2026. május 7. 12:20
A budapesti művészvilág ikonikus találkozóhelye, a Fészek Művészklub alapításának 125. évfordulója alkalmából Török Ferenc legújabb, a helyszín történetét feldolgozó kísérleti dokumentumfilmjét mutatják be magában az intézményben. A Máté Gábor narrációjával és Heltai Jenő korabeli szövegeinek felhasználásával készült produkció a tervek szerint egy átfogóbb, nemzetközi fikciós sorozat pilot epizódja lehet a jövőben.
A május 9-i, szombati ősbemutató helyszíne stílszerűen a Dob és Kertész utca sarkán álló épület lesz, ahol a vetítések mellett a közönség egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vehet Török Ferenc rendező és Sándor Pál filmrendező-producer részvételével. A Moviebar Films gyártásában, Turán Eszter produceri irányításával és Nagy Zágon operatőri munkájával elkészült független alkotás a klub múltjának és jelenének párhuzamaira épít. A forgatókönyvet Török Ferenc és Papp Bojána jegyzi.
A rendező szerint a vizuális narratíva gerincét az az 1926-os centenáriumi, pontosabban negyedszázados jubileumi szöveg adja, amelyet Heltai Jenő írt az intézmény 25. születésnapjára, és amely Máté Gábor színművész hangján szólal meg a filmben. Heltai sorai az alkotók szerint napjainkban is aktuálisan feszegetik a kérdést: képes-e fennmaradni egy autonóm kulturális közösség a történelmi viharok közepette. Az eseményt Pándi Balázs – a film zeneszerzője –, valamint a produkcióban szereplő Torma Gábor (Frenk) és Hegyesi Soraya közreműködésével jazzkoncert és DJ-szettek kísérik.
A Fészek (Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek, Komédiások) Művészklub 1901-es alapítása óta a magyar kulturális elit egyik legfontosabb független olvasztótégelye volt. A 20. század első évtizedeiben, különösen a két világháború közötti időszakban a fővárosi szellemi élet meghatározó központjává vált, körteraszos éttermével és mindennapos kabaréműsoraival a pesti bohémvilág szimbóluma lett. Az intézmény működését és tagságát azonban súlyosan érintették az 1930-as évek végén bevezetett, fokozatosan radikalizálódó zsidótörvények, amelyek a klub számos prominens tagját (például a híranyagban is említett Gaál Béla filmrendezőt) egzisztenciálisan és fizikailag is megsemmisítették.
Az 1944–45-ös ostrom során az épület bejáratát bombatalálat érte, amikor a szovjet csapatok német lőállásként azonosították. Bár az épület és az intézmény túlélte a második világháborút, majd a szocializmus évtizedeiben (amikor Török Ferenc elmondása szerint gyermekkori kapcsolatai és későbbi egyesületi elnöki periódusa is formálódott) a tűrt és a támogatott kultúra határmezsgyéjén működött tovább, eredeti, századfordulós szellemi autonómiájának megőrzése folyamatos küzdelmet jelentett, amelynek emlékezetét a most bemutatott dokumentumfilm is rögzíteni hivatott.
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft