2026. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 10,6 százalékkal, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 8,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,6 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,2 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,7 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 8,4 százalékkal bővült. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 10, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 9,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,3, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 6,5, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,5, a használtcikk-üzletekben 4,4 százalékkal nőtt.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 20,6 százalékkal nőtt, együtt mozogva a kiskereskedelmi üzemanyagtöltő állomások jövedéki bevallásában szereplő, naturáliában mért üzemanyag-eladási adatok alakulásával.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 22 százalékkal nőtt.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1799 milliárd forintot ért el márciusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
Ami a havi változást illeti, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,9 százalékkal nagyobb volt az előző havinál.
Ami pedig az első negyedéves teljesítményt illeti,
2026. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 11,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Tartós bővülésről beszélhetünk
Ahogyan az iparban, úgy a magyar kiskereskedelemben is minden várakozást felülmúló növekedést láthattunk 2026 márciusában. A hazai kiskereskedelmi szektor immár nyolc hónapja figyelhető meg havi növekedés. Az éves bázisú adatokat tekintve a márciusi, 8,2 százalékos (kiigazított) növekedés rég nem látott dinamikát jelez a szektorban – kommentálta az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A hosszabb távú trendeket vizsgálva elmondható, hogy
2026 márciusában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,6 százalékkal haladta meg a 2021. évi havi átlagot.
Egyrészt tartós bővülésről beszélhetünk, hiszen az emelkedő trend 2023 vége óta fennáll. Másrészt a teljesítmény fokozatosan közelíti a 2022. évi csúcsot.
„A részleteket vizsgálva az élelmiszerüzletek forgalma havi alapon csupán kismértékben bővült. A jó teljesítmény forrását így nem itt, hanem a nem élelmiszer-termék jellegű üzleteknél érdemes keresni. Ebben a szegmensben a havi forgalomnövekedés volumene 1,9 százalékot tett ki. 2023 végén és 2024 elején láttunk ehhez hasonlóan erős egyhavi növekedést. Jelentősen megugrott a csomagküldő és internetes értékesítés, miközben a számítástechnikai és egyéb iparcikkeket árusító üzletek is kiemelkedő márciust zártak” – fejtette ki a közgazdász.
Emellett a ruházati boltok, a bútor és műszakicikk áruházak és az iparcikkeket árusító helyek is nagy forgalomnövekedésről számoltak be. Ez a kettősség (élelmiszer vs. nem élelmiszer) egyértelműen jelzi a növekedés forrását: a lakosság számára juttatott kormányzati transzfereket nagy arányban költötte el a lakosság. Ezek a tranzakciók egyértelműen a nagyobb értékű kiadások irányába terelték a fogyasztást. Az üzemanyag-forgalom az előző hónaphoz képest is érdemben emelkedett, ami a védett ár hatását tükrözheti – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint elsősorban egyedi, átmeneti tényezők serkentették ilyen nagy mértékben a hazai kiskereskedelmet. „A márciusi dinamika fenntarthatóságával kapcsolatban így óvatosabbak vagyunk. Ugyanakkor a javuló fogyasztói bizalom, a továbbra is alacsony inflációs környezet és az erőteljes bérnövekedés összességében olyan fundamentumokat teremthet, amelyek tartósan emelkedő pályán tarthatják a kiskereskedelmi forgalmat. Az idei év egészét tekintve így 6,0–6,5 százalék körüli bővülésre számítunk a kiskereskedelemben” – vetítette előre.
Mindezek alapján szinte borítékolható, hogy az első negyedéves GDP-adat részleteiben a fogyasztás jelenik meg a legnagyobb hajtóerőként. Az év hátralévő részében a fő kérdés továbbra sem az lesz, hogy húz-e a fogyasztás, hanem az, hogy az ipar és az ipari export képes-e tartós növekedési pályára állni, végre elmozdul-e a mélypontról felfelé a beruházás, valamint elkerülhető lesz-e egy újabb energiaválság.
– zárta gondolatait az elemző.
