Magyarország Kedvenc Műsorának vendége volt a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) egyik projektmenedzsere, Papp Gergely, aki nyilvánosan beszélt arról, hogy ő szivárogtatott Molnár Áronnak, a színész pedig ezt követően április 24-én kirobbantotta az NKA-támogatások körüli botrányt.
Papp Gergely április 14-én, a választásokat követően kereste fel Molnár Áront, hogy tudomása van egy 17 milliárd forintos, nem nyilvános kulturális támogatási keret kiosztásáról, amelyről sokan az intézményen belül sem tudtak.
A férfi állítása szerint a botrány kirobbanása után több munkatársát is szankcionálták, majd őt és közvetlen környezetét indoklás nélkül kizárták a belső rendszerekből, amit később a főigazgató, Krucsainé Herker Anikó szivárogtatási gyanúval magyarázott, majd részben visszavont.
Papp Gergely szerint a főigazgató megpróbálta lekenyerezni őt a hallgatásáért cserébe.
A leköszönő miniszter utasítására hallgattak
A projektmenedzser azt követően, hogy ismét visszaengedték őt, valamint munkatársait a céges rendszerbe, kérdőre vonta a főigazgatót azzal kapcsolatban, miért nem voltak nyilvánosak a kollégium döntései, illetve a kollégium tagjainak névsora, holott erre a törvény kötelezte volna őket. Krucsainé Herker Anikó erre annyit válaszolt, hogy nem az ő döntése volt, mire Papp Gergely visszakérdezett, akkor kié?
Okos fiú vagy, ki tudod te találni
– válaszolta, majd mikor Papp Gergely visszakérdezett, hogy Hankó Balázsról, az NKA vezetőjéről van-e szó, akkor a főigazgató igennel felelt.
A szakember több súlyos szabálytalanságot is felvetett a pályázati rendszer működésével kapcsolatban, például utólag módosítható adatlapokat, hiányzó ellenőrzéseket és rendkívül gyors miniszteri döntéshozatalt.
Papp Gergely szerint
a támogatásoknál gyakran homályos célok szerepeltek, mint az „identitás erősítése”, miközben a kifizetésekhez nem társult érdemi elszámolási szigor.
Felvetette azt is, hogy egyes esetekben ismert szereplők, például a Fásy család is jelentős támogatásokhoz jutott, amelyek körül összeférhetetlenségi kérdések is felmerülhetnek.
Indokolatlanul gyors döntések, utólagos adatmódosítás
Papp Gergely beszámolója szerint a rendszerben több ponton is lehetőség volt az adatok utólagos módosítására, a pályázati feltételek pedig sok esetben nem voltak kellően részletesek vagy ellenőrzöttek. Példaként említette, hogy bizonyos kötelező elemek, például a támogatói logók feltüntetése is kikerült a szabályokból, és a döntések sokszor indokolatlanul gyorsan születtek meg.
Az ügyben felmerült a Városliget Zrt. is, ahol egy több mint egymilliárdos támogatás és annak kamatfizetése körül is kérdések merültek fel. Papp Gergely szerint a kamat elengedésére vonatkozó kérelmet a vezetés nem hagyta jóvá hivatalosan, mégis olyan döntés született, amelyből ez a tétel kimaradt, miközben az intézmény vezetése több szerepkörben is érintett lehetett az ügyben.
Az érintett főigazgató és az NKTK vezetése a vádak egy részét tagadja vagy technikai problémákkal magyarázza, az ügyben pedig belső és külső vizsgálatok is szóba kerülhetnek. A projektmendezser szerint a rendszer működésében alapvető átláthatósági és ellenőrzési hiányosságok vannak, amelyek lehetővé tehették a szabálytalanságokat.
Az NKA-botrány
Az NKA-botrány a Nemzeti Kulturális Alap támogatási gyakorlatát érinti. A választási időszakban mintegy 17 milliárd forintnyi kulturális támogatást osztottak szét, amelynek egy része vitákat váltott ki szakmai és politikai körökben is.
A történtek nyomán több NKA-s bizottsági tag – köztük Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila – lemondott, és többen bírálták a támogatások arányait és indokoltságát. Magyar Péter teljes körű vizsgálatot és akár feljelentést is kilátásba helyezett az ügyben.
Hankó Balázs ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a támogatások (amelyekről itt olvashat bővebben) kiosztása szabályszerűen történt, és a pályázatok nyitottak voltak.
(Borítókép: Hankó Balázs 2025. augusztus 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!