.
A fentiek miatt meglepő, hogy közel 16 év elteltével sikerült a Dokikhoz (Scrubs) most úgy hozzányúlni, hogy a végeredmény értelmes lett. Sőt, szerethető és ugyanolyan vicces szkeccsjelenetekkel, valamint tragikusan szomorú momentumokkal teli, mint a régi széria volt. A kórházas-orvosos szitkomok ősatyjáról, igazi nagyöregről van szó, ám az eredeti alkotó, Bill Lawrence még mindig tudja, mitől döglik a légy. Úgy összességében, és ebben a műfajban is, mert a showrunner a közelmúltban olyan szériákat tett le az asztalra, mint a Ted Lasso, a Shrinking és a Bad Monkey, főleg előbbi kettőt nagyon sokan megszerették és megkerülhetetlenné váltak a kisképernyős vígjátékok között.
Február 26-án startolt el a Disney+-on a Dokik 10. évada, és szerencsére az eltelt időt 2010 márciusa óta egyáltalán nem is próbálja meg letagadni a szitkom. Mindenki ráncosabb, fáradtabb, mint régen, J. D. (Zach Braff) a gazdagnegyed magánorvosaként szenvedteti magát, míg Turk (Donald Faison) a morcossága miatt a leginkább ismert a rezidensek körében. Az egész lehangolónak tűnő szituáció akkor változik meg egy csapásra, mikor J. D. visszateszi a lábát abba a kórházba, a Szent Szívbe, ahol nagyjából másfél évtizede nem járt. A visszavonulni készülő, mindig szigorú, de azért atyai jóságú Perry (John C. McGinley) pedig megkéri hősünket,
maradjon ott osztályvezetőnek, rázza gatyába a helyet.
Ez a szitkom még mindig akkor működik a legjobban, amikor J. D. és Turk ugratják a másikat, szívják a kollégák vérét is, nem csak a betegekét. Igaz, egy régen megszakadt barátságot nem lehet mindenféle dráma nélkül felmelegíteni, és a Dokik bele is áll abba, hogy hozzon egy-két, a tősgyökeres fanoknak mindenféleképpen szívfájdító jelenetet. Ezek közé tartozik az is, amikor megtudjuk, Elliottal (Sarah Chalke) megromlott J. D. házassága, szétment a régen egymást kerülgető páros, és a mai napig csak a marakodás megy köztük. De Turk szomorúsága is elgondolkoztató, a sebész kiégettsége olyan téma, amiről mások néha művészfilmeket csinálnak.
Vannak persze jól megírt, szkeccsként bedobált poénok is, amelyeken jókat lehet mulatni. Ám, még ide is képesek az írók némi kritikát csempészni, nálam nagyot ütött, amikor a dupla részes évadkezdésben azzal humorizáltak, hogy annyira mechanikus már a kórházakban az orvoslás, hogy a dokik hasonlóképpen kénytelenek melózni, mint a Forma–1-ben a szerelők. Jön a kocsi, kerékcsere, tankolás, jöjjön a következő páciens, aztán a következő, majd a következő… szóval, értik.
J. D. narrációja az egyedül talán, ami rosszul öregedett, túl sokat nem ad hozzá az új évadhoz a monologizálás. És a fiatal tanoncok is egy kicsit egysíkúra sikeredtek, de mind a humort, mind a drámát tekintve észrevehetőek voltak már az évadkezdésben olyan megoldások, amik afelé mutatnak, hogy tudnak majd velük mit kezdeni a készítők. Csak időbe telik, mire beépítik az újoncokat a megszokott közegbe.
A főcímdal, az „I’m No Superman” még mindig szépen körbeírja a Dokikat, amely úgy tudott visszatérni ezzel a 10. évaddal, hogy aktuális a mondandója. Azt mondanám, hogy még a valamelyest újoncoknak is élvezhető, habár érdemes tisztában lenni a karakterek közötti dinamikákkal, hogy ki kicsoda. Úgy eleve, a Dokiknak az első néhány évada tényleg olyan erős, hogy joggal emlegetik a legszórakoztatóbb kórházas szériák között. A kilencedik etapról inkább ne mondjunk semmit, az félrement. De épp ezért akkora szó, hogy ennyi idő elteltével, ilyen szívvel-lélekkel rebootot sikerült összeharácsolniuk az alkotóknak.
8/10
A Dokik tizedik évadának első két része már nézhető a Disney+-on.
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!