Sokak mindennapjai múlhatnak azon, hogy a Tisza elvégzi-e a Fidesz által ráhagyott piszkos munkát
Ahogy arról múltkor elemzésünkben rámutattunk, a magyar kiskereskedelmi szektor az elmúlt években folyamatos nyomás alatt működött, de a jelenlegi helyzet már több szereplő szerint a működőképesség határát súrolja. Ugyanakkor a helyzet rendezése már a Tisza-kormányra marad, a még regnáló kabinet ugyanis meghosszabbította a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját, az üzemanyagárakra vonatkozó hatósági árazást, továbbá az egyes drogériai termékekre, illetve egyes élelmiszerekre szabott árrésstopot. Ezek kivezetése és/vagy további hatályban tartása már az újonnan felálló Tisza-kormányra hárul, lényegében tehát Magyar Péterékre hárul a „piszkos munka”.
A fogyasztás menti a növekedést, de már gyülekeznek a kockázatok
Hasonlóan vélekedett Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza és Nagy János az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Mindkét szakértő szerint komoly meglepetést okozott a kiskereskedelem egyetért abban, hogy a magyar gazdaság növekedésének legfontosabb támasza továbbra is a lakossági fogyasztás maradhat.
Úgy látják, a kiskereskedelmi forgalom bővülése mögött elsősorban a reálbérek jelentős emelkedése áll. Mindketten hangsúlyozzák, hogy az alacsonyabb infláció és a választások előtti fiskális intézkedések – például az adókedvezmények vagy egyéb juttatások – pluszpénzt hagynak a háztartásoknál, ami közvetlenül támogatja a fogyasztást. Nagy János ehhez hozzáteszi, hogy az elmúlt fél évben már a fogyasztói bizalom javulása is érzékelhetővé vált, ami szintén segíti a vásárlási kedv erősödését.
A márciusi kiugró adat magyarázatában azonban már vannak hangsúlybeli különbségek. Regős Gábor szerint a legnagyobb meglepetést az üzemanyag-forgalom több mint 20 százalékos növekedése jelentette, amelyet egyértelműen az iráni háború, az ellátási zavaroktól való félelem és a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság miatti pánikvásárlás hajtott. Úgy véli, az autósok jelentős része előre betárazhatott üzemanyagból.
Nagy János szintén kiemeli az üzemanyag-forgalom rendkívüli növekedését, de ő inkább a védett árak miatti jelentős dízelbetárazást tartja meghatározónak. Emellett egy másik tényezőre is felhívja a figyelmet: szerinte a korábbra eső húsvét miatt a háztartások több vásárlást hozhattak előre márciusra, különösen a tartós fogyasztási cikkek piacán.
A nem élelmiszer jellegű boltok teljesítményét mindkét elemző fontos jelzésnek tartja, ugyanakkor Regős Gábor ezt mélyebben értelmezi. Szerinte
a magas infláció éveiben elhalasztott vásárlások pótlása most kezdhetett el igazán megjelenni a statisztikákban,
amit jól mutat a bútorok, műszaki cikkek, könyvek és számítástechnikai termékek forgalmának erős növekedése. Az élelmiszer-forgalom ugyanakkor visszafogottabban emelkedett, amit Regős azzal magyaráz, hogy ezen a területen a fogyasztás kevésbé ingadozó, ráadásul a magyar vásárlók továbbra is rendkívül árérzékenyek.
A jövőbeli kilátások kapcsán is hasonló irányba mutat a két elemző véleménye, de eltérő kockázatokat hangsúlyoznak. Regős Gábor szerint az üzemanyag-forgalom mostani kiugrása után szinte biztosan jön majd némi korrekció a következő hónapokban, miközben az iráni konfliktus miatt emelkedő energiaárak újra felfelé tolhatják az inflációt. Nagy János inkább arra számít, hogy a nyár folyamán tetőzhet a fogyasztói hangulat, majd az infláció gyorsulása miatt fokozatos lassulás indulhat a második félévben.
Abban azonban nincs vita közöttük, hogy a magyar gazdaság idei teljesítménye továbbra is döntően attól függ, meddig tud kitartani a lakossági fogyasztás lendülete.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Főzz úgy, hogy minden vendég jól járjon – húsos és húsmentes változatok egyetlen könyvben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!