Az iráni háború akár hosszabb távra is elnyúló hatásai és az év eleji csapadékosabb időszakot követően szárazság, valamint fagykár is kihívás elé állítja a magyar agráriumot, amely már előzőleg is számottevő bizonytalanságokkal szembesült, többek közt a tej- és a sertéspiacon. A termelési, piaci és geopolitikai környezet immár tartósnak mondható bizonytalanságai ugyanakkor rávilágítanak arra, hogy a fejlesztések elkerülhetetlenné váltak a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az ellenálló képesség növelése érdekében – mutattak rá az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb, 25. alkalommal közzétett negyedéves agrárgazdasági elemzését ismertetve.
A magyar agrárium újabb kihívásokkal szembesül 2026 tavaszán. Az iráni háború az agrárgazdaságra is jelentős hatással van: a Hormuzi-szoroson halad át a világ műtrágya-kereskedelmének 30 százaléka, és a fennakadások az azonnali jegyzések mellett akár egy évre előre is felboríthatják a piaci normákat. Emellett ismét megnövekedtek az időjárási kockázatok a termelésben: nagy mennyiségű csapadék hiányzik a talajokból, és a tavaszi fagyok is komoly károkat okoztak
– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.
Hozzátette, az elmúlt években megnövekedett bizonytalanságok már rövid távon alkalmazkodásra sarkallják az ágazatot, és ahhoz, hogy az megfelelő válaszokat tudjon adni a kihívásokra – változó, kiszámíthatatlan árak, olcsó import, fenntarthatóság –, elkerülhetetlenek az okszerű és hatékony működést elősegítő szerkezeti változások. „A közös agrárpolitika keretében rekordösszegben megvalósuló beruházások kulcsszerepet játszhatnak ebben, és talán soha vissza nem térő lehetőséget jelentenek a strukturális átalakítások megalapozására. A versenyképes fejlesztések megvalósításában alapvető jelentőségű a stabil, megbízható banki finanszírozás, amelynek szerepe még inkább felértékelődik a jelenlegi piaci és termelési környezetben, és a beruházások mellett az agrárvállalkozások mindennapi működésében is ismét előtérbe kerül. A kockázatok csökkentése közös érdek az ügyfelek és a bankok számára” – fogalmazott.
Az iráni háború rontotta leginkább a kilátásokat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 első három hónapjának végén némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,1 pontot csökkenve 31,8 ponton állt. Éves összevetésben ennél markánsabb, 0,6 pontos a csökkenés. Az érték legutóbb 2023 harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor a gabonák és az olajos magvak piacán tapasztalható gyenge árak miatt.
„Most azonban az iráni háború, azon belül is a Hormuzi-szoros forgalmának leállása, illetve akadozása a kedvezőtlenebb helyzetértékelés legfőbb oka”
– mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője.
Az index végén továbbra is a gyümölcs-, a tej- és a kukorica-termékpálya áll. A sertéságazat helyzetértékelése nem javult érdemben, mert a vágósertés ára nem mutat elegendő emelkedést ahhoz, hogy rövid távon kedvezőbb legyen a jövőkép ezen a területen. „Pozitívum azonban, hogy a baromfi- és a tojáságazat megközelítette vagy elérte az egyensúlyi növekedési szintet. Ugyanakkor az energiaárak növekedése és a bolti fogyasztás esetleges csökkenése itt is negatívan hathat” – mondta Héjja Csaba.
Csapadékra várnak az őszi vetésű növények
A magyar mezőgazdaság kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben a biztató téli csapadékmennyiséget márciusban nem követte megfelelő mennyiségű utánpótlás, így az ősszel elvetett kultúrák nincsenek kellően jó állapotban, amit tetézett az elmúlt évek legszárazabb áprilisa is. A piacok emellett túlkínálatosak, ami gyengíti az árakat. A bankhoz érkező visszajelzések szerint a vetésterületek a vártnak megfelelően alakulnak idén: 700 ezer hektár alá csökken a kukoricáé, 800 ezer hektár fölé nő a napraforgóé, a búzaé pedig megközelíti az egymillió hektárt, míg a repce és az árpa területe 150 ezer, illetve 300 ezer hektáron stagnál.
„Mindez új kultúrák térnyerésére adhat lehetőséget, ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezekhez megfelelő piac is kell. Ha ugyanis túl sokan vetnek egyfajta növényt, amire a piacnak nincs akkora igénye, hamar túlkínálat és kedvezőtlen árszint alakulhat ki” – hívták fel a figyelmet a bank szakértői.
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás
A madárinfluenza tavaszi szezonja idén nem okozott olyan jelentős károkat a magyar és az európai baromfiágazatban, mint korábban, egyedül Lengyelországban éreztette jobban a hatását, de ott sem olyan súlyos mértékben, mint tavaly. A kínálat helyreállásának nyomán némileg csökkentek az árak, de éves alapon még így is magasabbak pár százalékkal. Az ellátási láncok kissé kiszámíthatatlanabbá váltak a geopolitikai feszültségek miatt, ami egyelőre nem érzékelhető a telepítésekben és a termelésben, de várhatóan hatással lesz a költségekre. Kihívást jelenthet majd, hogy az Európai Bizottság hatályba léptette a Dél-amerikai Közös Piaccal (Mercosur) kötött szabadkereskedelmi megállapodást, ami a baromfi esetében öt év alatt 180 ezer tonna csirkehús, jellemzően mellfilé beérkezését jelenti.
Az abrakfogyasztók – szarvasmarha, sertés – esetében a takarmányozás egyelőre olcsó a gabonák és a fehérjenövények árának csökkenése miatt, de ez év végére megváltozhat. A sertés esetében az irányadó külföldi árak emelkedtek valamelyest, de számottevő előrelépés még nem érezhető. A tejpiacon egyelőre oldalaznak az árak, a beszállított és a feldolgozott mennyiség is stagnál. „Idén várhatóan a sajt- és a tejpor kerül fókuszba európai szinten, érdemi javulás pedig csak akkor várható az ágazatban, ha Nyugat-Európában szűkülni kezd a kínálat, és stabilizálódnak az árak. Kulcskérdés a feldolgozottság növelése” – mondta Héjja Csaba.
Szárazság hátráltatja a vetéseket
A szabadföldi kertészetben a vetések a szárazság miatt az átlagosnál valamivel vontatottabban haladnak, annak ellenére is, hogy a zöldségtermő területek 90 százaléka öntözött. A csemegekukorica tervezett vetésterülete 26 éve nem látott mélypontra csökkenhet, míg a zöldborsóé 13 éves mélyponton lehet idén.
„A szárazság már most károkat okozhat a gyümölcstermésben is, mivel a virágzás lezajlott, és égető szükség lenne a vízre a terméskötődés és a majdani gyümölcsnövekedés szempontjából is” – hívták fel a figyelmet a bank szakértői, hozzátéve, hogy május 1-jén jelentős fagykár keletkezett Magyarországon, ami a szőlő-bor ágazatot is sújtotta. „A szőlőnél a május eleji fagy évszádok óta nem látott terméskiesést okozhat, akár a termelési érték 30 százaléka is kieshet egy gyenge kereslettel induló szezonban” – fogalmazott Héjja Csaba. Rámutatott, egyértelműnek tűnik, hogy hosszú távon át kell alakítani a zöldség-gyümölcs ágazatot.
(Borítókép: Egy kombájn kukoricát arat 2022. augusztus 29-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!