David Attenborough neve egy évszázad alatt mára már fogalommá vált, hiszen nemcsak a természetfilmezés legismertebb úttörője, hanem annak az elbeszélői formának is a megteremtője, amelyen keresztül ma a világ nagy része ismeri a bolygónk színes élővilágát. A természetfilmes ráadásul kis túlzással tényleg egy évszázada alakítja a gondolkodásunkat, ugyanis május 8-án ünnepli a 100. születésnapját, és ez a kivételes jubileum nemcsak egy ember pályáját ünnepli majd, hanem egy egész korszakot is a természetfilmezés történetében. Nem véletlen, hogy a BBC nagyszabású programsorozattal tiszteleg a brit nemzeti ikon előtt, akinek tiszteletére egy eseményt szerveznek a londoni Royal Albert Hallban, ahol különleges vetítések és egy új dokumentumfilm idézik majd fel Attenborough életművét.
A centenárium apropóján továbbá újra reflektorfénybe kerül az a sorozat is, amely talán mind közül a legnagyobb hatású volt – az 1979-ben bemutatott Life on Earth, vagyis az Élet a Földön című természetfilm-sorozat. Az 1970-es évek végén készült produkció nem egyszerűen sikeres volt, hanem újradefiniálta azt is, hogy mit jelent természetfilmet készíteni. A grandiózus, filmszerű látvány, a tudományos alaposság és a személyes hangvétel kombinációja olyan mintát teremtett, amelyet azóta is követnek – a modern sorozatoktól kezdve egészen a legújabb streaminges produkciókig.
Éppen ezért, most, ötven évvel a gyártás kezdete után és Attenborough 100. születésnapjának küszöbén egy különleges dokumentumfilm, a Making Life on Earth: Attenborough’s Greatest Adventure meséli el, hogyan született meg ez a mérföldkőnek számító alkotás. A film Magyarországon a BBC Earth műsorán lesz látható, Élet a Földön – Attenborough legnagyobb kalandja címmel, ráadásul kedvezve a hazai rajongóknak is, magyar szinkronnal. A premier május 8-án 19:50-kor érkezik a csatornára, azonban aki véletlen lemaradna erről, az se búslakodjon, hiszen a filmet több alkalommal is megismétlik (május 9-én, 15:35-kor; május 10-én, 11:15-kor és 22:10-kor; valamint május 21-én, 21:00-kor is).
Nem egy egyszerű életrajzi megemlékezés
Az Élet a Földön – Attenborough legnagyobb kalandja azonban messze nem egy hagyományos visszatekintés vagy életrajzi mű. A Victoria Bobin rendezésében készült, általunk a hazai premier előtt megtekintett film sokkal inkább egy sodró lendületű, anekdotákkal teli utazás, amely során a nézők úgy érezhetik, mintha maguk is az 1970-es évek közepén összeállt stáb tagjai lennének. A dokumentumfilm bemutatja, hogy a Life on Earth készítése során a filmesek szó szerint a világ végére is elmentek: a Grand Canyontól a Galápagos-szigeteken át Afrikáig, sőt, még a Comore-szigeteken is jártak. Ehhez mérten persze minden helyszín újabb kihívást tartogatott – Attenborough például egy allergiás reakció miatt alig tudta befejezni a Grand Canyonban felvett jelenetet, míg Galápagoson óriásteknősökkel gyűlt meg a baja a stábnak.
A film egyik legnagyobb erőssége talán mégis az, hogy nemcsak a sikert, hanem a forgatással járó kockázatokat is megmutatja. A stáb politikai feszültségekkel teli régiókban forgatott, puccsok és háborús helyzetek közepette, és volt olyan pillanat, amikor valóban az életük forgott kockán. A legendás gorillás jelenet Ruandában például csak hajszálon múlt, hogy a nézők szeme elé tárulhatott, ugyanis
a felvételekkel és a csomagjaikkal együtt a stábot fegyveresek tartóztatták fel, és egy ideig úgy tűnt, akár le is lőhetik őket.
Mindezek ellenére – vagy talán éppen ezért – a sorozat végül megszületett, és 15 millió nézőt ültetett a képernyők elé, alapjaiban átírva a televíziózás történetét.
A most megjelenő film így persze nemcsak Attenborough-ról szól, hanem egy egész alkotói közösségről is, barátokról, kollégákról, akik együtt vállalták a kockázatot, hogy létrehozzanak valami addig elképzelhetetlent. Az Élet a Földön – Attenborough legnagyobb kalandja című alkotás executive producere, Mike Davis most az Indexnek adott online interjúban beszélt erről a különleges projektről.
