Másfél nappal a bejelentés után sem csillapodnak a Ferencváros argentin védőjének honosítása keltette hullámok. A január közepén az FC Zürichtől az Üllői útra szerződő Mariano Gómez múlt hét szerdán, minden jel szerint egyszerűsített eljárásban szerzett magyar állampolgárságot, így a vasárnapi derbin, azaz az Újpest elleni bajnokin (0–5) már a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) „hazai szabálya” és a sportállamtitkárság, valamint háttérszerve, a Nemzeti Sportfejlesztési- és Módszertani Intézet (NSMI) szabályai alapján is futballmagyarként léphetett pályára.
Az FTC hivatalos kommunikációja és a játékos – szintén a klub saját médiafelületei által közölt – nyilatkozatai szerint a döntést a magyar válogatottba való bekerülés motiválta. Ám többek szerint csak a kiemelt állami akadémiáknak a jelenleg érvényes keretszerződések alapján járó 1,0-1,2 milliárd forintos támogatási összeg biztosítása volt a rekordbajnok valós célja.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) honosítással kapcsolatos szabályai ugyanis kimondják, az állampolgárságot felvevő játékos csak akkor jogosult adott nemzet válogatottjában játszani, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti:
az érintett ország területén született;
édesanyja vagy édesapja az érintett ország területén született;
nagymamája vagy nagyapja az érintett ország területén született;
18 éves korának betöltése után legalább öt évig megszakítás nélkül az érintett ország területén élt.
Ezek közül az első és a negyedik pont fixen kiesett, és mivel januári szerződtetése óta egyszer sem került szóba, hogy így lenne, vélhetően a Magyarországon született két generáción belüli felmenőt is kizárhatjuk a sorból.
Márpedig, ha Gómez nem tudja a FIFA és a Magyar Labdarúgó-szövetség irányába igazolni, hogy legalább az egyik nagyszülője Magyarország területén született, úgy legkorábban a négyes pontban meghatározott öt évnyi folyamatos magyarországi szereplés lejártával, 2031 tavaszán, a 32. életéve betöltése után öltheti magára a magyar válogatott szerelését.
Megkerestünk több – az elmúlt években akár a Ferencvároshoz érkező, vagy épp a klub által értékesített futballista ügyében is aktív – ügynököt, valamint olyan szakembereket, akik jártasak az élsporttal kapcsolatos honosítási eljárásokban. Ám egy sem akadt köztük, aki olyan információ birtokában lett volna, amely alapján megalapozottan feltételezhető lenne Gómez esetében a kritériumoknak megfelelő szülő vagy nagyszülő.
Megkérdeztük az MLSZ-t azzal kapcsolatban, hogy a szövetség munkatársainak van-e tudomásuk a bekk magyar felmenőjéről, egyáltalán tudtak-e a ferencvárosi labdarúgó honosításának tervéről, esetleg közbenjártak-e az egyszerűsített eljárásban történő honosításáért.
A szövetség válaszában kifejtette, a labdarúgó magyar állampolgárságának megszerzése a bevonása és tájékoztatása nélkül történt. Hozzátette, az elmúlt másfél évtizedben több hasonló eset is volt, ezeknél pedig – ha nem is minden alkalommal, de – az eljáró szervek kikérték a szakmai álláspontját.
„Az MLSZ elnökségének határozata szerint egy külföldi labdarúgó honosítási kérelmét a szövetség akkor támogatja, ha a játékos NB I-ben vagy NB II-ben játszik, és a FIFA vonatkozó szabályzata alapján beválogatása esetén játszhat valamely korosztályos vagy felnőtt magyar nemzeti válogatottban” – hangsúlyozta az Indexnek küldött válaszában a szövetség.
Utóbbi kitétel, és a magyar felmenők vélt hiánya alapján pedig több mint megkérdőjelezhető, hogy az MLSZ egyáltalán támogatta volna-e Gómez honosítását, amennyiben akár az eljáró szervek, akár a Ferencváros ebben kikéri a véleményét.
