Ügyészségi hatáskörbe vonták az MNB-ügyet
Április 21-én Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a Magyar Nemzeti Bank ügyében az addig a rendőrség által folytatott nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonta. Mint ismeretes, a jegybanki alapítványok működése kapcsán az Állami Számvevőszék csak másfél éves vizsgálódás után valószínűsítette a feljelentés megtételéhez és a nyomozás elrendeléséhez szükséges egyszerű gyanút. A jegybanki PADME alapítvány és az alá tartozó gazdasági társaságok gazdálkodása miatti feljelentés alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda 2025. február 10-én rendelt el nyomozást.
Azt tudni kell, hogy a nyomozás felderítési szakaszában – ami az első gyanúsítotti kihallgatásig tart – mindig a rendőrség az ügy gazdája, ilyenkor az ügyészség legfeljebb beszámolókat kérhet, illetve sürgetheti a nyomozókat. A legfőbb ügyész az Indexnek adott februári interjújában már jelezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az eljárást. A türelem április végéig tartott, és ahogy Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője fogalmazott,
a rendőrség elhúzódó nyomozása miatt vettÉk át az eljárást.
A nyomozás során eddig 182 gigabyte-nyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok – mintegy 85 ezer fájlban. Az ügy felgöngyölítését bonyolult céghálók és átutalások is nehezítik. A legfőbb ügyész szerint csak ezt követően állapítható meg, hogy történt-e bűncselekmény, illetve bizonyítani személyre lebontva a megalapozott gyanút.
Szőlő utca: látszódik-e a nyomozás vége?
Korábban a Szőlő utcai büntetőügyben is ügyészségi hatáskörbe került a nyomozás. Mégpedig azért, mert „több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat”. Mindenesetre tavaly szeptemberben az ügyészség nem azt vizsgálta, hogy ezek az állítások igazak vagy sem, mert ez kizárólag büntetőeljárás keretében tisztázható, hanem arról kellett dönteni, hogy ilyen körülmények között maradhat-e a rendőrségnél a nyomozás.
Amikor átvették a nyomozást, a javítóintézetben történt súlyos bántalmazások és visszaélések miatti ügynek csak két gyanúsítottja volt, jelenleg már tizenegy.
Arra a kérdésre, mikor várható az ügyben vádemelés, Nagy Gábor Bálint az Indexnek adott interjújában így válaszolt: „Nem lenne szerencsés találgatásokba bocsátkoznom. Bízom benne, hogy a tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik egy olyan végkifejlet, amikor már látszódik a nyomozás vége.”
Házkutatás titkosszolgálati nyomásra
Ügyészségi nyomozás indult hivatali visszaélés és más bűncselekmény gyanúja miatt Szabó Bence állításai alapján. A Nemzeti Nyomozó Iroda volt századosa arról beszélt korábban, hogy egy gyermekpornográfiára vonatkozó bejelentés nyomán – titkosszolgálati nyomásra – az iroda kiberbűnözés elleni főosztálya házkutatást indított a Tisza Pártot segítő két informatikus, Gundalf és Buddha ellen. A Telex értesülése szerint a nyomozás azt követően indult, hogy Szabó nyilatkozatára hivatkozva Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország Alapítvány jogi vezetője feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség határozatában az áll, hogy
a feljelentés lényege szerint a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok részvételével gyermekpornográfia bűncselekmény miatt úgy indult büntetőeljárás és került sor az eljárásban kényszerintézkedések foganatosítására, hogy a bűncselekmény elkövetésére utaló gyanú a nyomozó hatóság számára is tudottan nem volt megállapítható.
Miután Szabó nyilatkozatával kapcsolatban már érkezett feljelentés, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint „a tartalmi összefüggést mutató feljelentések tárgyában az eljárásra a Fővárosi Nyomozó Ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, azonban az eljárás lefolytatására a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség kijelölése célszerű”.
Az ügy kapcsán Fazekas Géza főosztályvezető ügyész a Magyar Hangnak elmondta, hogy ők mindig beérkezett feljelentések alapján dolgoznak. „Eddig is tettük a dolgunkat, ezután is tenni fogjuk” – jelentette ki a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
Vizsgálódnak a csádi katonai misszió ügyében
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023 őszén bejelentette, hogy a kormány katonai missziót indít Csádba. A bejelentés után pár nappal a kormány arra tett javaslatot, hogy 2024 tavaszán egy legfeljebb 200 fős katonai missziót indítson Csádba annak érdekében, hogy megfékezzék a migrációt, segítsék a terrorizmus elleni küzdelmet, és támogassák a humanitárius segítségnyújtást.
2024 januárjában a honvédelmi miniszter az Indexnek elmondta, hogy a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is részt vett a magyar csádi misszió előkészítésében. A katonai missziót, amelynek terve sajtóértesülések szerint az azóta a honvédségtől már leszerelt Orbán Gáspár ötlete nyomán körvonalazódott és a kormány több tízmilliárd forintot szánt volna rá, végül nem indították el. Az egyik előkészítésen dolgozó alezredest azonban holtan találták a hotelszobájában.
A 444.hu megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóosztálya azt válaszolta, hogy a csádi misszió ügyében
a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt feljelentéskiegészítést rendelt el, amely eljárás jelenleg is folyamatban van.
Vagyis a hatóság egyelőre nem indított nyomozást, de dokumentumokat kért be a Honvédelmi Minisztériumtól, mert a feljelentés nem volt elég részletes.
Letartóztatások egy Orbán Viktor testvéréhez köthető ügyben
Letartóztatásokat rendeltek el egy munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos ügyben – közölte április 24-én a Központi Nyomozó Főügyészség. A Telex értesülése szerint két embert őrizetbe vettek, további kettőt pedig gyanúsítottként hallgattak ki egy vízumcsalási ügyben, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök öccsének, Orbán Áronnak üzleti köre is érintett lehet.
A korábban ismertté vált adatok Orbán Áron cégének közreműködésére is utaltak, ugyanakkor ő maga nem szerepel a meggyanúsított személyek között.
A gyanú szerint a csoport magas szintű politikai kapcsolatokra hivatkozva több tízezer eurót kért külföldi munkavállalók papírjainak elintézéséért, majd egy vállalkozótól előlegként átvett 17 ezer eurót egymás között el is osztották.
Még keresik az újdörögdi baleset felelősét
Több mint tizenhárom hónapja nincs gyanúsítottja az újdörögdi balesetnek. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a múlt héten azt válaszolta Kanász-Nagy Máté képviselőnek, hogy a maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt folyamatban lévő nyomozás továbbra is felderítési szakban van.
Mint ismeretes, súlyos baleset történt 2025. március 21-én a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén, ketten megsérültek, egyikük életveszélyesen. Somogyi Zoltán vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy a kormánytisztviselők számára rendezett önkéntes kiképzésen ketten megsérültek. A Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága által szervezett dobógyakorlaton az egyik kormánytisztviselő kezében felrobbant az éles kézigránát. „A fiatal hölgy az egyik oldalon csukló, a másik oldalon alkar elvesztésével járó többszörös repeszsérülést szenvedett” – közölte a sajtótájékoztatón a vezérőrnagy.
(Borítókép: A Szőlő utcai gyermekotthon 2025. december 10-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!