A 100. születésnap kapujában is ég benne a szenvedély
De ki is ő? Mike Davis Emmy-díjra jelölt, BAFTA-díjas producer, aki pályáját vizuális effektekkel kezdte, majd számos nagyszabású természetfilmen dolgozott. Nevéhez fűződnek többek között a Nagy-korallzátonyról és a Galápagos-szigetekről szóló sorozatok, de az a produkció is, amelyben Attenborough Barack Obamával találkozott. Dolgozott IMAX-filmeken és virtuális projektekben, később pedig a BBC Studios tudományos részlegének executive producere lett, ahol olyan sorozatokon ügyködött, mint az Our Universe, amelynek narrátora Morgan Freeman volt. 2022-ben csatlakozott a BBC Natural History részlegéhez, ahol immáron új természetfilmes projekteket felügyel. Nem véletlen, hiszen karrierjére hatalmas hatással volt az Attenborough-val folytatott közös munka.
A producer éppen ezért már a beszélgetésünk elején elárulta, hogy pályafutása egyik legmeghatározóbb pillanata volt, amikor a Nagy-korallzátonynál együtt dolgoztak. Elmondása szerint akkor Attenborough egy tengeralattjáróval merült alá éjszaka, miközben ő a hajóról figyelte, ahogy a fények között eltűnik a vízben. Úgy fogalmazott, ez a jelenet tökéletesen kifejezi Attenborough munkásságának a lényegét, hiszen azt a soha el nem múló kíváncsiságot és szenvedélyt, amely még idős korában is hajtja, nem lehet egyszerűen utánozni. Ez pedig a Making Life on Earth forgatásán is tökéletesen meglátszott.
„Van egy kép a falamon, én a hajón állok, miközben ő a tengeralattjáróval merült le a fények között. Az egész úgy nézett ki, mint egy tudományos-fantasztikus film, láttam az arcát, és rajta azt, hogy mennyire el van ragadtatva a látványtól. Ez volt az egyik legkiemelkedőbb pillanat az egész karrieremben, hiszen tökéletesen összefoglalja mindazt, amit ő képvisel: a töretlen, soha el nem múló szenvedélyt és kíváncsiságot a természet iránt” – mesélte.
Még 100 évesen is nagyszerű társaság, szenvedélyes, és nagyon kézzelfogható módon vesz részt a produkciókban. Ez az az oldala David Attenborough-nak, amelyet sokan nem látnak. Általában a komoly műsorvezetői szerepében tűnik fel, de ő tényleg nagyszerű társaság, kiváló humorérzéke van. Remélem, hogy különösen ebben a filmben sikerül ezt megmutatni
– tette hozzá a producer.
Persze a film készítése kapcsán felmerül a kérdés, hogy mindezt most csak amiatt alkották meg, hogy méltóképp köszöntsék Attenborugh-t a születésnapján, vagy a Life on Earth tényleg annyira történelmi jelentőségű volt, hogy az a minimum, ha azt is bemutatják, mégis hogyan készült.
A produkció elkészítésének céljáról Davis elárulta, hogy bár az évfordulók, így a születésnap és a Life on Earth forgatásának 50. évfordulója is jó apropót adott az elkészítésre, valójában ő már régóta szerette volna elmesélni a Life on Earth történetét. Szerinte ugyanis a sorozat egyszerre volt bátor, ambiciózus és meglepő, egy olyan vállalkozás, amely 13 epizódon keresztül próbálta meg bemutatni a földi élet teljes történetét. Amikor elkezdték feltárni a háttéranyagokat és megszólaltatni az egykori stábtagokat, világossá vált számára, hogy ez nemcsak egy televíziós mérföldkő, hanem egy elképesztő kaland is. Negyven ország, egymillió mérföldnyi utazás, geopolitikai feszültségek és jelentős technológiai korlátok – mindez egy olyan korban, amikor nem létezett internet és mobiltelefon sem.
„Nyilvánvalóan nagyszerű az időzítés, mert a Life on Earth sorozat egyfajta mérföldkő volt, úttörő alkotás, amely elindította David karrierjét és a természetfilmezés műfaját. Hatása még ma is érezhető – gondoljunk csak a Planet Earth 3-ra, a Frozen Planet 2-re. Az, hogy ő a 100. születésnapjához közeledett, a sorozat pedig az 50-hez, nagyon jó alkalomnak tűnt ennek a történetnek az elmesélésére. Ha visszanézi az ember mind a 13 egyórás részt, amelyek az élet egész történetét mesélik el, akkor rájön, hogy ez egy igazán ambiciózus, bátor és vagány alkotás. Amikor elkezdtük felkeresni az eredeti stáb tagjait, akik a filmben is szerepelnek, amikor beszélgettünk Daviddel, régi forgatókönyveket, gyártási ütemterveket és naplókat néztünk át, egyszerűen rájöttem, hogy ez egy elképesztő kaland volt. Egy önmagában is nagyszerű történet, amit el kell mesélnünk” – idézte fel Davis.