A másik érdekesség, hogy a jogszabály megkülönbözteti a normál, az egyszerűsített, valamint a menekültek és hontalanok esetében alkalmazandó állampolgársági eljárást. Utóbbi egy argentinnal kapcsolatban szóba sem jöhet; míg az első opció feltétele, hogy az állampolgárságért folyamodó személy legalább 8 éve jogszerűen Magyarországon éljen, büntetlen előéletű, a megélhetése pedig biztosított legyen. Az egyszerűsített eljárást eközben alapesetben azok kezdeményezhetik – időkorlát nélkül –, akik (legalább valószínűsíthetően) magyar felmenőkkel rendelkeznek, beszélnek magyarul, és nem jelentenek veszélyt a közbiztonságra; esetleg tíz éve házasok, vagy legalább öt éve házasok és született már Magyarországon gyermekük.
Csakhogy az egyszerűsített eljárás bizonyos kritériumai alól, amennyiben hazánknak fontos érdeke fűződik a honosításhoz, a köztársasági elnök, azaz jelenleg Sulyok Tamás adhat mentességet. Méghozzá az állampolgársági ügyekért is felelős tárcavezető, az új Tisza-kormány május 9-ei megalakulásáig még Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése nyomán.
A felmentés egyáltalán nem ritka az olyan sportolók esetében, akik rövid időn belül válogatott szinten is képviselhetik az országot. Csakhogy – ahogyan azt korábban már kifejtettük – Gómez a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem ilyen futballista.
Hogy Magyarországnak akkor mégis milyen „jelentős érdeke fűződhetett” a ferencvárosi védő honosításához kerestük a Miniszterelnökséget is. Amennyiben a tárca válaszol, cikkünket frissítjük…
Az ügy mindenesetre még a bajnoki címvédő, ám a labdarúgó NB I-ben az utolsó fordulót megelőzően az ETO FC Győr mögött csupán második helyen álló Ferencváros alkalmazottjait is megosztja. Hétfőn több, a fővárosi klub kötelékébe tartozó szakemberrel is beszélgettünk, és bár a sajtóosztály engedélye nélkül névvel nem nyilatkozhattak, szavaikból egyértelműen kiderült, teljesen meglepte őket a lépés. Az elhangzott vélemények szerint a döntés abból a szempontból érthető, hogy így az első csapatot irányító Robbie Keane vezetőedzőnek könnyebb dolga volt a kezdő kijelölésekor és a cseréknél is, ugyanakkor az üzenete több mint veszélyes. Sőt, az FTC akadémistáira nézve egyenesen demoralizáló. Hiszen hiába a kinevelésükre fordított jelentős állami támogatás, illetve az MLSZ, valamint az NSMI által biztosított újabb anyagi ösztönzők a beépítésükért – a pályán töltött játékperceikért – cserébe, klubjuk vezetői láthatóan jobban bíznak az adminisztrációs fortélyokban, mint bennük…
Úgy tudjuk, akár a hazai szabály kijátszása volt a zöld-fehérek célja, akár nem, komolyabb rizikót nem vállalt a csapat azzal, hogy a Megyeri úton már rögvest az ajánlott öt magyar egyikeként Gómezt játszatta. A fogadalomtételt követően átvett állampolgárságot igazoló okiratot ugyanis néhány perc alatt fel lehet tölteni az MLSZ elektronikus rendszerében a játékosok adatlapjához. Azaz az FTC-nek nem kellett újabb adminisztrációs határidőkkel versenyt futnia annak érdekében, hogy a védő „futballmagyarnak” számítson már a derbin is.
Az esetlegesen csak a támogatási összegek maximalizálását célzó honosítási láz korlátozása és megfékezése az Index információi szerint már hónapokkal korábban napirendre került a szövetségnél. Február végén egy háttérbeszélgetésen el is ismerték, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, a következő szezontól miként pontosítsanak a köznyelvben fiatalszabályként ismert ösztönző szövegén ennek érdekében. Mindez akkor az FTC másik téli szerzeménye, Franko Kovacevic esetleges állampolgári esküje miatt került szóba. A horvát támadó egy lapinterjúban ugyanis jelezte, ha klubja kérésének eleget téve fel is veszi a magyar állampolgárságot, a célja továbbra is az marad, hogy a horvát válogatottban futballozhasson majd.
(Borítókép: Mariano Gómez, a Ferencváros (j) és Kwadwo Duah, a bolgár Ludogorec játékosa 2026. február 26-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!