Az ülés során a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP EP-képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja kérdéseket intézett a Verhovna Rada képviselőihez arról, miként biztosított a nemzeti kulturális autonómiához való jog, valamint hogyan érvényesül a nemzeti szimbólumok szabad használata a gyakorlatban. Arra is választ kért, miként kezelik jelenleg a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését Ukrajnában.
„A Verhovna Rada számos képviselője felszólalt az ülés során, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy nem áll szándékukban a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű helyreállítása, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – is átélik a háború szörnyűségeit, továbbá életüket adják a harcokban az országért – kommentálta a történteket közleményében Ferenc Viktória az ülést követően. Az eseményeket látva azonban meg kell állapítani, hogy ez nem így történt.
Egyetlen elvárással, törvénnyel szemben sincs semmilyen különleges ellenállás részünkről. És ez vonatkozik a nemzeti kisebbségek kérdésére is. Három éve fogadtunk el egy jogszabályt, ami része volt a kötelezettségeinknek. Biztosítanunk kell, hogy az összes kisebbség rendelkezzen az összes joggal, amelyek megfelelnek az uniós jogszabályoknak
– mondta Lisa Jasko, az egyik ukrán képviselő, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának tagja. Az említett jogszabályt a Velencei Bizottság ajánlásai nyomán fogadták el 2022 decemberében, majd a további értékelések nyomán 2023-ban és 2024-ben is módosították.
Fontos arra is rámutatni, hogy a kisebbségi jogok kifejezetten egy olyan terület, amely része az integrációs folyamatnak. A fideszes képviselő ezt azzal tudta le, hogy két éve megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és – tette hozzá – „akkor világos és kötelező feltételek születtek többek között a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatban, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, a koppenhágai kritériumokkal és Ukrajna alkotmányával összhangban”. Két évvel ezelőtt – napokkal az előtt, hogy a magyar EU-elnökség hivatalba lépett volna – a belga kormány egy protokolleseményt szervezett, egy kormányközi konferenciát, amely a csatlakozási tárgyalásokat vezette volna fel, azóta azonban a magyar kormány blokkolása miatt nem volt több tárgyalás. Az érdem- és klaszteralapú bővítési módszertanban az úgynevezett „Fundamentals” (Alapok) klasztert – benne különösen a 23. fejezettel (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. fejezettel (Jogérvényesülés, szabadság és biztonság) – elsőként nyitják meg, és utolsóként zárják le. Ezeken belül lehet a nemzeti kisebbséggel kapcsolatos konkrét elvárásokat számon kérni és adott esetben megtagadni a fejezet lezárását. Ehhez minden egyes tagállamnak joga van, így lehet azt garantálni, hogy ha van egy vitás terület, attól függetlenül más kevésbé nehéz témákban haladni tud a bővítési folyamat.
Ferenc képviselő nem említette, pedig a párbeszéd során előkerült a leköszönő magyar miniszterelnök is. Ukrajnát ugyanis több képviselő bírálta a korrupció miatt, amelynek letörése szintén uniós csatlakozási feltétel. Az ukrán Rada külügyi bizottságának alelnöke, Marjana Bezuhla is felszólalt, ő katonai korrupciós eseteket vizsgál, több tábornokot is elbocsátottak már a fellépésének köszönhetően. Ahogy a többi képviselő, ő is online jelentkezett be egy tárgyalóteremből, s egyszer csak a laptopját a kamera felé mutatta.
Marjana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő Hatvanpusztát mutatja
EUrologus
Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája. Ez vajon korrupció, vagy nem? Amennyire én emlékszem rá, ez rendkívül korrupt helyzet.
Aztán egy másik képet is elővett:
Orbán zebrái láthatók a fotón. Ezek azok a zebrák, amelyeket a birtokán találtak
– emlékeztetett Marjana Bezuhla.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
Nyitókép: Hatvanpuszta. Fotó: HVG / Veres Viktor