Az Európai Bizottság május 4-én formálisan is ajánlást tett a tagállamoknak: zárják ki a Huawei és a ZTE eszközeit a helyi távközlési szolgáltatók kapcsolati infrastruktúrájából, írja a Reuters. A lépés mögött kiberbiztonsági aggályok állnak, és az ajánlás egyúttal a digitális hálózatok védelmének megerősítésére irányuló szélesebb uniós törekvésekbe illeszkedik.
A május 4-i dokumentum megerősíti az Bizottság régóta hangoztatott álláspontját, miszerint a Huawei és a ZTE érzékelhetően nagyobb kockázatot jelent, mint az uniós hálózati rétegben jelen lévő más beszállítók. Az ajánlás egyelőre nem kötelező érvényű: nem jelent azonnali, az egész blokkra kiterjedő tilalmat, de egyértelműen jelzi azt az irányt, amelyet Brüsszel a nemzeti kormányok és a távközlési szolgáltatók számára kijelöl.
Hirdetés
Az ajánlást hamarosan keményebb jogi keret válthatja, írja a Pressvia. 2026. január 20-án az Európai Bizottság – Henna Virkkunen technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnök vezetésével – jelezte: törvényi úton kötelezővé tenné a Huawei és a ZTE kiszorítását a kritikus infrastruktúrából a 27 tagú blokkban. Az új kiberbiztonsági szabályok lehetővé tennék az EU számára, hogy betiltsa a „magas kockázatú” beszállítóktól származó eszközök használatát az uniós piacon.
A kötelező szabályozás sarokköve egy szigorú hároméves kivonási határidő lenne a kritikus infrastruktúrában jelenleg telepített összes érintett eszközre. Ez nagyjából az Egyesült Államok 2022-ben indított „rip and replace” (tépd ki, cseréld ki) programjának felelne meg, de jóval nagyobb és összetettebb léptékben. 2029-re az EU elvárná, hogy az alapvető hálózatokból – az adatközpontokból és feldolgozó csomópontokból – teljesen eltűnjenek a Huawei és ZTE komponensek.
A döntés azonnali kínai reakciót váltott ki: Peking „diszkriminatívnak” minősítette az új kiberbiztonsági szabályokat, és kilátásba helyezte az ellenintézkedéseket. Peking szerint a tervezett szabályok nemcsak hátrányos megkülönböztetést tartalmaznak, hanem a WTO-szabályokat is sértik, és károsak az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatokra.
Mindez magyar szempontból is fontos a fejlemény, mert valószínűleg maradtak kínai eszközök a Yettel (ZTE) és a One hálózatában (Huawei), főleg az 5G-s hardverparkban. Bár még csak ajánlás érkezett ezek kivezetésére, a tagállamok tisztában vannak az előzményekkel: Svédország már 2020-ban betiltotta a Huawei-t és a ZTE-t az 5G-hálózatából, aminek következménye kínai válaszlépés és az Ericsson ottani bevételeinek 46 százalékos visszaesése lett. Ha a kötelező szabályok átmennek, lesz dolga a tagállamoknak, akárcsak válaszlépése az ázsiai hatalomnak.
Frissítés, 2026.05.05, 16:50: Cikkünk megjelenése után megérkezett a Huawei Magyarországtól a cég hivatalos reakciója a hírre, ezt alább közöljük.
„Változatlanul fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy az az EU bizottsági jogalkotási javaslat, amely a ténybeli bizonyítékok és a műszaki szabványok helyett a származási ország alapján korlátozná vagy kizárná a nem uniós beszállítókat, sérti az Európai Unió méltányosságra, megkülönböztetés mentességre és arányosságra vonatkozó alapvető jogi elveit, valamint a WTO-val (Világkereskedelmi Szervezet) szemben fennálló kötelezettségeit.
Szorosan figyelemmel kísérjük a jogalkotási folyamat további alakulását. Fenntartunk magunknak minden jogot törvényes érdekeink védelmére. Azok a jogalkotási javaslatok, amelyek a beszállítók származási országa – nem pedig mindenkire egyenlően alkalmazott, tényeken alapuló bizonyítékok vagy műszaki előírások ellenőrzése – alapján korlátozzák vagy zárják ki a nem uniós beszállítókat, súlyosan diszkriminatívak.
A Huawei infokommunikációs eszközöket szállító magánvállalat, a világ 170 országában van jelen. Magyarországon működtetjük Európai Ellátó Központunkat, amely 40 országot szolgál ki innen a vállalat üzleti szegmensnek szánt termékeivel, ezzel közel 2 ezer embernek biztosítunk megélhetést. A cég elkötelezett amellett, hogy mindenkor megfeleljen és betartsa a nemzetközi és helyi törvényeket, szabályozást.”