Több szempontból is furcsa, a bevett gyakorlattól eltérő módon intézte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ukrán Oscsadbank március 5-én feltartóztatott, majd lefoglalt pénzszállítmányának szerdai visszaszolgáltatását, amelynek zár alatt tartására a kormány még külön törvényt is írt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a gyanúsnak nyilvánított pénzszállítmánnyal kapcsolatban március közepén hozott, lényegében az ügyre szabott törvény arról is rendelkezett, hogy a NAV egy március 9-i rendelet hatálybalépésétől számított 60. napig folytat nyomozást annak megállapítására, hogy a szállított vagyon esetleg nemzetbiztonsági kockázatot is jelentett-e Magyarország számára. Sőt, azt is előírta, hogy eddig az időpontig „a vagyon lefoglalása megszüntetésének végrehajtását fel kell függeszteni”.
https://hvg.hu/itthon/20260506_torveny-magyar-hatosag-visszaad-lefoglal-ukran-penzszallito-vagyon
Horváth Lóránt, az Oscsadbank és az ukrán állam jogi képviselője szerint a jogalkotó ezzel azt igyekezhetett biztosítani, hogy a vagyont két hónapig akkor is visszatartsák, ha az a hatóságok eljárása szempontjából végképp indokolhatatlanná válik.
Éppen ezért volt meglepő, hogy a NAV szerdán – pár nappal a törvényben foglalt határidő előtt – teljes egészében átadta a szállítmányt az ukrán félnek. Ráadásul anélkül, hogy a lefoglalás alapjául szolgáló nyomozás megszüntetéséről határozatot közöltek volna. Ehelyett csak egy átadás-átvételi jegyzőkönyvet adtak az érintetteknek, amely teljesen szokatlan módon jelen időben megfogalmazva számolt be arról, hogy a nyomozást a hatóság megszünteti.
Márpedig lefoglalt vagyont csak az eljárás megszüntetése után szoktak visszaadni – hívta fel a figyelmet az ügyvéd, hozzátéve, hogy az eljárás hivatalosan csak az erről szóló határozat közlésével szűnik meg. Bár ilyen dokumentum még másnap délelőtt sem érkezett meg az ügyvédhez, a NAV megkeresésünkre – immár múlt időben – leszögezte, hogy a (külön) törvény szerinti eljárást határidőn belül lefolytatták, így a visszaadás felfüggesztésének jogalapja is megszűnt.
Csakhogy egyúttal azt is írták: a márciusi törvény alapján lefolytatott vizsgálatuk befejezése nem érinti a pénzmosás gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárást, amely továbbra is folyamatban van.
Vagyis a hatóság úgy szolgáltatta vissza a 40 millió amerikai dollárból, 35 millió euróból és 9 kilogramm aranyból álló vagyont, hogy a pénzmosás gyanúja alól még nem is tisztázták az érintetteket. Ez nem egészen felel meg a megszokott eljárásrendnek – mondta el Horváth Lóránt –, hiszen az általános gyakorlat szerint a lefoglalt vagyonok visszaadására csak jogerős bírói döntés alapján szokott sor kerülni. Az ukrán pénzszállító ügye azonban ennek még csak közelébe sem jutott el.
Ahogy sokan már a pénzszállítmány lefoglalását is a magyar kormány politikai nyomásgyakorló eszközének tartották, Horváth Lóránt a NAV mostani, váratlanul gyors vagyonvisszaadása mögött is politikai döntést sejt, amelyet a hatóság eljárásának furcsaságai is csak megerősítenek számára.
Az ügyvéd által felvetett furcsaságokkal kapcsolatban ismét kértük a NAV tájékoztatását, valamint kérdéssel fordultunk a kormányhoz is, hogy a szállítmány visszaadásáról szóló döntés kormányzati vagy alacsonyabb, hatósági szinten született-e és hogy a szállítmány visszaadása szerintük összhangban állt-e a márciusi törvénnyel. Amennyiben választ kapunk, arról beszámolunk.
Nyitókép: Horváth Lóránt