Kormányzati plakátok 2025 januárjában – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Az elmúlt években előfordult, hogy az állami megbízásokkal kitömött Balásy-cégek négyszer-ötször nagyobb nyereségrátával működtek, mint a hasonló tevékenységet végző konkurensek.
Előzmények: tavaly októberben részletes cikkben mutattuk be, hogyan épült fel az az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízásokra épített közpénzszivattyú, amelynek legnagyobb haszonélvezői az elmúlt években Balásy Gyula cégei voltak.
Azt vizsgáltuk meg, hogy a hivatalos besorolásuk szerint hasonló tevékenységet folytató vállalatok árbevételükhöz viszonyítva mekkora adózott nyereséget érnek el, és ez miben tér el a közbeszerzésekkel kitömött négy Balásy-cég számaitól.Balásy Gyula érdekeltségei a média- és általános ügynökségi piacon is sokkal több profitot termelnek, mint versenytársaik. Az elmúlt években az árbevétel-arányos nyereségük esetenként akár a négy-ötszöröse is volt a piaci átlagnak.A rendezvényszervezési szektorban nem ennyire egyértelmű a helyzet, összességében azonban itt is felülteljesítenek a Balásy-cégek.
Számokban: Balásy Gyulának az a lényegében kizárólag állami megbízásokból élő, azokon felhizlalt négy vállalata, amelyeket most felajánlott az államnak, 2017 és 2024 között így 47-53 milliárd forintnyi extraprofitra tett szert.
Bár extraprofit helyett itt helytállóbb a járadék szó használata. Ugyanis míg előbbit jellemzően a piaci teljesítménynek köszönhetően elért többletnyereségre használják a közgazdászok, addig a járadékhoz kizárólag a politikai elittel fenntartott jó kapcsolatnak köszönhetően jutnak hozzá a kiváltságos gazdasági szereplők.
Alulnézet: ahogy a tavalyi cikkünkben is felhívtuk a figyelmet, a kiugró profitabilitáshoz fontos adalék, hogy a tízmilliárdos többlethasznot hozó munkákat jelentős részben még csak nem is azok a cégek végzik el, amelyek a sápot lehúzzák.
Hétfői interjújában Balásy Gyula is beszélt arról, hogy rengeteg alvállalkozójuk volt. Mint fogalmazott: „az egész kommunikációs piaccal dolgoztunk”.Ez olyannyira igaz, hogy az állami megrendelésekből élő négy cég között volt olyan, amelynél ha összeadjuk a közvetített (tehát az alvállalkozókkal végeztetett és változatlan formában továbbértékesített) szolgáltatások beszerzési értékét és a nyereséget, akkor szinte pontosan kijön az árbevétel.Ezt úgy értelmezhetjük – kissé leegyszerűsítve –, hogy az adott cég minden munkáját mással végeztette el, miközben lehúzta belőle a piaci átlagot messze meghaladó profitját.
Tágabb kontextus: a fenti ábra egyáltalán nem egyedi a magyar gazdaságban: szinte minden olyan szektorban, ahol – közvetve vagy közvetlenül – az állam volt a legnagyobb megrendelő, hasonlóan felülteljesítettek a kormányközeli cégek az elmúlt években.
Kövess minket Facebookon is!