„A Sándor-palotának nem áll módjában személyes adatokat érintő információkat kiadni konkrét honosítási ügyekkel kapcsolatban, sem az eljárások indulásának, lefolytatásának esetleges tényére vagy azok hiányára, sem az eljárások eredményére vonatkozóan” – válaszolta Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalának kommunikációs igazgatósága a Blikk megkeresésére a Ferencvárosban futballozó Mariano Gómez honosítási ügyével kapcsolatban, majd az esetlegesen biztosított kedvezmények és felmentések jogosságának felelősségét a Gulyás Gergely vezette, már csak május 9-éig működő Miniszterelnökség felé tolta.
„Tájékoztatjuk egyúttal, hogy az állampolgársági ügyekkel kapcsolatban az állampolgársági törvényben meghatározottak szerint a köztársasági elnök kizárólag miniszteri előterjesztésre és ellenjegyzés mellett járhat el, így mind a honosításról, mind az állampolgárság visszavonásáról csak törvényben meghatározott eljárásrendben megtett miniszteri előterjesztés alapján van lehetősége dönteni.”
A helyzet fonákja, hogy a válaszban hivatkozott tárcát az Index korábban már megkereste, ám a Miniszterelnökség nemzetpolitikai érdekre és a személyes adatok védelmére hivatkozva ugyancsak mellőzte a konkrét válaszadást. Így egyelőre titok maradt, miként is felelt meg – vagy kapott azok alól felmentést – a honosítás szabályainak a védő.
„Az elmúlt három és fél évtizedben a magyar állam a magyar állampolgárságra vonatkozó adatokat elsősorban nemzetpolitikai érdekből és csak másodsorban a személyes adatok védelmére tekintettel titkosan kezelte. Ennek fenntartása alapvető nemzeti érdek, mivel a kettős állampolgárságot számtalan állam nem ismeri el, sőt időnként szankcionálja, így bármilyen állampolgárságra vonatkozó adat nyilvánossága magyar állampolgárok számára eredményezhet jogsérelmet. Ezért a konkrét esetre vonatkozóan nem, csak általánosságban tudunk tájékoztatást adni arról, hogy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján egyértelmű, hogy milyen eljárásrendek szerint van mód a magyar állampolgárság megszerzésére” – írta szerkesztőségünknek küldött e-mailjében a tárca sajtóirodája.
Márpedig épp a hivatkozott törvény mondja ki, hogy normál eljárásban csak az honosítható, aki legalább nyolc éve folyamatosan Magyarországon él. Ugyancsak ez a jogszabály rendelkezik arról, hogy kiket és milyen feltételek mellett lehet kedvezményesen, a nyolcéves kritériumtól mentesen honosítani. Illetve, megengedi azt is, hogyha „a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik”, akkor – ahogyan arra Sulyok Tamás hivatala is hivatkozott – a köztársasági elnök az állampolgársági ügyekért felelős miniszter (az ötödik Orbán-kormányban a Miniszterelnökség vezetőjének – a szerk.) előterjesztésére felmentést adhasson a az állampolgárrá válás egyéb feltételei alól is.
Ez a fajta felmentés egyáltalán nem ritka az olyan sportolók esetében, akik rövid időn belül válogatott szinten is képviselhetik az országot. Az egyik legutóbbi ilyen eset a kick-boxos Mason Bumbáé, aki márciusban tette le az esküt, ősszel pedig már Európa-bajnoki címért küzdene magyar színekben. Csakhogy Gómez a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem esik ebbe a kategóriába
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) honosítási szabályai a jelek szerint sokkal szigorúbbak, mint Magyarországéi. A világszövetség szabályzata kimondja, egy állampolgárságot felvevő játékos csak akkor jogosult adott nemzet válogatottjában játszani, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti:
az érintett ország területén született;
édesanyja vagy édesapja az érintett ország területén született;
nagymamája vagy nagyapja az érintett ország területén született;
18 éves korának betöltése után legalább öt évig megszakítás nélkül az érintett ország területén élt.
Az Esperanzában született, 27 éves argentin bekk Ferencvároshoz igazolása óta egyetlen szó sem esett arról, hogy két generációra visszamenőleg magyar kötődésű rokona is lenne, hát még arról, hogy a szülei vagy nagyszülei egyike konkrétan Magyarország területén látta volna meg a napvilágot. Azaz jelenlegi információink alapján legfeljebb a negyedik kritériumnak felelhet majd meg idővel. A FIFA által megszabott időkeret alapján 2031 tavaszán – 32 esztendős korában.
Márpedig a Ferencváros és a játékos eddig megjelent nyilatkozatai alapján az esetleges magyar válogatottság motiválta Gómez kérelmét és múlt szerdai állampolgári eskütételét is…
Korábban megkérdeztük a Magyar Labdarúgó-szövetséget is azzal kapcsolatban, hogy a szövetség munkatársainak van-e tudomásuk a bekk magyar felmenőjéről, egyáltalán tudtak-e a ferencvárosi labdarúgó honosításának tervéről, esetleg közbenjártak-e az egyszerűsített eljárásban történő honosításáért.
