Újabb csapás érte a 2026-os Velencei Biennálét. Mindössze néhány nappal a hivatalos megnyitó előtt Irán bejelentette, hogy nem vesz részt a 61. Nemzetközi Művészeti Kiállításon, amelyet 2026. május 9. és november 22. között rendeznek.
Indoklás nélkül
A hírt a Biennále által kiadott közleményben hozták nyilvánosságra, a visszalépés okainak részletezése nélkül. Irán távolmaradása jelentős tényező egy olyan eseményen, amely hivatalosan száz nemzeti részvétellel számol – ez a szám a 2026. március 4-i bejelentés után frissült Tanzánia és a Seychelle-szigetek csatlakozásával.
Az Iráni Iszlám Köztársaság nem vesz részt a 61. Velencei Nemzetközi Művészeti Kiállításon
– olvasható az esemény hivatalos honlapján. A döntés, amelyet nem indokoltak meg, több ellentmondás közepette született meg, beleértve a zsűri lemondását, valamint az izraeli és az orosz pavilonokat ért kritikákat.
Irán volt az egyetlen olyan ország, amelynél a mai napig nem tüntettek fel művészeket, bár a pavilon biztosát, Aydin Mahdizadeh Tehranit megtartották. A távolmaradás egy eleve rendkívül kritikus szervezési és politikai helyzetben történik, amely rányomja bélyegét a velencei esemény megnyitójára.
Lemondott a zsűri
Mint azt korábban megírtuk, az elmúlt napokban a Biennále további intézményi megrázkódtatással szembesült: váratlanul lemondott a nemzetközi zsűri. Indoklásuk szerint az a szándék, hogy Oroszországot és Izraelt gyakorlatilag kizárják a szavazásból, összeegyeztethetetlen volt a Biennále szabályzatával. Ez a feloldhatatlan helyzet a zsűritagok lemondásához vezetett, ami arra kényszerítette a Biennálét, hogy – legalábbis egyelőre – visszavonja az Arany Oroszlán-díjak átadását.
Helyettük új, úgynevezett „Látogatói Oroszlánokat” vezetnek be: egyet a nemzetközi kiállítás legjobb művészének, egyet pedig a legjobb nemzeti részvételnek, melyekről a közönség dönt majd. Ez újszerű megoldás a rendezvény történetében, amely alapjaiban változtatja meg a működés egyik legmeghatározóbb hagyományát.
A zsűri korábban kifejezte azon szándékát, hogy ki akarja zárni az értékelésből azokat az országokat, amelyeket a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekményekkel vádol – ez a gyakorlatban Izrael és Oroszország kizárását jelentette volna a díjakért folyó versenyből. A lemondásukkal űr keletkezett az esemény irányításában, ami a díjazási rendszer felülvizsgálatára kényszerítette a szervezőket.
Geopolitikai feszültségek
Ezzel párhuzamosan tovább gyűrűzik a vita az izraeli és az orosz pavilon jelenléte körül. Számos politikai és kulturális szereplő, valamint a Koyo Kouoh által kurált főkiállítás több művésze és résztvevője is a két ország kizárását követelte. Ezek a követelések részét képezik annak a tágabb vitának, amely a kulturális intézmények szerepéről szól a nemzetközi konfliktusok és az állami felelősségvállalás tükrében.
Bár az iráni részvétel elmaradását nem kísérte hivatalos magyarázat, az olasz lapok szerint az eset tovább fokozza a szervezési nehézségeket és a geopolitikai feszültséget. A kritikus kérdések ellenére a 2026-os Művészeti Biennále készül a kapunyitásra a közönség és a nemzetközi sajtó előtt (a sajtóbemutató május 5. és 8. között zajlik), megőrizve központi szerepét a kortárs művészeti életben.
A megnyitót megelőző események azonban elkerülhetetlenül kérdéseket vetnek fel a rendezvény jövőjével, valamint azzal kapcsolatban, hogy képesek-e kezelni a növekvő politikai és intézményi nyomást.
(Borítókép: Az újonnan felújított homlokzat a Biennale Központi Pavilonjának megnyitóján 2026. március 19-én. Fotó: Stefano Mazzola / Getty Images)
Weiler Péter képzőművész munkássága és portfóliója mesterséges intelligenciával fűszerezve.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!