Európa-szerte kezd beérni egy régi közmondás tanulsága: „Ha egyszer átversz, az a te szégyened; ha kétszer, az az enyém.” Kevesebb mint öt éven belül ez már a második alkalom, hogy Európa egy háború okozta energiaválsággal küzd. Az európaiak az ársokk hatására megrohamozták a kereskedőket hőszivattyúkért, napelemekért és elektromos autókért, remélve, hogy így csökkenthetik rezsiszámláikat és mérsékelhetik függőségüket az importált fosszilis tüzelőanyagoktól.
Márciusban – a közel-keleti háború első hónapjában – több mint 344 ezer új elektromos autót regisztráltak Európában, ami 40 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Nagy-Britannia legnagyobb áramszolgáltatójánál, az Octopus Energy-nél a napelemeladások 50 százalékkal ugrottak meg. Németországban az E.ON energiavállalat adatai szerint a lakossági napelemes rendszerek iránti érdeklődés megduplázódott az elmúlt hónapokhoz képest.
Az év első három hónapjában 11 európai országban összesen 575 ezer hőszivattyút adtak el, ami 17 százalékos növekedés az előző évhez képest. A bővülés különösen Franciaországban, Németországban és Lengyelországban volt számottevő – írja a The New York Times.
A hőszivattyúkat és napelemeket telepítő osztrák Heizma cégnél a márciusi és áprilisi eladások minden eddigi rekordot megdöntöttek. Amióta a háború miatt leállt az üzemanyag-szállítmányok döntő többsége a Hormuzi-szoroson keresztül, az európai földgáz ára – amelyre a lakásfűtés és a gyárak működtetése épül – mintegy 40 százalékkal emelkedett. Michael Kowatschew, a Heizma alapítója szerint az ügyfelek megkeresései 20 százalékkal nőttek. Sokan közülük az ellenállóképesség és az európai szuverenitás fontosságára hivatkoznak.
Hőszivattyú telepítése – a háztartások Európa-szerte megpróbálják csökkenteni az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket (fotó: The New York Times)
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója sokk volt Európa számára, amely addig nagymértékben függött az orosz energiától. Az európai kormányok akkor más gáz- és olajexportőrökhöz fordultak, köztük az Egyesült Államokhoz. Kowatschew szerint az emberek egyre inkább felismerik: „Nemcsak a fosszilis tüzelőanyagoktól függünk, hanem rajtuk keresztül más országoktól és régióktól is.”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az Európai Unió kevesebb mint két hónap alatt további 24 milliárd eurót (mintegy 8600 milliárd forintot) költött energiaimportra.
„A háztartások most látják, hogy csak egy Trump által szított háború választja el őket a méregdrága tankolástól vagy fűtésszámláktól” – mondta Elisabetta Cornago, a Center for European Reform szakértője.
Ez a „sokk-tudatossági faktor” azt jelenti, hogy a kereslet az elektromos eszközök iránt valószínűleg tartósan magas marad. Az árak annak ellenére emelkednek, hogy a kormányok adócsökkentéssel próbálják védeni a lakosságot. Ugyanakkor a technológia egyre elérhetőbbé válik. A Volkswagen nemrég mutatta be új elektromos modelljét, amelynek induló ára 25 ezer euró alatt van (közel 9 millió forint). Ez több mint 25 százalékkal olcsóbb egy hasonló, népszerű VW modellnél.
Nagy-Britanniában a kormány hamarosan engedélyezi a „bedugós” (plug-in) napelemek árusítását. Ezeket akár egy erkélyre is fel lehet szerelni, csökkentik a villanyszámlát, és nem kell sok pénzért a tetőre telepíttetni. Szupermarketekben és online is kaphatóak lesznek.
De vajon kitart ez a lelkesedés? A szakértők szerint még korai megmondani. Számos akadály van. A bürokrácia visszatartó erő: a döntéstől a tényleges beszerelésig hetek vagy hónapok telhetnek el az engedélyeztetés miatt. Az állami támogatások is kiszámíthatatlanok. A brüsszeli Bruegel intézet szerint az európai országok már több mint 10 milliárd eurót (3600 milliárd forintot) költöttek már eddig rövid távú árkompenzációra.
Simone Tagliapietra, a Bruegel szakértője szerint a 2022-es válság tanulsága az, hogy a kormányoknak nem az olaj és gáz árát kellene mesterségesen alacsonyan tartaniuk, hanem az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat (napelem, hőszivattyú) kellene támogatniuk.
Ausztriában az év első három hónapjában visszaesett a hőszivattyúk iránti kereslet, amikor egyes állami támogatási keretek kimerültek. Ez mutatja a piac sérülékenységét. Ennek ellenére az üzlet virágzik. A Heizma áprilisban mintegy 2 millió eurós (720 millió forintos) árbevételt ért el.
„Ma már mindenki tudja, hogy az elektrifikáció kifizetődő” – mondta Michael Kowatschew, az oszták a Heizma alapítója. „Abszolút van értelme hőszivattyúra, napelemre és zöld áramra váltani.”
Borítókép: Napelemek egy családi házon Tápén (fotó: Hollósi Zsolt)