Az Európai Unió örömmel vette tudomásul Magyar Péter győzelmét, aki nemrég találkozott Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, és „rendkívül konstruktívnak” nevezték a megbeszélést. Márpedig Brüsszel évek óta nem hallott ilyen szavakat magyar miniszterelnök szájából − írja a Politico.
Ursula Von der Leyen gyorsan viszonozta a gesztust, és az április 29-i találkozó után azt nyilatkozta, hogy „jó eszmecserét” folytatott a leendő kormányfővel. Testbeszédük pedig mindennél többet árult el, mindketten sugárzó arccal pózoltak a kameráknak. Ehhez képest az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor alig bírta elviselni egymás közelségét, találkozóikat pedig fagyos hangulat jellemezte.
Nem várható éles váltás Brüsszel szerint
Ugyanakkor az EU nem nyugodhat meg Magyar Péter választási győzelme után, szakértők szerint a közösség téves következtetéseket vonhat le a Tisza Párt sikeréből. A leendő miniszterelnök stílusa egyáltalán nem hasonlít Orbán Viktoréhoz, ugyanakkor a Fidesz belső köréből jött, és úgy nyert, hogy megszerezte a liberális és a baloldali pártok támogatását, így azok kiszorultak az Országgyűlésből. Az új parlament így jobboldali, nacionalista és kisebb mértékben, de szuverenista erőkből áll.
Magyar Péter győzelme tehát nem a woke liberalizmus vagy a globális közép diadala volt. Klasszikus populista kampányt folytatott, amely a mindennapi problémákra fókuszált, vagyis az inflációra, a gazdasági stagnálásra, valamint a korrupcióra. Bódi Mátyás, az ELTE választási földrajzzal foglalkozó kutatója azzal magyarázta a Fidesz vereségét, hogy romlott az életszínvonal, nőtt a gazdasági kilátástalanság, valamint nincs elegendő munkahely. A Tisza Párt üzenete az volt, hogy az ország nem működik, ami igaz is, ha az egészségügyet, a közlekedést és az oktatást nézzük.
Ugyanakkor Magyar Péter lemásolta Orbán Viktor 2010-es kampányát, vagyis azok támogatására épített, akik gyermekeik jövőjéért aggódnak, valamint nagyobb részre tartanak igényt az ország gazdaságából.
Enyhülő viszony Ukrajnával
A Politico elemzése szerint több kérdésben is vitába keveredhet az Európai Unióval, amint megkapja Magyarország az uniós pénzeket. A leendő miniszterelnök ellenzi Ukrajna gyorsított felvételét a közösségbe, de a jövőbeli csatlakozást is csak úgy támogatja, ha Kijev biztosítja a kárpátaljai magyarok nyelvi és oktatási jogait.
Az ukrajnai háború esetében egyértelművé tette, hogy Ukrajna az áldozat a konfliktusban, de ettől függetlenül gyakorlatias együttműködésre törekszik Moszkvával. A migráció kérdésében sem tervez engedni, és bejelentette, fenntartja a leköszönő kormány által épített határzárt, emellett elutasítja az EU kötelező betelepítési kvótáit.
Gyors reformok a brüsszeli pénzekért
Magyar Péter viszont minél előbb rendezné Magyarország viszonyát Brüsszellel, és gyorsan leszögezte, hogy az ország a NATO és az EU tagja kíván maradni. Vállalta, hogy 2035-re véget vet Magyarország orosz kőolajtól és földgáztól való függőségének. Ezenkívül a leendő kormányfőnek arra is oda kell figyelnie, hogy az ország emiatt ne veszítsen el 18 milliárd eurót, amelyet még a jogállamisági problémák miatt fagyasztott be Brüsszel. Azonban igyekeznie kell, hogy augusztusig teljesítse vállalásait, különben tízmilliárd euró elveszik, és anélkül nehezebb lesz betartania választási ígéreteit. Helyzetét nehezíti, hogy Orbán Viktor a választások előtt még inkább kiürítette az államkasszát, hogy utolsó pillanatban is magát mentse.
Brüsszelnek és Magyar Péternek közös érdeke, hogy Budapest újra csapatjátékossá váljon az EU-n belül. Ezért a leendő miniszterelnök gyorsan hozzálát az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításához, valamint a korrupció visszaszorításához. Ezzel nem csupán az Európai Unió, hanem azoknak a magyaroknak is a kedvében akar járni, akik azért támogatták a választáson, mert elegük lett Orbán Viktor és családjának, valamint az oligarcháknak a gazdagodásából, miközben az átlagos állampolgárok egyre szegényebbek lettek.
Európa MAGA-barát pártjai viszont aggódva figyelik a fejleményeket, mivel attól tartanak, hogy Orbán Viktor veresége a jobboldali populizmus visszaszorulását vetíti előre. Ettől függetlenül az európai politikusok reménykednek, ám mielőtt ünnepelni kezdenének, érdemes előtte elgondolkodni azon, hogy Magyar Péter kit és hogyan nyert meg.
(Borítókép: Magyar Péter [balra] találkozik az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel [jobbra] Brüsszelben, 2026. április 29-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!