Mint arról hírfolyamunkban beszámoltunk, reggel 9 órakor történelemből középszinten 71 504, emelt szinten 8273 diák kezdte meg a vizsgáját. Az első hírek alapján a középszintű történelmi érettségi feladatairól Hahner Péter történészt, a Rubicon Intézet főigazgatóját kérdeztük, aki bő két évtizeden át tanított majdani középiskolai történelemtanárokat a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Nincsenek összefüggések események nélkül
„Az idei tételsor eléggé széles körű, és fontos történelmi eseményekre koncentrál” – osztotta meg első benyomásait a főigazgató, aki úgy látja, hogy a vizsgakérdések között megfelelő arány jutott a 20. századi eseményeknek, ahogy helyeselte, hogy vannak szép számmal korábbi időkre vonatkozó tételek is. Hozzátette: a történelmi érettségik általában mostohán bánnak az ókorral, és sajnos az oktatásban is visszaszorulóban van az ókori történelem, ezért külön is örül annak, hogy az idei tesztben helyet kapott például a görög és római építészet témaköre.
Arra a felvetésünkre, hogy a feladatsorban, de az esszékérdésekben is a lexikális tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a források elemzése, az összefüggések keresése, a történelmi gondolkodás fejlesztése, interjúalanyunk közölte: csak azok tudnak történelmi eseményeket elemezni, összefüggéseket keresni közöttük, akik tisztában vannak a kronológiával és a pontos fogalmakkal.
Tévedés azt hinni, hogy évszámok, események, definíciók nélkül megismerhető a történelem
– hangsúlyozta interjúalanyunk, aki szerint nincsenek összefüggések események nélkül, és csak az eseményeknek vannak összefüggéseik. „A történelmi tényeket meg kell tanulni” – bújt ki a történészből a történelemtanár.
Hahner Péter fontosnak nevezte a középkori egyházak témakörét, hiszen a középkori egyház által hirdetett Isten előtti egyenlőség elve a modern egyenlőségfogalomnak is az alapja. Szintén jó választásnak tartotta, hogy a feladatsor érintette a honfoglalás, a reformáció és a dualizmus témaköreit is.
1938-ra kellett összpontosítani
Ami az esszékérdéseket illeti, a diákok érdekes témák közül válogathattak. A Németországhoz kapcsolódó esszénél a történész arra hívta fel a figyelmet, hogy ennél a témánál 1938-ra kellett összpontosítani, mert ez az év bővelkedett a hitleri Németország terjeszkedésével kapcsolatos történelmi eseményekben: anschluss (Ausztria bekebelezése), a Szudéta-vidék megszerzése, illetve a nagyhatalmak hozzájárulását dokumentáló müncheni egyezmény.
Szerinte a jól felkészült érettségizőknek nem jelenthetett gondoT I. Károly, azaz Károly Róbert uralkodásáról vagy a Rákosi-diktatúráról esszét írni.
A főigazgatót egyáltalán nem lepte meg, hogy minden előzetes várakozás ellenére nem jött kérdés a mohácsi csata 500. évfordulója kapcsán: „Ez is helyes döntés volt, Mohácsot érettségi nélkül is mindenkinek meg kell tanulnia” – fogalmazott határozottan Hahner Péter.
(Borítókép: Hahner Péter 2021. szeptember 14-én. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!