A SZERVEZET válaszában kifejtette, a labdarúgó magyar állampolgárságának megszerzése a bevonása és tájékoztatása nélkül történt.
Hozzátette, az elmúlt másfél évtizedben több hasonló eset is volt, ezeknél pedig – ha nem is minden alkalommal, de – az eljáró szervek kikérték a szakmai álláspontját.
„Az MLSZ elnökségének határozata szerint egy külföldi labdarúgó honosítási kérelmét a szövetség akkor támogatja, ha a játékos NB I-ben vagy NB II-ben játszik, és a FIFA vonatkozó szabályzata alapján beválogatása esetén játszhat valamely korosztályos vagy felnőtt magyar nemzeti válogatottban” – hangsúlyozta a szervezet az Indexnek küldött válaszában.
Az ügy azért is különösen pikáns, mert az FTC vezetősége, élén Kubatov Gábor klubelnökkel, az elmúlt egy évben folyamatosan kritizálta az MLSZ „hazai szabályát”, valamint a sportállamtitkárság és a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet „ötmagyaros ajánlását”. Előbbi alapján az NB I-es klubok akár félmilliárd forintos állami támogatást is kaphatnak a 2025–2026-os élvonalbeli szezonban, amennyiben az idény minden bajnokiján pályán tartanak legalább egy utánpótláskorú futballistát, illetve alapesetként további négy magyar állampolgárságú labdarúgót. Utóbbi pedig a kiemelt állami akadémiával – így az elmúlt években az utánpótlás-nevelésre fordítható, szezononként mintegy 1,2–1,5 milliárd forintos állami támogatással – bíró klubok irányába megfogalmazott elvárás státuszuk megtartásához.
Ez azonban önmagában – ahogyan azt a Blikk cikke is megjegyezte – aligha lehet a törvény szerinti fontos nemzeti érdek.
A Ferencvárossal kapcsolatban ráadásul már korábban kiderült, hogy az említett kritériumoknak való könnyebb megfelelés érdekében honosítana futballistá(ka)t.
„Bevezettek egy szabályt, hogy legalább öt helyi játékosnak kell játszania, én pedig mindent megteszek, hogy alkalmazkodjak a klub igényeihez, és beleegyeztem az állampolgárságba, hogy megkönnyítsem az edző dolgát. Sok külföldi van a Ferencvárosban, és egyértelmű, hogy ez felszabadít egy helyet. Végső soron ez a klub iránti tisztelet kérdése is, amelyik fizet nekem, és amelyik bizalommal fogadott” – mondta egy horvát újságnak kertelés nélkül az ugyancsak a téli átigazolási időszakban szerződetett Franko Kovacevic, akinek az egyik nagymamája született anno Magyarország területén. Az NB I-ben eddig 12 bajnokin öt gólig jutó csatár ugyanakkor hangsúlyozta, függetlenül a kettős állampolgárságtól esze ágában sincs a magyar válogatottban futballozni, a gyermekkori álma a horvát nemzeti tizenegyben való bemutatkozás.
Az esetlegesen csak a támogatási összegek maximalizálását célzó honosítási láz korlátozása és megfékezése az Index információi szerint már hónapokkal korábban napirendre került a szövetségnél. Február végén egy háttérbeszélgetésen el is ismerték, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, a következő szezontól miként pontosítsanak a köznyelvben fiatalszabályként ismert ösztönző szövegén ennek érdekében. Forrásaink szerint egyébként a korábbi években kirívó példával nem találkoztak az állampolgársági eljárások terén, ezért sem érezték szükségét annak, hogy a hazai szabály egy évvel korábbi megfogalmazásakor szigorúbb kritériumokat írjanak elő a „futballmagyarokkal” szemben a szövetségben.
Gómez honosításának esete mindenesetre még a bajnoki címvédő, ám a labdarúgó NB I-ben az utolsó fordulót megelőzően az ETO FC Győr mögött csupán második helyen álló Ferencváros alkalmazottjait is megosztja. A hét elején több, a fővárosi klub kötelékébe tartozó szakemberrel is beszélgettünk, és bár névvel nem nyilatkozhattak, szavaikból egyértelműen kiderült, teljesen meglepte őket a lépés. Az elhangzott vélemények szerint a döntés abból a szempontból érthető, hogy így az első csapatot irányító Robbie Keane-nek könnyebb dolga volt már az Újpest ellen 5–0-ra megnyert hétvégi derbin is a kezdő kijelölésekor és a cseréknél, ugyanakkor az üzenete több mint veszélyes. Sőt, az FTC akadémistáira nézve egyenesen demoralizáló. Hiszen hiába a kinevelésükre fordított jelentős állami támogatás, illetve az MLSZ, valamint az NSMI által biztosított újabb anyagi ösztönzők a beépítésükért – a pályán töltött játékperceikért – cserébe, klubjuk vezetői láthatóan jobban bíznak az adminisztrációs fortélyokban, mint bennük…
(Borítókép: Mariano Gómez a Ferencváros játékosának gólöröme a Fizz Liga 21. fordulójában játszott Ferencvárosi TC–Újpest FC mérkõzésen. Fotó: Purger Tamás / MTI)
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!