Amint beszámoltunk róla, a hazai futballtársadalmat is megosztotta a hír, amely szerint a Ferencváros január közepén igazolt védője, Mariano Gómez múlt héten letette a magyar állampolgári esküt, így pedig a hétvégi derbin, azaz az Újpest ellen végül 5–0-ra megnyert bajnokin már „futballmagyarként” léphetett pályára.
Az ügy hátterével kapcsolatban a honosítási ügyekért felelős szaktárcaként az Index megkereste a Gulyás Gergely által vezetett, a héten leköszönő Miniszterelnökséget.
„Az elmúlt három és fél évtizedben a magyar állam a magyar állampolgárságra vonatkozó adatokat elsősorban nemzetpolitikai érdekből és csak másodsorban a személyes adatok védelmére tekintettel titkosan kezelte. Ennek fenntartása alapvető nemzeti érdek, mivel a kettős állampolgárságot számtalan állam nem ismeri el, sőt időnként szankcionálja, így bármilyen állampolgárságra vonatkozó adat nyilvánossága magyar állampolgárok számára eredményezhet jogsérelmet. Ezért a konkrét esetre vonatkozóan nem, csak általánosságban tudunk tájékoztatást adni arról, hogy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján egyértelmű, hogy milyen eljárásrendek szerint van mód a magyar állampolgárság megszerzésére” – írta hivatalos válaszában a tárca sajtóirodája válaszul a levelünkre, amelyben a többi között arról érdeklődtünk, Gómez…
miként kaphatott egyszerűsített eljárásban magyar állampolgárságot, ha a kritériumoknak az eddigi sajtóhírek és klubkommunikáció alapján nem felelt meg;
és mi volt az az indoklás, ami fontos állami érdekként megalapozta a többi között a nyelvtudás kritériumával szembeni felmentést?
Az indoklással kapcsolatban kikérték-e, kikérhetik-e egyáltalán mint országos szakmai szerv a Magyar Labdarúgó-szövetség véleményét?
Az FTC hivatalos kommunikációja és a játékos – szintén a klub saját médiafelületei által közölt – nyilatkozatai szerint a döntést a magyar válogatottba való bekerülés motiválta. Ám többek szerint csak a kiemelt állami akadémiáknak a jelenleg érvényes keretszerződések alapján járó 1,0–1,2 milliárd forintos támogatási összeg biztosítása volt a rekordbajnok valós célja.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) honosítással kapcsolatos szabályai ugyanis kimondják, az állampolgárságot felvevő játékos csak akkor jogosult adott nemzet válogatottjában játszani, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti:
az érintett ország területén született;
édesanyja vagy édesapja az érintett ország területén született;
nagymamája vagy nagyapja az érintett ország területén született;
18 éves korának betöltése után legalább öt évig megszakítás nélkül az érintett ország területén élt.
Ezek közül az első és a negyedik pont fixen kiesett, és mivel januári szerződtetése óta egyszer sem került szóba, hogy így lenne, vélhetően a Magyarországon született két generáción belüli felmenőt is kizárhatjuk a sorból.
Márpedig ha Gómez nem tudja a FIFA és a Magyar Labdarúgó-szövetség irányába igazolni, hogy legalább az egyik nagyszülője Magyarország területén született, úgy legkorábban a négyes pontban meghatározott ötévnyi folyamatos magyarországi szereplés lejártával, 2031 tavaszán, a 32. életéve betöltése után öltheti magára a magyar válogatott szerelését.
Ez pedig a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján erősen megkérdőjelezi azt a „jelentős nemzeti érdeket”, ami alapján a Miniszterelnökség által is hivatkozott törvény a szakminiszter javaslata alapján lehetőséget biztosít a köztársasági elnöknek arra, hogy eseti jelleggel felmentést adjon a honosítási eljárás kritériumai – így például a nyelvismeret – alól.
Korábban megkérdeztük az MLSZ-t is azzal kapcsolatban, hogy a szövetség munkatársainak van-e tudomásuk a bekk magyar felmenőjéről, egyáltalán tudtak-e a ferencvárosi labdarúgó honosításának tervéről, esetleg közbenjártak-e az egyszerűsített eljárásban történő honosításáért.
A szövetség válaszában kifejtette, a labdarúgó magyar állampolgárságának megszerzése a bevonása és tájékoztatása nélkül történt.
Hozzátette, az elmúlt másfél évtizedben több hasonló eset is volt, ezeknél pedig – ha nem is minden alkalommal, de – az eljáró szervek kikérték a szakmai álláspontját.
„Az MLSZ elnökségének határozata szerint egy külföldi labdarúgó honosítási kérelmét a szövetség akkor támogatja, ha a játékos NB I-ben vagy NB II-ben játszik, és a FIFA vonatkozó szabályzata alapján beválogatása esetén játszhat valamely korosztályos vagy felnőtt magyar nemzeti válogatottban” – hangsúlyozta a szervezet az Indexnek küldött válaszában.
Az ügy azért is különösen pikáns, mert az FTC vezetősége, élén Kubatov Gábor klubelnökkel, az elmúlt egy évben folyamatosan kritizálta az MLSZ „hazai szabályát”, valamint a sportállamtitkárság és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet „ötmagyaros ajánlását”. Előbbi alapján az NB I-es klubok akár félmilliárd forintos állami támogatást is kaphatnak a 2025–2026-os élvonalbeli szezonban, amennyiben az idény minden bajnokiján pályán tartanak legalább egy utánpótláskorú futballistát, illetve alapesetként további négy magyar állampolgárságú labdarúgót. Utóbbi pedig a kiemelt állami akadémiával – így az elmúlt években az utánpótlás-nevelésre fordítható, szezononként mintegy 1,2–1,5 milliárd forintos állami támogatással – bíró klubok irányába megfogalmazott elvárás státuszuk megtartása érdekében.
A magyar rekordbajnoknál már a naptári év elején jelezték, hogy fontolgatják az ötödik éve hazánkban futballozó, ám korábban már a norvég felnőttválogatottban bemutatkozott Kristoffer Zachariassen, valamint a magyar nagymamával rendelkező horvát csatár, Franko Kovacevic honosítását. Ám miután utóbbi egy sajtónyilatkozatban egyértelművé tette, hogy a magyar állampolgárság megszerzését klubja kérésére fontolgatja, válogatottként továbbra is a horvát nemzeti csapatba akar bekerülni, az ügy elült.
Az esetlegesen csak a támogatási összegek maximalizálását célzó honosítási láz korlátozása és megfékezése az Index információi szerint már hónapokkal korábban napirendre került a szövetségnél. Február végén egy háttérbeszélgetésen el is ismerték, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, a következő szezontól miként pontosítsanak a köznyelvben fiatalszabályként ismert ösztönző szövegén ennek érdekében.
A szövetségben dolgozó forrásaink szerint egyébként a korábbi években kirívó példával nem találkoztak a honosítások terén, ezért sem érezték szükségét annak, hogy a hazai szabály egy évvel korábbi megfogalmazásakor szigorúbb kritériumokat írjanak elő a „futballmagyarokkal” szemben.
(Borítókép: Mariano Gómez 2026. február 26-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!