Míg egyes régiókban a természetes összetevők és az egyszerű, „clean label” termékek iránti igény erősödik, máshol a magas fehérjetartalom, a funkcionalitás, a prémium minőség vagy éppen a megfizethetőség határozza meg a fogyasztói döntéseket – fogalmaz a NAK, a FoodNavigator összeállítására hivatkozva.
Korábbi, Milyen irányba változik az élelmiszerpiac? című – a NAK „Európai élelmiszertrendek 2026-ban – nemzetközi minták és irányok” cikke – a szerk. – elemzésünkben már bemutattuk Franciaország, Németország, Spanyolország és Hollandia fogyasztói szokásait, valamint a meghatározó piaci trendeket. Akkor is jól kirajzolódott, hogy Európa-szerte egyre erősebb az igény az egészségesebb, átlátható összetételű, ugyanakkor kényelmesen fogyasztható és megfizethető élelmiszerek iránt.
Ez a folyamat azonban továbbra sem egységesen zajlik: országonként eltérő hangsúlyokkal formálódik. Míg egyes piacokon a magas fehérjetartalom és a funkcionalitás kerül előtérbe, máshol a természetesség, a fenntarthatóság vagy a prémium élmény válik meghatározóvá. Az alábbiakban Olaszország, Írország, Dánia és Svédország példáján keresztül mutatjuk be, hogyan alakulnak a fogyasztói elvárások 2026-ban.
Az európai élelmiszerpiac 2026-ban sokszínűbb, mint valaha. A közös irányok – az egészségtudatosság, az átláthatóság és a funkcionalitás – mindenhol megjelennek, de az egyes országok fogyasztói prioritásai jelentősen eltérnek. Ez a sokféleség egyre inkább meghatározza az innováció irányait és a piaci versenyt is.
Olaszországban a természetesség és a „clean label” került előtérben. Olaszországban egyértelműen a minimálisan feldolgozott, természetes összetevőkből készült élelmiszerek iránti kereslet erősödik. A fogyasztók többsége tudatosan igyekszik csökkenteni az ultrafeldolgozott termékek arányát, miközben egyre nagyobb figyelmet fordít az egyszerű összetételre és az adalékanyag-mentességre.
A „clean label” szemlélet mára meghatározó piaci elvárássá vált: a rövid összetevőlista és az átlátható receptúra komoly versenyelőnyt jelent a gyártók számára. Az egészségtudatos táplálkozás is tovább erősödik, különösen azoknál a termékeknél, amelyek csökkentett cukor- vagy zsírtartalom mellett valamilyen funkcionális előnyt is kínálnak – például az energiaszint, a mentális jóllét vagy az emésztés támogatását.
Ezzel párhuzamosan a rohanó életmód és a gazdasági nyomás hatására egyre nő a kényelmi termékek iránti igény is: sokan keresik a gyorsan elkészíthető vagy azonnal fogyasztható megoldásokat. Érdekesség ugyanakkor, hogy a magas fehérjetartalom ebben a piacon kevésbé meghatározó szempont, és a fogyasztók viszonylag kis része tekinti elsődleges vásárlási kritériumnak.
Írország a fehérje és az ár-érték arány kettőse lett. Írországban ezzel szemben a magas fehérjetartalmú élelmiszerek iránti kereslet látványosan növekszik. A fogyasztók egyre inkább olyan termékeket keresnek, amelyek hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet, és táplálóbb alternatívát jelentenek a mindennapi étkezésekben. Ez a trend különösen a tejtermékek, snackek és gyorsételek kategóriájában erős.
A fehérje itt már nem kizárólag a sporttáplálkozás része, hanem általános fogyasztói elvárássá vált. Ezzel együtt a megfizethetőség is kulcsszerepet játszik: a vásárlók tudatosabban mérlegelik kiadásaikat, és előnyben részesítik a jó ár-érték arányú, mégis minőségi termékeket.
A „clean label” iránti igény itt is erősödik, különösen az átlátható összetétel, a helyi eredet és a gyártási transzparencia tekintetében. A funkcionális előnyök – például az immunrendszer támogatása vagy az energiaszint növelése – tovább növelik az élelmiszerek hozzáadott értékét.
Dánia elsősorban a fehérje, funkcionalitás és prémium élvezet vált irányadóvá. Dániában a magas fehérjetartalmú termékek az egyik legmeghatározóbb trendet jelentik. Különösen a tejtermékek – például ivójoghurtok, joghurtok, cottage cheese és különféle tejitalok – esetében figyelhető meg erős növekedés, de a teljes értékű étkezést kiváltó italok is egyre népszerűbbek.
A fehérje itt egyszerre egészségügyi, funkcionális és jóllakottságot támogató szempontként jelenik meg. Ezzel párhuzamosan erősödik a „premium indulgence” jelenség is: a fogyasztók ritkábban vásárolnak élvezeti termékeket, viszont akkor magasabb minőséget keresnek. A hangsúly így a mennyiségről az élményre helyeződik át.
A prémium csokoládék, különleges desszertek és fagylaltok egyre inkább tudatos élvezeti választásként jelennek meg a mindennapokban. A növényi alapú étrend továbbra is jelen van, de a húsfogyasztás stabil maradt, és a flexitariánus irányzat csak fokozatosan erősödik. A GLP-1 alapú fogyást támogató készítmények hatása már érzékelhető, de még nem formálta át alapjaiban a piacot.
Svédországot ma is az árérzékenység és fenntarthatóság jellemzi. Svédországban továbbra is a megfizethetőség az egyik legerősebb fogyasztói mozgatórugó. A vásárlók tudatosan keresik az akciókat, a kedvező ár-érték arányú termékeket, valamint a saját márkás megoldásokat, amelyek már nemcsak az alapélelmiszerek, hanem az innovatívabb kategóriákban is egyre erősebbek.
A fenntarthatóság szintén kiemelt szerepet kap: a helyi alapanyagok, az újrahasznosítható csomagolás és az alacsony környezeti terhelés mind fontos döntési tényezők. A vállalatok kommunikációja egyre inkább a teljes ellátási lánc átláthatóságára és fenntarthatóságára épül.
A magas fehérjetartalmú termékek itt is dinamikusan növekednek, gyakran alacsony cukortartalommal és további funkcionális előnyökkel kombinálva. Emellett a fogyasztók egyre nyitottabbak az intenzívebb ízélményekre, valamint a hibrid – állati és növényi összetevőket ötvöző – termékekre is, amelyek fokozatosan egyre nagyobb teret nyernek.
Fotó: Adobe Stock
via FoodNavigator
NAK / Dr. Szűcs Viktória