A merényletek és a puccsal kapcsolatos aggodalmak közepette a Kreml rendkívüli mértékben fokozta a biztonsági intézkedéseket Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetében. Ez abból a jelentésből derült ki, amelyet egy európai hírszerző ügynökség állított össze, ami aztán a CNN birtokába jutott.
A dokumentum szerint Vlagyimir Putyin közeli munkatársait folyamatosan megfigyelik, az elnökkel dolgozó szakácsoknak, testőröknek és fotósoknak pedig megtiltották a tömegközlekedés használatát. A vezetőt meglátogató személyeknek kétszer is át kell esniük a szigorú átvilágításon, ezenfelül pedig nem használhatnak olyan telefont a kormányfő közelében, amely internet-hozzáféréssel rendelkezik.
Bunkerekben bújik el a bombák elől az elnök
A meg nem nevezett hírszerző ügynökség úgy értesült, hogy az intézkedések egy részét 2026-ban vezették be, miután tavaly decemberben robbantásos merénylet végzett Moszkvában Fanyil Szarvarov altárbornaggyal, az orosz fegyveres erők operatív felkészítéséért felelős vezetőjével. Ezek a döntések a Kremlben tapasztalható növekvő nyugtalanságra utalnak, mivel Oroszország egyre növekvő problémákkal néz szembe belföldön és külföldön egyaránt, beleértve a gazdasági nehézségeket, az egyre növekvő polgári elégedetlenséget és az ukrajnai fronton tapasztalható kudarcokat, írja a CNN.
Állítólag a Kreml drasztikusan csökkentette azoknak a helyszíneknek a számát, amelyet Vlagyimir Putyin felkereshet személyesen, hogy minél kevésbé legyen kitéve a fizikai atrocitásoknak. Mostanában az is előfordul, hogy előre felvett képeket tesznek közzé az elnökről.
Emellett arra is megkérték őt, hogy a saját érdekében mostanában ne keresse fel a valdaji nyári rezidenciáját, amely az orosz főváros és Szentpétervár között fekszik.
A jelentés szerint Ukrajna megtámadása óta Vlagyimir Putyin heteket tölt korszerűsített bunkerekben, gyakran Krasznodarban bújik el a világ elől. A CNN azt írja, az orosz elnök egyre szorultabb helyzetbe kerül, mivel a háború miatt folyamatosan növekednek az orosz veszteségek, a fegyveres konfliktus gazdasági hatásai pedig már a Putyin-barát oligarchákat is egyre jobban idegesíti. A friss beszámolóban az is olvasható, hogy 2026 márciusa óta a Kreml és maga Vlagyimir Putyin is aggódik az érzékeny információk esetleges kiszivárgása, valamint az orosz elnök életét veszélyeztető esetleges összeesküvés vagy puccskísérlet miatt.
A CNN szerint a legérdekesebb megállapítás Vlagyimir Putyin egykori bizalmasára, Szergej Sojgura vonatkozik. A jelentésben az áll, hogy a volt védelmi miniszter is ki van téve a puccs veszélyének, mivel jelentős befolyással bír az orosz katonai főparancsnokságon belül. Sojgu korábbi helyettesét és közeli munkatársát, Ruszlan Calikovot március 5-én letartóztatta a rendőrség, ami a külföldi hírszerzők szerint annak a jele, hogy hamarosan Sojgu ellen is vizsgálatot indíthat a bíróság.
A volt orosz védelmiminiszter-helyettest sikkasztás, pénzmosás és vesztegetés vádjával vették őrizetbe. Ez azt jelenti, hogy miközben a dokumentum nyilvánosságra hozatala az elnöki rendszer destabilizálását célozhatja, egyúttal figyelmezteti a Kremlt egy lehetséges puccsra.
Vlagyimir Putyin egy korábbi puccskísérletet már megúszott 2023 júniusában, amikor Jevgenyij Prigozsin elindította a csapatait Moszkvába. A CNN megjegyezte, hogy az ilyen jellegű hírszerzési információk miatt egyes részletek nehezen ellenőrizhetők. Az amerikai hírcsatorna kérdéseket küldött, hogy reagáltassa a Kremlt a kiszivárgott jelentésre, egyelőre azonban nem kapott választ Moszkvából.
Az biztos, hogy a színfalak mögött súlyos döntések születtek, ezt bizonyítja az is, hogy Moszkva május 9-én harci eszközök nélkül tartja meg a náci Németország felett aratott győzelem 81. évfordulóját ünneplő, győzelem napi díszszemlét a moszkvai Vörös téren. Ez az első alkalom csaknem két évtized alatt, hogy páncélosok nem vesznek részt az eseményen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a terrorfenyegetést jelölte meg indokként, elmondása szerint „minden intézkedést megtesznek a veszély minimalizálása érdekében”.
Heves viták robbantak ki a háttérben
A hírszerzési jelentés szerint Szarvarov meggyilkolása után három nappal Vlagyimir Putyin magához hívatta a kulcsfontosságú pozíciókat betöltő embereit.
Ezen a megbeszélésen Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök állítólag élesen bírálta Alekszandr Bortnyikovot, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjét, amiért nem védte meg a tisztjeit. Bortnyikov nem hagyta magát, és azt mondta emelt hangon, hogy nem állt elegendő erőforrás a rábízott feladatok végrehajtásához. A feszült találkozó végén Vlagyimir Putyin a hírek szerint nyugalomra szólított fel, alternatív megoldásokat javasolt, és utasította a résztvevőket, hogy egy héten belül terjesszenek elő konkrét megoldásokat a problémákra.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin Moszkvában 2026. március 26-án. Fotó:
Contributor / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!