„Kevés nagyobb megtiszteltetés érhet egy magyar állampolgárt, mint az, hogy felszólalhat a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén” – kezdte beszédét Magyar Péter leendő miniszterelnök az MTA tisztújító közgyűlésen. Ezek után megjegyezte azt is, megérti, hogy a tudósokat aggodalommal tölti el, ha egy politikus megjelenik közöttük, hiszen az elmúlt 16 év bőven adott okot bizalmatlanságra.
Magyar szerint a mostani rendszerváltásban a tudománynak nagy szerepe lesz, a tudományos közösséget pedig a magyar nemzet legfőbb tartóoszlopának nevezte. Antall József egykori miniszterelnököt is idézte, aki 1990-ben azt kérte az Akadémiától, hogy az igazságot szolgálja, sorai közül ne maradjak ki nagy tudósok, és ne kerüljek be érdemtelenek, és azt ígérte, a kormány nem irányító, hanem koordináló szerepet fog játszani.
Magyar Péter szerint az Orbán-kormányok ellenségként, és nem partnerként kezelték a tudományt, s azt is megmondta miért: „Mert irritálta a hatalmat annak autonómiája, a kritikai gondolkodás, és a valóság tényszerű feltárása”. Szerinte a kormány az akadémiai szféra maga alá gyűrésétől azt várta, hogy el tudja hallgattatni a kritikai hangokat.
https://hvg.hu/360/20260423_akademikusok-valasztas-utan-es-elott-afelsooktatas-visszavetele-tudosmentes-a-kutatohalozat-csapdajaban-hvg
A leendő miniszterelnök arról is beszélt, hogy eddig álságosok voltak a kormány egyeztetései, és erőből lenyomták az akadémiai intézetek elszakítását. „A társadalomtudósokat, bölcsészeket különösen fenyegetőnek érzete a hatalom, mert ők azok, akik egzakt módon képesek a társadalom helyzetét leírni” – mondta Magyar Péter. Felidézte azt is, hogy a politikai nyomás elérte a felsőoktatást is, kekvákba szervezték az egyetemeket, amivel olyan normaszegést követett el a kormány, ami magával hozta az Erasmus-ösztöndíjakból való kizárást, és az uniós források befagyasztását.
„A kormány egyik első intézkedése lesz ennek az orvoslása” – ígérte a leendő miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy nem mehet úgy tovább, hogy miközben a kutatók átlagbére nem éri el a diplomás átlagért, addig a HUN-REN vezetői csaknem 10 millió forintot keresnek havonta.
https://hvg.hu/360/20251208_HUN-REN-vezetok-fizetes-50-szazalekos-beremeles-kutatok-keresete
Azt ígérte, kiemelt prioritásként kezelik a tudományos szektor kérdéseit, ezért hozzák létre a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Konstruktív együttműködést kínálnak az Akadémia kedden megválasztandó új vezetésének, akivel közösen olyan pályára állítják a tudományos életet, ami „Magyarországot sereghajtóból ismét éllovassá teszi”. A legfontosabb feladatnak a tudományos ökoszisztéma megerősítését, a stabil finanszírozás megteremtését, az intézetek autonómiájának megerősítését, és a kutatás szabadságának megteremtését nevezte.
„Szabad tudomány nélkül nincs szabad ország” – mondta, hozzátéve, hogy folyamatos átszervezések helyett biztonságra van szüksége a tudományos életnek. „Visszaállítjuk az akadémiai szabadságot, halljuk az érdekképviselet hangját, halljuk az elszakított kutatóintézetek hangját, és az MTA hangját, hogy visszafogadnák az elcsatolt kutatóintézeteket” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, hogy a tudományos élettel közösen dolgozzák ki azt a kutató hálózati modellt, ami hosszú távon biztosítja a megfelelő működést.
A tudományos szakma maga fog dönteni a források legmegfelelőbb eloszlásáról, a források mennyiségét pedig megemelik, a teljes k+f ráfordításokat a GDP jelenlegi 1,3 százalékáráról 2, később pedig 3 százalékára emelik.
„Az MTA és a kormány viszonyainak megváltozását jól jelzi, hogy Magyar Péter leendő miniszterelnök és Tanács Zoltán, a tudományért felelős leendő miniszter is elfogadta a meghívásunkat” – kezdte Freund Tamás leköszönő elnök az MTA tisztújító közgyűlésén. Ezt szinte az is jelzi, hogy Tanács Zoltán úgy kommentálta a meghívás elfogadását, hogy „kormányok jönnek-mennek, a tudomány marad.”
https://hvg.hu/360/20260501_lemondott-lovasz-laszlo-a-hun-ren-tudomanyos-tanacsado-testuleti-tagsagarol
Az elnök felidézte, hogy az utóbbi években súlyos veszteségek érték az Akadémiát, elvettek intézeteket, forrásokat, mégis az MTA marad a legnagyobb közbizalmat élvező intézmény. „A testület nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormánynak” – emelte ki Freund.
Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila