2020 eleje. Globális méreteket ölt a koronavírus-járvány, számos ország kijárási tilalmat rendel el, gyárak termelése áll le, milliók dolgoznak otthonról. A boltok, vendéglátóegységek bezárnak. A Covid-pandémia legszomorúbb velejárója természetesen az emberéletek elvesztése, emellett a gazdaság minden szintjét, szegletét érinti. A járvány lényegében egy többéves globális konjunktúraidőszakot zárt le. Amikor már felsejlettek a kilábalás fényei, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és kitört az azóta is tartó orosz–ukrán háború. 2022 második felétől brutális inflációs válság köszöntött be, európai, sőt globális szinten. Az Európai Unión belül azonban sajnos messze Magyarországon ment végbe a legnagyobb fogyasztóiár-emelkedés.
2021-ben, 5,1,
2022-ben 14,5,
2023-ban 17,6,
2024-ben 3,7, míg
2025-ben 4,4 százalékos volt a éves átlagos infláció.
Az elmúlt években egymásra rakódtak a különböző sokkok, nem véletlenül hívjuk a 2020-as esztendőket a polikrízis időszakának, amiből a magyar gazdaságnak, azon belül az élelmiszeriparnak is jócskán kijutott.
Az árak emelkedését számos téren, de leginkább az élelmiszerárakon érezhetjük a mai napig. Tavaly februárban 24 terméken keresztül mutattuk be, hogy a 2021. január és 2025. január közötti 4 évben 83,45 százalékkal emelkedett a szóban forgó alapvető élelmiszerek átalgára.
Ezúttal pedig – a teljesség igénye nélkül – mintegy negyven élelmiszeren keresztül mutatjuk be infografika segítségével, mekkora áremelkedés ment végbe a hazai boltok polcain.
A grafikon magáért beszél, de lássuk a folyamatokat. A KSH adatai alapján jól kirajzolódik, hogy 2022 második felétől brutális inflációs hullám söpört végig a magyar élelmiszerpiacon, ami 2023-ban csúcsosodott ki.
A legnagyobb drágulás a mindennapi fogyasztási cikkeknél következett be: a fehér kenyér ára 2020 és 2025 között közel 160 százalékkal emelkedett, a tojás több mint duplájára drágult, miközben a zsemle, az őrölt kávé és a narancslé ára is másfélszeresére nőtt. A húsfélék, tejtermékek és zöldségek esetében szintén tartós áremelkedés látható, bár 2024–2025-re több terméknél már megtorpant vagy részben korrigált az áremelkedés üteme. A táblázatból az is látszik, hogy az infláció nem egyetlen sokkhatás volt, hanem több éven át beépült az élelmiszerárakba, így még azoknál a termékeknél is magasabb árszint alakult ki, amelyeknél a 2023-as csúcsok után mérséklődés indult.
Nézzük az egyes termékeknél mekkora áremelkedés ment végbe:
Fehér kenyér: 356 forint * 925 forint – +159,8 százalék
Zsemle: 28 forint * 71 forint – +153,6 százalék
Csirkemellfilé: 1430 forint * 2490 forint – +74,1 százalék
Csirkeszárny: 626 forint * 1110 forint – +77,3 százalék
Csirkecomb: 659 forint * 1160 forint – +76,0 százalék
Pulykamellfilé: 1900 forint * 3160 forint – +66,3 százalék
Sertéscomb: 1530 forint * 1920 forint – +25,5 százalék
Rövidkaraj: 1790 forint * 2440 forint – +36,3 százalék
Párizsi felvágott: 1900 forint * 2230 forint – +17,4 százalék
Virsli: 2070 forint * 3080 forint – +48,8 százalék
Szárazkolbász: 4010 forint * 6000 forint – +49,6 százalék
Kristálycukor: 240 forint * 365 forint – +52,1 százalék
Só: 143 forint * 269 forint – +88,1 százalék
Tojás: 431 forint * 900 forint – +108,8 százalék
Burgonya: 255 forint * 386 forint – +51,4 százalék
UHT-tej: 258 forint * 430 forint – +66,7 százalék
ESL-tej: 263 forint * 440 forint – +67,3 százalék
Tejföl: 171 forint * 1670 forint – +876,6 százalék
Finomliszt: 172 forint * 245 forint – +42,4 százalék
Rétesliszt: 214 forint * 281 forint – +31,3 százalék
Napraforgó-étolaj: 517 forint * 827 forint – +59,9 százalék
Trappista sajt: 1890 forint * 3100 forint – +64,0 százalék
Vaj: 342 forint * 564 forint – +64,9 százalék
Margarin: 284 forint * 437 forint – +53,9 százalék
Őrölt kávé: 698 forint * 1790 forint – +156,4 százalék
Sertészsír: 448 forint * 612 forint – +36,6 százalék
Spagetti tészta: 382 forint * 611 forint – +59,9 százalék
Rizs: 390 forint * 730 forint – +87,2 százalék
Kakaós csiga: 147 forint * 258 forint – +75,5 százalék
Kakaópor: 404 forint * 9580 forint – +2271,3 százalék
Gyümölcsjoghurt: 133 forint * 174 forint – +30,8 százalék
Akácméz: 4060 forint * 5490 forint – +35,2 százalék
Sárgarépa: 313 forint * 511 forint – +63,3 százalék
Vöröshagyma: 287 forint * 443 forint – +54,4 százalék
Paprika: 907 forint * 1440 forint – +58,8 százalék
Paradicsom: 710 forint * 1230 forint – +73,2 százalék
Alma: 481 forint * 705 forint – +46,6 százalék
Citrom: 912 forint * 1240 forint – +36,0 százalék
Banán: 494 forint * 794 forint – +60,7 százalék
Narancs: 640 forint * 970 forint – +51,6 százalék
100%-os narancslé: 476 forint * 1150 forint – +141,6 százalék
Ahogy az látszik, a kakaópor és a tejföl esetében az extrémnél is extrémebb áremelkedés ment végbe. Épp ezért ezeket kiszűrve, a maradék 39 terméket vizsgálva
2020-hoz képest 2025-re mintegy 67 százalék volt az átlagos élelmiszerár-emelkedés.
Vagyis, bár a 2023-as csúcsokhoz képest volt némi korrekció, de összességében ragadósak maradtak az árak.
A fizetések követték az árakat?
A kérdés költői. A ragadós árak azért is okoznak gondot a mindennapokban, mert eközben a keresetek növekedése finoman szólva sem követte le az élelmiszerárak – vagy például az ingatlanárak – emelkedését.
A KSH szerinti változás önmagában azt mutatja, hogy a fizetések emelkedése lekövette az élelmiszerárak emelkedését: míg ugyanis 2021-ben 292 197 forint volt a nettó átlagkereset, addig 2025-ben 486 801 forintra emelkedett. Ez mintegy 66,6 százalékos növekedést jelent. Ez önmagában akár az életszínvonal szinten tartását is jelenthetné, hiszen a keresetek növekedési üteme tartotta a lépést az élelmiszerárak átlagos emelkedésével.
Ám ha a számok mögé nézzünk, nem ennyire fényes a helyzet. Átlagfizetésekről van szó, és ahogy több alkalommal is rámutattunk: a valós kereseti lehetőségeket a mediánjövedelem reprezentálja hűen, ami pedig rendre alacsonyabb. A KSH adatai szerint
Ez már csak 38,3 százalékos növekedést jelent. Jól látszik tehát, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme közel kétszer olyan gyors volt.
Ezen felül fontos adat még a reálbér-változás, amely az inflációt is figyelembe veszi. A KSH adatai szerint
2021-ben a nettó átlagkereset 8,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak 5,1 százalékos emelkedése mellett, ami 3,1 százalékos nettó reálbér-növekedést jelent.
2022-ben a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal nőtt a fogyasztói árak 14,5 százalékos emelkedése mellett, ami 3,2 százalékos nettó reálbér-növekedést jelent.
2023-ban a nettó átlagkereset 14 százalékkal nőtt a fogyasztói árak 17,6 százalékos emelkedése mellett, ami 3,1 százalékos nettó reálbér-csökkenést jelent.
2024-ben a nettó átlagkereset 13 százalékkal nőtt a fogyasztói árak 3,7 százalékos emelkedése mellett, ami 9 százalékos nettó reálbér-növekedést jelent.
2025-ben a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak 4,4 százalékos emelkedése mellett, ami 4,8 százalékos nettó reálbér-növekedést jelent.
Mit tett az árak letörése érdekében az Orbán-kormány?
Ahogy arra néhány napja rámutattunk a kiskereskedelmi szektor érdekvédelmi szervezeteinek segítségével, lényegében a megúszásra, a probléma szőnyeg alá söprésére játszott, átfogó vizsgálat helyett látszatintézkedésekkel. Ezek előbb az árstop-, majd a jelenleg is érvényben lévő árrésstop-rendelet képében öltöttek testet. Továbbá bevételarányos különadóval sújtják a szektor szereplőit.
A nekünk nyilatkozó szakmai szervezetek, piaci szereplők, közgazdászok az elmúlt években több alkalommal is kifejtették, hogy a piaci folyamatokba való mesterséges – kormányzati – beavatkozás rövid távon ugyan hatásos lehet, ám hosszú távon történő fenntartása nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hajt. A különadó – ágazattól függetlenül – érthető módon minden érintettnek fáj, míg az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréstop komoly veszteséget jelent a kiskereskedelmi szereplőknek, ezen belül is főként a kisebbek számára okoz gondot.
Arról, hogy a magyar élelmiszeripar nem működik hatékonyan, szintén több alkalommal írtunk. Az érdekvédelmi szervezetek egyöntetűen állítják: a megoldás a teljes élelmiszerlánc átfogó vizsgálata lenne.
„Ehelyett a kormány egyet kiemelt belőle, és azt mondta: ti viszitek el a balhét”
– hangsúlyozták a lapunknak nyilatkozó szakmai szervezetek. Korábban több forrásunk is arról beszélt, hogy háttérbe szorultak azok a minisztériumi háttérvizsgálatok, illetve az ezeket végző szakemberek, akik képesek lettek volna a hiányosságok feltárása.
Az inflációs folyamatokhoz az állami pénzosztás is nagyban hozzátesz. 2022 második felében egyéb belső és külső okok miatt az is hozzájárult az elszálló árakhoz, hogy az állam az akkori országgyűlési választások előtt osztogatásba kezdett. A Magyar Nemzeti Bank akkori becslése szerint mintegy 1600 milliárd forintos többletkiadás terhelte meg az államháztartást, részben az egy összegben kifizetett 13. havi nyugdíj és más juttatások miatt. A többletpénz pedig többletfogyasztáshoz vezetett, amit a kiskereskedelmi és szolgáltató szektor be is épített az árakba.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!