Egyre durvább allergiát okoz a géllakk, ami miatt az EU is lépett
A súlyos allergiás reakciókat, köztük a bőrkiütést és a körömleválást, a bőrrel érintkező géllakk-monomerek okozzák.
A hetekig makulátlan, tükörfényes géllakk a modern szépségipar egyik vívmánya, amiért milliók rajonganak. Aztán egyszer csak viszket, vörösödik, hámlik a bőr a köröm körül, sőt, az arcon és a nyakon is, és senki nem érti, mi történt. Pedig a válasz ott van a színes üvegcsékben: a (met)akrilátok, amik a tartósságot adják, egyre többeknél okoznak allergiás reakciót.
A helyzet annyira súlyos, hogy a bőrgyógyászok járványszerű terjedésről beszélnek, az Európai Unió betiltott egy kulcsfontosságú összetevőt, miközben a körmös lámpákról is kiderült, hogy laboratóriumi körülmények között nem bánnak kesztyűs kézzel a sejtjeinkkel.
A géllakk lényegében egy folyékony műanyag-koktél, tele apró, reaktív molekulákkal, úgynevezett (met)akrilát monomerekkel és oligomerekkel. Ezek az UV- vagy LED-fény hatására hosszú láncokká, azaz polimerekké állnak össze, és megszilárdulnak a körmön.
A probléma az „élő”, még nem kikeményedett anyaggal van. Ha ez a trutymó a bőrhöz ér, a szervezet idegen betolakodóként azonosíthatja, és beindul az immunválasz. Az uniós tudományos bizottság szerint ha mindent tökéletesen csinálnak – az anyag csak a körömlemezen van, nem ér a bőrhöz, és teljesen megköt –, akkor a kockázat elvileg alacsony. A kész, kikeményedett polimer általában biztonságos, de a maradék, nem megkötött monomerek veszélyesek. A bökkenő az, hogy a valóságban a tökéletes kivitelezés ritka, főleg az otthoni készletek világában.
A jelenség súlyát a számok is alátámasztják. Egy vizsgálat során kimutatták, közel ötezer páciens 2,4 százaléka bizonyult allergiásnak legalább egyfajta (met)akrilátra.
A leggyakoribb bűnös a HEMA nevű vegyület volt. Egy másik, hét európai központ adatait feldolgozó kutatás szerint február és 2023 között a körömkozmetikumokhoz köthető HEMA-allergia aránya a tesztelt páciensek körében több mint duplájára, 0,91 százalékról 1,98 százalékra nőtt. A bőrgyógyászok szerint a növekedés mögött egyértelműen az otthoni géllakkozás elterjedése és a nem megfelelő, olcsóbb lámpák használata áll, amelyek nem képesek tökéletesen megköttetni az anyagot.
A tünetek a körmök meglazulásától a leesésükig terjedhetnek, súlyos kiütést okozhatnak az arcon, a nyakon és a felső mellkason.
Nagyon fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a műkörmös termékek lehetséges kockázataival… A körmösök különösen veszélyeztetettek, nitril kesztyűt kell viselniük, és 30 percenként cserélniük, érintésmentes technikával.
Az EU is megelégelte a dolgot. 2021 szeptembere óta a két leggyakoribb allergént, a HEMA-t és a di-HEMA TMHDC-t tartalmazó termékeket kizárólag professzionális felhasználásra szánt termékként lehet forgalmazni, és ezt a címkén is fel kell tüntetni az „allergiás reakciót válthat ki” figyelmeztetéssel együtt. 2025. szeptember 1-jétől pedig még komolyabb lépés jött: teljesen betiltották a TPO nevű fotoiniciátort, ami a kötési folyamat elindításáért felelős. Nincs kegyelem, nincs készletkisöprés. Egy tavalyi piackutatás szerint a vizsgált termékek közel 60 százaléka tartalmazott HEMA-t, és a kötelező figyelmeztetések az esetek jelentős részében hiányoztak a csomagolásról.
A legnagyobb veszélyben az otthoni felhasználók vannak, akik gyakran keverik a különböző márkájú lakkokat és lámpákat, ami garantálja a tökéletlen kötést. De a körmösök sincsenek biztonságban.
A folyamatos kitettség miatt náluk is kialakulhat az allergia, főleg, ha spórolnak a védőfelszerelésen. A bőrgyógyászok szerint a latex- és a vinilkesztyűk semmit nem érnek az akrilátok ellen, csak a vastagabb nitril nyújt védelmet, de azt is rendszeresen cserélni kell. Egy jó szellőzőrendszer vagy egy asztali elszívó pedig akár a felére is csökkentheti a vegyi anyagok koncentrációját a levegőben.
A protokoll pedig egyszerűnek hangzik: az anyagot csak a körömlemezre szabad felvinni, ha a bőrre folyik, azonnal le kell törölni, és csak utána jöhet a lámpázás. Ha pedig már megtörtént a baj, és jelentkeznek a tünetek, a bevonatot azonnal el kell távolítani, és irány a bőrgyógyász, aki egy egyszerű bőrteszttel (patch teszt) kimutatja, pontosan mire allergiás a páciens.
A legrosszabb az egészben, hogy egy akrilát-allergia nem csak kozmetikai probléma.
Ha valaki egyszer érzékennyé válik ezekre a vegyületekre, annak komoly következményei lehetnek a későbbi orvosi ellátására. Akrilátokat használnak ugyanis a fehér fogtömésekhez, bizonyos ortopédiai csontragasztókhoz, sőt, egyes cukorbetegek által használt szenzorok és inzulinpumpák rögzítéséhez is.
Egy egyszeri géllakkozásból így egy életre szóló kellemetlenség lehet, ami megnehezít vagy akár ellehetetlenít alapvető egészségügyi beavatkozásokat. A probléma része, hogy a „HEMA-mentes” címke sem garancia, mivel a termékekben más, hasonlóan allergizáló akrilátok is lehetnek.