A mesterséges intelligencia néhány év alatt szinte észrevétlenül épült be a mindennapjainkba. Már nemcsak munkára, tanulásra vagy szórakozásra használjuk a chatbotokat, hanem tanácsot kérünk tőlük kapcsolatokról, egészségügyi problémákról, karrierről, sőt sokan egyfajta terapeutaként vagy bizalmas beszélgetőpartnerként fordulnak hozzájuk. A ChatGPT és más generatív AI-rendszerek mára olyan természetessé váltak az életünkben, mint korábban a Google-kereső vagy az okostelefon. Ahogy azonban a technológia egyre mélyebben beágyazódik a hétköznapokba, úgy jelenik meg egyre hangsúlyosabban a bűnüldözés világában is. Ráadásul nemcsak azért, mert a bűnözők is használják az AI-t, hanem azért is, mert a chatbotokkal folytatott beszélgetések bizony nyomot hagynak, így ezek a nyomok egyre gyakrabban kerülnek elő bizonyítékként a tárgyalótermekben is.
A digitális korszak egyik legfontosabb szabálya pedig már régóta az, hogy az internet nem felejt, és nagyon úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia sem. Egyre több olyan bűnügy kerül ugyanis nyilvánosságra, amelyben a nyomozók ChatGPT-vel folytatott beszélgetéseket, AI-chatlogokat vagy mesterséges intelligenciával folytatott konzultációkat használnak fel bizonyítékként. Nem véletlen, hiszen ezek a beszélgetések sokszor olyan közvetlen bepillantást adnak a gyanúsítottak gondolkodásába, amelyet korábban csak a naplók, a lehallgatott telefonhívások vagy éppen az internetes keresési előzmények tudtak megmutatni. A különbség azonban ezúttal az, hogy az emberek valamiért hajlamosak sokkal őszintébben, gátlástalanabbul és közvetlenebbül kommunikálni egy chatbotokkal, mert úgy érzik, nem egy valódi emberrel beszélnek.
A ChatGPT nem felejt!
A jelenség egyik legfrissebb példája egy floridai kettős gyilkossági ügy. A hatóságok szerint ugyanis néhány nappal két dél-floridai egyetemista eltűnése előtt a későbbi gyanúsított, Hisham Abugharbieh olyan kérdéseket tett fel a ChatGPT-nek, mint hogy „mi történik, ha egy emberi testet fekete szemeteszsákba tesznek és kidobnak egy konténerbe”, vagy hogy „hogyan derítenék ezt ki”. A bírósági dokumentumok szerint a férfi később fegyvertartásról, autók azonosítószámának megváltoztatásáról, sőt fejlövést túlélő emberekről is kérdezte a chatbotot, a nyomozók szerint pedig
ezek a beszélgetések fontos betekintést adnak a gyanúsított gondolkodásába és szándékaiba.
Ez azonban messze nem egy egyedi eset. Az Egyesült Államokban már több olyan nyomozás és büntetőper zajlik, amelyben AI-chatlogok kerültek a bizonyítékok közé. A Los Angeles környéki pusztító erdőtüzek egyik gyújtogatási ügyében például a gyanúsított állítólag képeket generáltatott a ChatGPT-vel emberekről, akik a tűz elől menekülnek, majd arról kérdezte a rendszert, felelősségre vonható-e valaki, ha a cigarettája miatt keletkezik erdőtűz. Egy másik ügyben egy Snapchat AI-beszélgetés játszott kulcsszerepet egy virginiai gyilkossági perben.
A nyomozók számára ezek az AI-beszélgetések persze valóságos aranybányát jelentenek. A kiberbiztonsági szakértők és ügyvédek szerint ugyanis a gyanúsítottak gyakran abban a hitben írnak a chatbotoknak, hogy a beszélgetések privátak maradnak, ezért sokkal direktebbek és őszintébbek, mint például egy nyilvános internetes keresés során lennének. Míg egy Google-keresésnél sokan tudatosan fogalmaznak, addig egy AI-chat során az emberek hajlamosak társalgásként kezelni a helyzetet. Ez pedig pszichológiailag is fontos különbség, hiszen a chatbotok emberi kommunikációt imitálnak, emiatt pedig a felhasználók is könnyebben megnyílnak nekik.
És pontosan itt kezdődik a probléma…
Akár Magyarországon is belebukhatnak
A legtöbb ember ma már teljesen természetesen fordul a mesterséges intelligenciához személyes kérdésekkel. Egyesek jogi tanácsot kérnek, mások egészségügyi tüneteket elemeznek vele, sokan pedig kapcsolatokról, mentális problémákról vagy életvezetési kérdésekről beszélgetnek a chatbotokkal.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója tavaly maga is arról beszélt, hogy ez óriási probléma, hiszen a felhasználók a legszemélyesebb dolgaikat osztják meg a ChatGPT-vel, miközben
ezekre a beszélgetésekre nem vonatkoznak azok a jogi védelmek, amelyek például az orvos-beteg vagy ügyvéd-ügyfél kommunikációt védik.
