Május 9-én, szombaton tartják a parlament alakuló ülését, de az előkészületek már hetekkel korábban elkezdődtek. Ezeken a tárgyalásokon egyeztettek az Országgyűlésbe jutott pártok képviselői egy sor olyan kérdésben, mint például a parlament bizottsági rendszerének kialakítása, tisztségviselők megválasztásának előkészülete vagy éppen az ülésrend kialakításáról. Ezekről a tárgyalásokról ebben a cikkünkben olvashat bővebben, ezúttal az ülésrenddel foglalkozunk, hogy a frakciók hogyan helyezkednek majd el a parlamenti patkóban.
Hajdu Márton, a Tisza Párt országos listájáról bejutott képviselője május 6-án osztott meg egy fényképet a Facebook-oldalán, amelyből kiderült a frakciók elosztása. Az ülésrendből első ránézésre is kiviláglik, hogy a Tisza és a Fidesz hiába birtokolja a mandátumok több mint 90 százalékát, képviselőik székei egyáltalán nem érintkeznek az ülésteremben.
Ezt pedig úgy oldották meg, hogy a két legnagyobb frakció közé ütközőzónát hoztak létre a nyolc főből álló KDNP-s képviselőcsoportból.
Értelemszerűen ide kerül a karatés múlttal rendelkező, de évtizedek óta Wing Tsun kungfuzó, mesterfokozattal rendelkező Simicskó István is. Na nem mintha fizikai összetűzésekre számítanánk az előttünk álló négyéves ciklusban, csupán érdekességképpen jegyeztük meg az egykori honvédelmi miniszter sportszeretetét.
Na de ugorjunk vissza az ülésrendre, ami az alábbiak szerint alakul, a házelnöki pulpitus felől nézve:
a patkó bal szélén 6 képviselővel a Mi Hazánk;
közvetlenül mellettük 44 fővel a Fidesz;
majd jön a már említett KDNP-frakció és rögtön egy székek közötti folyosó;
végül a legnagyobb lefedettséggel a 141 fős kormányfrakció, a Tisza Párt.
A patkó mindkét szélén az egyes pártok EP-képviselőinek vannak fenntartva a székek, valamint a KDNP-sek fölötti sorban még további nyolc hely. Közvetlenül mellettük, szintén a legfelső sorban pedig a nemzetiségi szószólók részére tartják fent a székeket. Van még egy kisebb terület, a patkó jobb szélének felső sorában, itt az úgynevezett „beszámolásra kötelezettek” ülhetnek. Ők különböző állami intézmények vezetői (például ÁSZ- és MNB-elnök), akik időközönként beszámolnak az Országgyűlés plenáris ülésén a munkájukról.
Természetesen nem véletlen a fent bemutatott elhelyezés: kötött jogszabály ugyan nem rendelkezik róla, de a szokásjog alapján a házelnöki pulpitus felől nézve jobb oldalon ülnek a kormánypárti képviselők, velük szemben pedig az ellenzéki politikusok.
A parlamenti jog szintén nem tér ki a frakciókon belüli ülésrendről, de jellemzően több szempontot is figyelembe szoktak venni. Az első sorokban foglalnak helyet a frakcióvezetők, a helyetteseik, egyéb tisztségviselők, de a hasonló szakterületekkel rendelkező szakpolitikusok elhelyezkedése is rendezőelv szokott lenni.
Egyéb helyek a patkón kívül
Az ülésterem pulpitusán az ülést vezető elnök, az Országgyűlés jegyzői, valamint az ülésvezetést segítő hivatali munkatársak foglalnak helyet. A parlamenti gyorsírók az ülésterem közepén, a pulpitus előtt foglalnak helyet, párban dolgoznak és tízpercenként váltják egymást.
Az ülésterem földszinti páholyaiban a szakértők, a képviselőcsoportok munkatársai, a nemzetiségi szószólók, a minisztériumok szakértői, valamint a köztársasági elnök és kísérete, továbbá a parlamenti tisztségviselők és a meghívott díszvendégek foglalhatnak helyet. Szintén a díszpáholyból szemlélheti az ülést az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Az első emeleti karzaton a meghívott vendégek, a diplomáciai testület tagjai és a sajtó képviselői követhetik az ülést. A második emeleti karzatot pedig csak kiemelt, ünnepi alkalmakkor – például az Országgyűlés alakuló ülésén vagy a kormány megalakulásakor – nyitják meg a szélesebb közönség előtt.
(Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. február 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!