Ismét megszólalt L. Simon László az NKA-botrány ügyében, hétfő este a Nemzeti Kulturális Alap négy, egykori szakmai vezetőjének állásfoglalását tette közzé a szervezet jövőjével kapcsolatban.
Ennek az állásfoglalásnak a szerzői valamennyien a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) valamikori elnökei, illetve miniszterek mellett dolgozó alelnökei. Különböző időben, különböző kormányok delegáltjaiként dolgoztak. Közös bennük az NKA jövőjéért érzett, nem indokolatlan aggódás
– áll a bejegyzésben.
Soraikban rámutattak, hogy az elmúlt hetek hírei „komoly mértékben rontották” az NKA jó hírét, „a vele kapcsolatos közbizalmat”. Felhívták rá a figyelmet, hogy kétségessé vált az NKA bizonyos döntéseinek szakmai megalapozottsága, továbbá „e döntéseknek a hatalomtól való függetlensége”. „Nem kívánunk a jelenlegi botrányos helyzet elemzésével foglalkozni, miközben ez a helyzet indított minket arra, hogy közösen is megszólaljunk” – magyarázták.
Vezetői tapasztalataikra hivatkozva rögzítettek néhány alapelvet, mert szerintük a Nemzeti Kulturális Alap fennmaradása létkérdés. Harsányi László, L. Simon László, Lőrinczy György és Török András 6 pontban nevezte meg azokat a feltételeket, amelyeknek teljesülniük kell, hogy az NKA továbbra is a „kultúrafinanszírozás korszerű, demokratikus működésű és a minőséget garantálni képes intézménye” maradjon:
A Nemzeti Kulturális Alap legyen önálló, a kormányzati kulturális politikát is támogató, ám az azt képviselő minisztériummal és más intézményekkel koordinatív szereplőként működő szervezet.
A Nemzeti Kulturális Alap saját programját az azt vezető Bizottsága és a döntéshozó szakmai kollégiumai segítségével valósítja meg. A szervezeti autonómia egyik biztosítéka az NKA önálló elnöki státuszának visszaállítása.
A Nemzeti Kulturális Alap a támogatásaira vonatkozó döntéseit pályázati rendszerben, a szakmai kollégiumokon keresztül hozza meg. A kollégiumi kurátorok kiválasztásának a lehető legszélesebb nyilvánosság bevonásával, az adott kulturális terület szakmai szervezeteinek javaslatai alapján kell történnie.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásokkal kapcsolatos döntései minden esetben a szakmai kollégiumok feladata. Kivételt képez ez alól az úgynevezett miniszteri keret, amelynek mértéke a jövőben – javaslatuk szerint – az NKA támogatási keretének (amely a költségvetési támogatás fenntartási költséggel csökkentett összege) 10 százaléka legyen.
Érdemesnek tartják felülvizsgálni az olyan pénzügyi szabályzókat, mint a maradványtartási kötelezettség rendszere, amelyek jelentősen szűkítik az NKA-n keresztül szétosztható forrást.
Az új kormány megalakulását követően szükségesnek tartják az NKA szervezeti rendjét, a kurátorok kiválasztását, a döntési és ellenőrzési mechanizmusát stb. leíró rendelet és szabályzatok szakmai felülvizsgálatát.
L. Simon Lászlót is sokkolta az NKA-s osztogatás
A Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója szerint is jogos a felháborodás, ami a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzosztását övezte. Kifogásolta, hogy egyes projektek indokolatlanul nagy összegeket kaptak más fontos intézmények rovására.
Állítása szerint az ő vezetése alatt minden rendben volt: „a struktúra is működőképes volt (bár kezdetben erősen támadták) és a forrás sem volt kevés, pedig az ország gazdasági állapota nem volt túl kedvező”.
Bús Balázs lemondása után kitört a botrány
Bús Balázs a választások utáni kedden, tehát még a botrány kirobbanása előtt mondott le. Az NKA alelnöke az említett rendkívüli bizottsági ülésen tájékoztatást adott arról, hogy a 2026. április 14-i szóbeli lemondása a jogszabályok által meghatározott 30. napon hatályosul.
Április utolsó napján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója is lemondott NKA-s bizottsági tagságáról és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternek írott levelében úgy fogalmazott, hogy „számos, nem egyszer kiemelt összegű támogatás nem feleltethető meg az NKA alapvető céljainak és szellemiségének”. Két nappal később Both Miklós, a Hagyományok Házának vezetője is lemondott bizottsági tagságáról, véleménye szerint ez nem menekülés, hanem felelősségvállalás.
Majd pár órával később, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója is lemondott bizottsági tagságáról.
Hankó Balázs szerint a pályázatok nyíltak voltak és a pénzek kiosztása szabályszerűen történt, viszont Tarr Zoltán leendő kulturális miniszter teljes átvilágítást és felelősségre vonást ígért, valamint az NKA függetlenségének visszaállítását.
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!