Altman szerint különösen a fiatalok használják egyre gyakrabban a chatbotokat terapeutaként vagy életvezetési tanácsadóként, a gond csak az, hogy jelenleg nincs olyan jogi keretrendszer, amely ezeket a beszélgetéseket bizalmas kommunikációként kezelné. Magyarán, ha egy bíróság vagy hatóság hozzá akar férni ezekhez az adatokhoz, bizonyos esetekben bizony meg is teheti – azzal a feltétellel, hogy az adatot jogszerűen szerezték meg és hitelesíthető. Ez pedig akár még Magyarországon is megállhatja a helyét.
A kulcsjogszabály itthon a 2017. évi XC. törvény (Be.), vagyis a büntetőeljárási törvény. Ebben szerepel ugyanis, hogy a bizonyítás eszközei szabadon felhasználhatók, ha a törvény nem tiltja, és ide tartozik az elektronikus adat is mint önálló bizonyítási eszköz. A törvény kimondja, hogy a bizonyítás eszköze az elektronikus adat is, és azt is, hogy elektronikus adat minden információ, ami információs rendszerben feldolgozható. Ez pedig lefedheti a ChatGPT-s beszélgetéseket is
Jogi szakértők szerint a felhasználók jelentős része azonban nincs tisztában ezzel. Sokan úgy gondolnak ugyanis a ChatGPT-re, mint egy digitális bizalmasra, holott jogi szempontból ezek a beszélgetések sokkal inkább hasonlítanak egy e-mailhez, egy telefonhíváshoz vagy akár egy Google-keresési előzményhez. Virginia Hammerle texasi ügyvéd szerint éppen ezért az Egyesült Államokban ma már sok ügyvédi iroda eleve úgy kezeli a ChatGPT-be beírt adatokat, mint potenciálisan lefoglalható vagy perben felhasználható információkat – idézi a CNN.
A jelenségben ráadásul nemcsak az az érdekes, hogy a felhasználók mit mondanak az AI-nak, hanem az is, hogy az AI mit válaszol nekik. A floridai állami ügyész például nemrég vizsgálatot indított az OpenAI ellen, mert állítása szerint a ChatGPT tanácsokat adott egy tömeges lövöldözés gyanúsítottjának. Kanadában egy iskolai lövöldözés áldozatainak családjai pedig pert indítottak az OpenAI és Sam Altman ellen, azt állítva, hogy a chatbot szerepet játszott a támadás előkészítésében.
Mindez viszont így már egy sokkal nagyobb társadalmi kérdést vet fel, hiszen szinte lehetetlen feketén fehéren meghatározni azt, hogy hol húzódik meg a határ a magánélet védelme és a közbiztonság között.
Értsük meg, hogy nem a bizalmasunk
A technológiai világban egyre többen érvelnek amellett, hogy bizonyos AI-beszélgetéseknek ugyanolyan jogi védelmet kellene kapniuk, mint az orvosi vagy jogi konzultációknak. A társadalomnak ugyanis érdeke lehet, hogy az emberek őszintén beszélhessenek ezekkel a rendszerekkel anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy minden mondatuk egyszer bírósági bizonyítékként kerül elő. Mások viszont pont attól tartanak, hogy ez veszélyes precedenst teremtene. A kritikusok szerint ha a chatbotokkal folytatott beszélgetések túlzott jogi védelmet kapnának, az akadályozhatná a nyomozásokat és megnehezítené a hatóságok dolgát súlyos bűncselekmények esetén.
Jelenleg azonban a jog egyértelműen az utóbbi álláspont felé hajlik. A mesterséges intelligenciával folytatott kommunikációt a legtöbb országban egyszerű digitális adatként kezelik. Ez azt jelenti,
hogy a beszélgetések megfelelő jogi eljárás mellett ugyanúgy felhasználhatók lehetnek a bíróságon, mint egy SMS, egy böngészési előzmény vagy egy e-mail.
Persze önmagában egy ChatGPT-beszélgetés még nem bizonyít bűncselekményt. Erre a jogi szakértők is figyelmeztetnek, hiszen egy AI-chatlog nem vallomás és nem helyszíni bizonyíték, csupán egy digitális beszélgetés, amelyből veszélyes lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Ennek ellenére érdemes továbbra is úgy kell tekinteni a chatbotokra, mintha minden leírt mondatunk potenciálisan visszakerülhetne hozzánk, akárcsak az internet bármely szegletében hagyott lábnyomunk. A legfontosabb pedig az, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a ChatGPT nem a barátunk, nem az ügyvédünk, nem az orvosunk és még csak nem is a házastársunk, éppen ezért nem is érdemes úgy beszélni vele, mintha az lenne. Hiszen ki tudja, hogy mikor árul el valami olyat, amit nem szeretnénk, ha más is tudna…
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: tulcarion / Getty Images)
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!