Amikor utánajártunk az akkori geopolitikai helyzetnek – például hogy a forgatás alatt a Comore-szigeteken puccs volt, vagy Irakban éppen Szaddám Husszein felemelkedése zajlott, és hatalmas homokviharok pusztítottak –, mindez be is bizonyosodott. Ezek miatt ugyanis nemcsak szakmailag és személyesen volt izgalmas és kockázatos az eredeti sorozat elkészítése, hanem hirtelen úgy is éreztem, hogy ez egy olyan hihetetlen kalandtörténet, amelyet még senki sem mondott el
– mesélte.
A hosszú élet titkát is tőle tudhatjuk meg
A forgatás során ennek ellenére számos meglepetés érte a producert. Ezek közül is kiemelte az archív forgatási naplók jelentőségét, amelyek szerinte egyfajta időkapszulaként működtek, és olyan részleteket tártak fel, amelyeket korábban senki sem ismert. A stábtagok visszaemlékezései – például az iraki forgatás veszélyeiről vagy a galápagosi expedíció nehézségeiről – szintén új perspektívát adtak a történethez, de Davis külön kiemelte a régi térképeket és jegyzeteket is, amelyek szerinte ma már múzeumba illő darabok.
„Mindig megvan a szépség abban, amikor interjúkat forgatunk. David Attenborugh egy moziban nézte a régi felvételeket, ami a filmben is látszik, és ott reagált rájuk. Emellett visszavittük a stábot azokba az irodákba is, ahol az eredeti sorozatot készítették – amelyek azóta már üresen konganak. Ez valódi értéket adott a filmnek és olyan dolgokról is beszéltek az érintettek, amelyekről korábban nem, vagy olyan szálakat mutatunk be, amelyeket a közönség még sosem hallott” – emelte ki.
Mike Salisbury, az Élet a Földön segédproducerének néhány megjegyzése az iraki kalandokról és az ott felmerülő veszélyekről és kihívásokról különösen felnyitotta a szememet annak tekintetében, milyen nehéz lehetett egy sorozatot abban a korban elkészíteni. Volt egyfajta hitelesség abban, hogy visszatértünk a naplókhoz. Számomra szinte olyan volt ez, mint Indiana Jones Grál-naplója. Olyan, mintha ő maga írta volna a helyszínen. Mi ez, ha nem egy időkapszula?
– tette hozzá.
Amikor Attenborough-ról beszélünk, nem lehet elmenni a természetfilmes ikon narrációs stílusa mellett sem, amelyben Davis szerint van egy megfoghatatlan minőség. Szerinte a titok részben abban rejlik, hogy Attenborough sosem beszél lekezelően, fentről lefelé a közönséghez, hanem mesélőként fordul hozzájuk. Emellett van egy teljesen egyedi nyelvezete és mondatszerkezete, amelyet más egyszerűen nem tudna hitelesen megszólaltatni. A legfontosabb azonban szerinte az őszinteség és a szenvedély, amely minden megszólalásában érezhető. Ezek alapján mindenkinek ajánljuk, hogy eredeti nyelven is nézze meg a sorozatot.
A közös munkáról Davis úgy nyilatkozott, hogy hatalmas megtiszteltetés volt Attenborough-val együtt dolgozni. A Making Life on Earth esetében ugyan tudatosan kis létszámú stábbal dolgoztak, hogy intimebb hangulatot teremtsenek, de fontosnak tartotta, hogy az eredeti Life on Earth csapatából ne csak a legismertebb neveket szólaltassák meg, hanem például a produkciós asszisztenseket is, akik egy egészen más, új nézőpontot hoztak a történetbe.
Nyilvánvalóan nagy megtiszteltetés és kiváltság Sir Daviddel dolgozni. Volt már alkalmam elég sokat együtt dolgozni vele, de ennél a legutóbbi filmnél csodálatos volt látni egy teljesen új oldalát, ahogy erről a sorozatról beszél, amelyhez annyira kötődik. Ez egy annyira fontos sorozat számára – hogy visszatekinthet rá személyes szempontból, és arról is elmélkedhet, hogyan változtatta meg ez a sorozat a televíziót és a természetfilm iránti közönségigényt, az nagyon különleges volt
– idézte fel a producer.
Amikor arról kérdeztük, mit tanulhatunk Attenborough-tól, Davis a szenvedélyt emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy azok az emberek, akik mindig találnak valamit, ami lelkesíti őket, sokkal tovább maradnak aktívak. Attenborough esetében ez a folyamatos kíváncsiság és az új projektek iránti izgalom, még 99 évesen is, hiszen mindig van egy következő cél, egy új történet, amit szeretne elmesélni.
