Devenyi Dalma | 2026.05.04. 06:05
A közel-keleti válság újra megmutatta: Európa számára a megújuló energia lehet a legolcsóbb menekülőút a drága importgáztól.
Több európai ország most gyorsított tempóban fordul a megújuló energiaforrások felé, hogy megfékezze az árrobbanást és növelje energiafüggetlenségét. A spanyol, francia, portugál és lengyel intézkedések jelzik, hogy a tiszta energia már nem csupán klímavédelmi kérdés, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági prioritás is – írja az Euronews.
Zöld kiút
Az elmúlt időszak közel-keleti eseményei, különösen az Irán körül kialakult konfliktus, újra az energiaellátás biztonságára irányították Európa figyelmét. A Hormuzi-szoros kulcsszerepet tölt be a globális olaj- és gázszállításban, ezért minden ottani fennakadás közvetlen hatással van az európai piacokra is. Az energiaárak emelkedése nyomán több kormány sürgős intézkedéseket jelentett be, amelyek középpontjában a megújuló energiaforrások fejlesztése áll.
Az importált olajra és gázra épülő rendszer az EU-nak már 24 milliárd euró többletköltséget okozott.
A megújulók viszont érdemi védelmet nyújtanak. A napenergia naponta több mint 100 millió euró megtakarítást hozott Európának, miközben a bővülő kapacitások miatt 19 országban átlagosan 24,2 százalékkal csökkentek az áramárak 2023 és 2025 között. A válság világossá tette, hogy az energiafüggetlenség kulcsa a megújuló energiaforrások gyors fejlesztése.
Rezsicsökkentő fordulatok
Spanyolország az egyik legaktívabb szereplővé a megújulók téren. Az ország 2019 és 2026 között megduplázta napelemes kapacitását, amely így elérte a 40 gigawattot. Ez az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban.
A spanyol háztartások villanyszámlái ma Európa legalacsonyabbjai közé tartoznak.
Madrid újabb intézkedésekkel gyorsítaná az elektrifikációt, egyszerűsítené az engedélyezési folyamatokat, valamint fejlesztené a hálózati infrastruktúrát, hogy a megtermelt zöldenergia minél nagyobb arányban hasznosuljon.
Franciaország szintén komoly lépéseket tett. A kormány 10 milliárd eurós támogatási programot jelentett be az olaj- és gázalapú rendszerek kiváltására. A program része, hogy évente egymillió új hőszivattyút telepítenének, miközben 2027-től betiltják a gázkazánokat az új épületekben.
A cél egyértelmű: csökkenteni az importfüggőséget és mérsékelni a lakossági kiadásokat.
Portugál árplafon, lengyel milliárdok
Portugália közvetlen beavatkozással védené a fogyasztókat az elszálló energiaáraktól. A Reuters beszámolója szerint a kormány szükség esetén ideiglenes árplafont vezetne be az áramárakra. A mechanizmus akkor lépne életbe, ha a lakossági tarifák több mint 70 százalékkal emelkednének, vagy meghaladnák az ötéves átlag 2,5-szeresét, vagyis a 180 euró/MWh szintet.
Portugália helyzetét erősíti, hogy az év első két hónapjában az ország áramfogyasztásának 79 százaléka megújuló forrásból származott.
Lengyelország eközben hosszabb távú beruházásokkal gyorsítaná energiaátállását.
„A következő évtizedben országunk 1 billió zlotyt fektet be energiába, infrastruktúrába, távvezetékekbe és erőművekbe” – jelentette be Donald Tusk a gdanski PowerConnect energiacsúcson.
Az összegből 220 milliárd zloty jutna megújuló energiára és energiatárolásra, 234 milliárd zloty az elosztóhálózatra, míg 160 milliárd zloty atomenergiára. Bár 2024-ben még a szén, az olaj és a gáz adta Lengyelország energiafelhasználásának 83 százalékát, a megújulók aránya már 21 százalékról 28 százalékra nőtt egyetlen év alatt.
Kiemelt kép: Unsplash