A Greenpeace munkatársai április 22-én végeztek terepi felderítést egy soproni parkolóban, miután a korábbi nyugat-magyarországi mérések tapasztalatai alapján azbesztgyanús területet azonosítottak. A laboratóriumi vizsgálati eredmények szerint mindkét megmintázott helyszín tremolittípusú azbesztet tartalmazott.
Az egyik helyszín a Pozsonyi úti forgalmas kereszteződés volt, ahol egy lakóautó-kereskedés működik, néhány száz méterre lakóházak és a temető is található. A másik az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája volt, ahol éppen társasházi építkezés folyt. A Greenpeace szerint a magánberuházáson keletkezett azbesztes kőzúzalék kikerült az aszfaltozatlan útra, ahol az áthaladó autók helyszíni beszámolók alapján kifejezetten porzást idéztek elő.
A mintákat a Greenpeace-szel együttműködve Jakál Adrienn soproni önkormányzati képviselő, a helyi Leghűségesebb Városért Egyesület elnöke küldte be az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriumába, mindkét esetben beigazolódott a szennyezettség gyanúja. A szervezet a mérési eredményeket eljuttatja a hatóságoknak és Sopron önkormányzatának is.
A soproni városvezetés a vizsgálati eredmények nyilvánosságra hozatala előtt a közösségi médiában jelezte, hogy tudomásuk szerint az érintett közterületeken nem található osztrák bányából származó kőzet. A polgármester videóüzenetében közölte, hogy „Sopronban nincs érintett közterület”, ugyanakkor elismerte, hogy a magánberuházások anyagforgalmáról nem rendelkeznek adatokkal. A környezetvédők szerint éppen ez utóbbiak hordoznak komoly kockázatot, hiszen sok helyen járdák, utcák lehetnek leszórva azbesztet tartalmazó kőzúzalékkal.
Az Index korábbi helyszíni riportjából kiderült, hogy a szombathelyi Oladi Plató városrészben terített, osztrák bányákból még 2018-ban szállított kőzúzalék azbeszttartalma többszörösen meghaladja a határértéket. A vasi megyeszékhelyen sebességkorlátozást rendeltek el, lezárták az érintett parkolókat, maszkokat osztogattak a lakosoknak, és folyamatos locsolással igyekeztek megakadályozni a kiporzást. A Vas Vármegyei Kormányhivatal a Greenpeace január 29-i bejelentésére reagálva vizsgálta ki az azbeszttel szennyezett bozsoki parkolót, ahol a hivatalos mérések több esetben is meghaladták az 1000 rost/köbméteres egészségügyi határértéket – a környezetvédelmi hatóság ezt követően közigazgatási hatósági eljárást indított.
A Greenpeace Ausztria április végén bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen, az osztrák szervezet szerint a hatóságoknak legkésőbb 2011 óta tudomásuk volt a bánya azbesztterheléséről. A bánya 2026. eleji bezárása előtt néhány hónappal katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak a területen, amelyen 447 ember, köztük gyerekek is részt vettek.
A Greenpeace a most kapott eredményekkel együtt összesen négy bizonyítottan érintett magyar települést tart számon (Bozsok, Szombathely, Zalaegerszeg és Sopron), és az előzetes adatok alapján úgy értékeli, hogy a nyugat-magyarországi azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb kiterjedésű annál, mint amit korábban bárki feltételezett. A szervezet emiatt levelet intéz a kijelölt egészségügyi és környezetvédelmi miniszterekhez, és azt javasolja, hogy hivatalba lépésüket követően mielőbb hozzanak rendkívüli intézkedéseket.
A Greenpeace álláspontja szerint az osztrák felelősség egyértelmű – bizonyítékok támasztják alá, hogy az osztrák hatóságoknak évek óta tudomásuk volt az érintett bányák termékeinek azbesztterheléséről –, a szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kártérítési mechanizmusok kidolgozásáig és a jogi eljárások lezárásáig nem lehet várni. A mentesítési és kármentesítési intézkedéseket szerintük állami forrásból, azonnal meg kell indítani.
Rövid távon a környezetvédők a szennyezett területek mielőbbi feltérképezését, intenzív locsolását, lehetőség szerinti lezárását, majd az azbeszttartalmú kőzet eltávolítását szorgalmazták. Ahol mindez azonnal nem oldható meg, ott ideiglenes letakarást és a szállítás előtti biztonságos izolálást javasoltak.
„Javasoljuk, hogy az érintett minisztériumok vezetői, a szakhatóságok és intézmények, az érintett önkormányzatok vezetői, helyi parlamenti képviselők, valamint az azbesztmentesítési és azbesztvizsgáló cégek szakemberei hozzanak létre egy egyeztető fórumot, amelyen a helyzet rövid és hosszú távú megoldásairól is dönthetnek. A Greenpeace is felajánlja szakmai tudását, illetve a magyar és osztrák kollégáinak tapasztalatait az ügy rendezése érdekében” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
(Borítókép: Feltöltött útrészlet az Olad városrész családi házas övezetében Szombathelyen 2026. április 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!