A Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlése kedden Pósfai Mihályt választotta az 1825-ben alapított MTA 22. elnökének.
A geológus, egyetemi tanár 2010 óta levelező, 2016-tól pedig rendes tagja az intézménynek. Ásványtan a fő kutatási területe, ezen belül a környezeti ásványtan, valamint az élő szervezetekben képződő mágneses nanokristályok tulajdonságainak és képződésének tanulmányozása.
Pósfai Mihály
Fotó: Szigeti Tamás / mta.hu
A szakember több jelentős díjban is részesült, köztük a Széchenyi professzori ösztöndíjában, Akadémiai Díjban és Széchenyi-díjban. Elnöki programját itt olvashatja.
Az MTI életrajza szerint Pósfai Mihály 1963. április 19-én született Szombathelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) geológus szakán szerzett diplomát 1987-ben, doktori ösztöndíjasként az ELTE Ásványtani Tanszékén a szulfidásványok kristályszerkezetével foglalkozott. Ezt követően a Közép-Európai Egyetem környezettudományi posztgraduális képzésén vett részt, majd ösztöndíjasként néhány hónapig a Stockholmi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1992-ben PhD fokozatot szerzett földtudományból, 2004-ben az MTA doktora lett, majd 2005-ben a Veszprémi Egyetemen habilitált. 1994-től docens, 2006 óta a veszprémi Pannon Egyetem, Mérnöki Kar Környezettudományi Intézete, Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszékének egyetemi tanára.
1992 és 1998 között hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban, több mint négy évig az Arizona State University geológia tanszékén és elektronmikroszkóp laboratóriumában dolgozott. 2004-ben és 2005-ben néhány hónapot a Cambridge-i Egyetemen töltött vendégkutatóként.
Kutatói tevékenysége elsősorban a környezeti ásványtan két, meglehetősen különböző területére terjed ki: a biogén mágneses ásványok képződését vizsgálja, illetve az egyedi légköri aeroszolrészecskék tulajdonságait tanulmányozza. Egyedi részecskéket vizsgálva hozzájárult a légköri aeroszol éghajlati hatásainak alaposabb megértéséhez.
Csaknem 200 tudományos közleménye, tanulmánya jelent meg.
2010-ben az MTA levelező, 2016-ban rendes tagjává választották. Az Academia Europaea rendes tagja. 2014-ben az MTA veszprémi regionális bizottságát vezette.
Számos szakmai elismerés mellett 2010-ben Akadémiai Díjban részesült. 2016-ban Széchenyi-díjat kapott a környezeti ásványtan területén, elsősorban az élő szervezetekben képződő mágneses ásványok vizsgálatával kapcsolatos eredményei, valamint nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként. 2026-ban a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozatával tüntették ki.
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkárává Kecskeméti Gábor irodalomtörténészt, akadémikust, egyetemi tanárt, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet igazgatóját választotta az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete. Az MTA főtitkárhelyettese pedig Kovács Ilona kísérleti pszichológus, akadémikus, egyetemi tanár lesz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!