Az Európai Bizottság lezárta azt a belső vizsgálatot, amelyet a magyar hírszerzés brüsszeli állítólagos műveleteivel kapcsolatban indított Várhelyi Olivér uniós biztos szerepéről, és nem talált bizonyítékot súlyos biztonsági résekre – jelentette be újságíróknak Újvári Balázs bizottsági szóvivő, írja az Euractiv.
A vizsgálatot 2025 októberében rendelték el, miután a Direkt36 a Der Spiegellel, a De Tijddel és más nemzetközi partnerlapjaival közösen feltárta, hogy magyar hírszerző tisztek diplomatákként álcázva próbáltak beépülni az uniós intézményekbe abban az időszakban, amikor Várhelyi Magyarország uniós nagyköveteként dolgozott.
Újvári nem részletezte, hogyan zajlott a vizsgálat, csak annyit közölt, hogy az elmúlt hét hónapban minden releváns szempontot áttekintettek. A bizottsági megfogalmazás ugyanakkor kettős.
Egyrészt a bizottság szerint a sajtóban felmerült állítások nem nyertek megerősítést, másrészt felmerült, hogy a bizottság rendelkezésére álló eszközökkel nem lehetséges teljes mértékben a felelősség megállapítása.
Vagyis a felmentés ténye nem cáfolja a kémhálózat létezésére vonatkozó alapállításokat – csak annyit állít, hogy ezekhez Várhelyi terhelő szerepe ezekkel az eszközökkel nem köthető.
Az Euractiv idézi Daniel Freundot, az Európai Parlament zöldpárti képviselőjét, aki meglepődését fejezte ki a felmentés miatt. Freund szerint a bizottság várhatott volna akár három napot is, mert elképzelhető, hogy a hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormány további információkkal szolgálhatott volna az ügyben.
A brüsszeli kémügy
A bizottság belső vizsgálata 2025 októberében indult, a Direkt36 nemzetközi kiadói partnerségével közölt nagyívű leleplezés nyomán. A Direkt36 a német Der Spiegellel, a belga De Tijddel, az osztrák Der Standarddal és a Paper Trail Mediával együtt tárta fel: magyar hírszerző tisztek magukat diplomatáknak álcázva megpróbáltak beépülni az uniós intézményekbe.
A vizsgált dokumentumok szerint egy meg nem nevezett operatív tiszt – a riportokban csak „V.” iniciáléval szerepelt – 2015 és 2017 között Brüsszelben állomásozott, hivatalosan a magyar nagykövetség kohéziós politikai osztályán dolgozó diplomataként. A jelentések szerint valójában a magyar Információs Hivatalnak dolgozott, és kapcsolatokat épített ki az Európai Bizottságon belül, illetve más uniós szervezetekben.
A leírások alapján az operáció célja az volt, hogy a bizottság és Budapest között feszülő ügyekben – jogállamiság, médiaszabadság, EU-források felhasználása – előzetes és bizalmas információkhoz jusson a magyar kormány. A hálózat 2017-ben akadt fenn, a partnerlapok szerint azért, mert a módszerei egyre agresszívabbak és felelőtlenebbek lettek.
Várhelyi Olivér a kérdéses időszakban – pontosabban 2015 és 2019 között – Magyarország uniós nagyköveteként dolgozott, majd 2019-től az Európai Bizottság tagja lett. Az első Von der Leyen-bizottságban a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi posztot kapta, a második bizottságban már a jóval kisebb súlyú egészségügyi és állatjólléti tárcához helyezték át.
Várhelyi visszatérően tagadta, hogy nagyköveti időszakában ilyen tevékenység folyt volna. Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének – egy 2025. október 12-i, közvetlenül a leleplezés után tartott megbeszélésen – azt mondta, nem volt tudomása semmilyen hasonló cselekményről. A bizottság szóvivője már akkor is hangsúlyozta, hogy nincs jele annak, hogy Várhelyi megsértette volna biztosi kötelezettségeit.
A vizsgálat eredetileg 2025 karácsonya előtt zárult volna le, az Euronews januári cikke szerint azonban Brüsszel inkább elhúzta a határidőt, hogy ne adjon új lőszert Orbán Viktor választási kampányának. A vizsgálat lezárása így tehát éppen arra az időszakra esik, amikor Magyar Péter a beiktatására készül – a választás befejeztével és új kormánnyal.
A választási kampány során Magyar Péter többször is azzal támadta Várhelyit, hogy információkat hallgatott el a brüsszeli hálózatról, amely az ő nagyköveti időszaka alatt működött. A frontvonalbeli vád pikantériája, hogy Magyar maga is dolgozott a brüsszeli magyar nagykövetségen 2011 és 2015 között, vagyis részben átfedésben azzal az időszakkal, amikor Várhelyi ott helyettes nagykövet volt.
Mit jelent a vizsgálat lezárása?
A bizottság belső vizsgálatának befejezésével Várhelyi formálisan tisztázódott a brüsszeli kémügyben. A megfogalmazás óvatossága ugyanakkor árulkodó. A bizottság nem kijelenti, hogy nem történt semmi – csak azt, hogy az ő eszközeivel súlyos biztonsági réseket nem azonosítottak, és hogy a felelősség teljes körű megállapítására ezekkel az eszközökkel nincs is mód. Maga a kémhálózat létezésére és működési részleteire vonatkozó tényállítások – amelyek a Direkt36 és európai partnereinek riportjából származnak – ettől nem dőltek meg, és új információk az új Magyar-kormány hivatalba lépésével még felmerülhetnek.
Várhelyi mandátuma 2029-ig szól. A vizsgálat eredménye után a leváltása csak akkor lenne reális, ha Von der Leyen elnök saját diszkrecionális jogkörében dönt erről, ami precedens nélküli lépés lenne – vagy ha az új magyar kormány jelezné, hogy más biztost szeretne. Egyik forgatókönyv sem tűnik valószínűnek.
(Borítókép: Várhelyi Olivér 2025. január 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!