„Dolgoztam együtt Stephen Hawkinggal is, csináltunk vele egy dokumentumfilmet. Stephen Hawking jóval túlélte azt, amit az állapota alapján várni lehetett. És amit abban a nagyon kevés időben megfigyeltem, amit vele tölthettem, az az volt, hogy óriási szenvedélye volt a témája iránt. Valóban hiszem, hogy amíg van valami, ami miatt felkelünk, az életfenntartó erő. Davidnek persze segíthet a genetikája, az étrendje, és sok más oka is lehet annak, miért képes 100 évesen is ilyen dolgokat csinálni. De azt látom, hogy mindig van egy következő sorozat, egy állati viselkedés, amelyet még soha nem látott, és szeretne megvizsgálni.”
David soha nem gondolt a nyugdíjba vonulásra. Mindig az van benne, hogy mi a következő, és reméljük, még sok következő lesz
– emelte ki.
TikTok ide vagy oda, a természetfilmek nem kopnak ki
Persze a közösségi média korában mindig nagy kérdés, hogy a mostanihoz hasonló természetfilmekkel meg lehet-e még fogni a fiatalokat, hiszen régen a Life on Earth is részben annak köszönhette a sikerét, hogy olyan felvételeket tárt a világ elé a környezetünkről, amelyet korábban senki sem örökített meg kamerán.
A fiatal közönség megszólítása kapcsán a producer kiemelte, hogy bár a fogyasztási szokások valóban megváltoztak, a természetfilmek iránti érdeklődés továbbra is erős. Szerinte azonban alkalmazkodni kell, erősebb történetíveket kell építeni, és a digitális platformokon rövidebb, megosztható tartalmakkal kell bevonzani a nézőket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a rövid klipek mindig egy nagyobb, komplexebb történet részei maradnak, amelyek továbbra is fontosak, és szerencsére népszerűek is.
„A Life on Earth egy nagyon lassú menetű, összesen 13 órás, csodálatos sorozat – a kérdés csak az, hogy vajon a mai közönségnek megvan-e a türelme ahhoz, hogy 13 héten át kövessen egy történetet… Azt hiszem, még mindig van egy elképesztő fiatal közönségünk, amely ma is megnézi a nagy természetfilmeket, de az új világ valószínűleg hatással van ránk a vágási stílusban, szerkesztésben, és abban, hogyan követik ezek a részek egymást hétről hétre. Egy nemrégiben készített sorozatunkban, a Kingdomban, már szándékosan fejlesztünk ki karakteríveket az egész sorozaton át, vannak cliffhangerek, hogy a közönség folytassa a nézését. Tehát alkalmazkodnunk és fejlődnünk kellett a különböző nézői szokásokhoz, a streamingplatformokhoz és a rövidebb figyelmi ívekhez” – vélekedett Davis.
A BBC Earth egy olyan platform, ahol a természet nagy pillanatai kis harapásnyi adagokban érhetők el, és a fiatalabb közönség is láthatja például például az orka támadását vagy a galápagosi kígyókat – ezek a kis, megosztható pillanatok azonban mindig egy nagyobb, gazdagabb mesélésből fakadnak. Reméljük, hogy a fiatalabb közönség még mindig szeretne megnézni egyórányi igazán jó természetfilm-alkotást. Csak előre kell látni ezt, és kissé változtatni a sorozat nyelvén, hogy lépést tartson a mai közönség ízlésével
– vélekedett.
Beszélgetésünk zárásaként a természetfilmezés alapvető dilemmájáról – a tudomány és a történetmesélés egyensúlyáról – is beszélt Davis, aki szerint mára ez a kettő dolog a természetfilmek esetében is elválaszthatatlan. A tudomány ugyanis biztosítja a hitelességet, de igazán mégis a történet az, ami bevonzza a nézőket. Így ha jól működik a film, a tudomány szinte észrevétlenül épül be a narratívába. Ezt pedig egy egyszerű hasonlattal írta le: „A tudomány olyan, mint a brokkoli, amit csokoládéval kell beborítani, hogy mindenki szívesen fogyassza.”
Bár a csokis brokkoli sehogy sem hangzik túlságosan étvágygerjesztőnek, az biztos, hogy a Making Life on Earth nemcsak egy legendás sorozat születésének története, hanem az eddigi legjobb válasz talán arra is, hogy mi lehet az igazán hosszú és boldog élet titka…
(Borítókép: Sir David Attenborough a 100., legendás sorozata, a Life on Earth hamarosan az 50. születésnapját ünnepli. Fotó: BBC Studios)
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!