Az új miniszterelnök megválasztásával egy szokatlan átmeneti helyzet is előállt.
Az új Országgyűlés szombati alakuló ülésén 140 igen, 54 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett miniszterelnökké választotta Magyar Pétert. A Tisza Párt elnöke a választási győzelem után mindössze 27 nappal tette le a kormányfői esküt, míg az eddigi csúcstartó, Orbán Viktor 2010-ben 34 napot várt erre. Emellett a Tisza Párt által szerzett 141 parlamenti mandátum meghaladja a Fidesz–KDNP 2022-ben elért 135 fős kétharmadát is – írta a hvg.hu.
Az új miniszterelnök megválasztásával egy szokatlan átmeneti helyzet is előállt. Bár Magyar Péter már hivatalban van, saját kormányának tagjai a tervek szerint csak kedden tehetik le az esküt. Addig a leköszönő Orbán-kabinet miniszterei maradnak a helyükön korlátozott jogkörű ügyvezetőként. Mivel az új Országgyűlés megalakulása és az új kormányfő megválasztása egy napra esett, Orbán Viktor mindössze négy órán át volt ügyvezető miniszterelnök, ami szintén rekordnak számít.
A választási győzelem után Magyar Péter a felelősséget hangsúlyozta, ami a rendkívüli felhatalmazással jár.
Ígéretet tett egy olyan kormány felállítására, „amely minden nap képes lesz bebizonyítani, hogy ha nem is tökéletes, de érdemes volt a magyar emberek bizalmára, és képes a működő és emberséges Magyarország felépítésére”.
A kormányalakítási folyamat hivatalosan a Tisza Párt első frakcióülésével indult, ahol Magyar Péter bejelentette, hogy várhatóan 16 minisztériuma lesz a kormányának, és bemutatta az első hét miniszterjelöltet is.
A kormányalakítás alkotmányos folyamatának részeként Sulyok Tamás köztársasági elnök felkérte Magyar Pétert a kormányalakításra. A találkozó után a leendő miniszterelnök egyértelművé tette, hogy feszült a viszony közte és az államfő között, és kemény üzenetet fogalmazott meg. Azt mondta, közölte az államfővel: „Elmondtam neki, hogyha nem távozik önként a hivatalából, akkor élni fogunk a választóktól való felhatalmazással, és alaptörvény módosítással és a szükséges módosításokkal el fogjuk távolítani a hivatalából őt is, és az összes többi bábot, akit az Orbán-rendszer nevezett ki a helyére, legyen szó legfőbb ügyészről, vagy épp az Alkotmánybíróság elnökéről.”
A konfliktus a szombati alakuló ülésen is folytatódott. Magyar Péter ugyanis első parlamenti beszédében ismét az államfő távozását sürgette. Úgy fogalmazott: „Minimálisan sem tartott ellen a jogi önkénynek, vajon hogyan tudná ezután megtestesíteni a nemzet egységét, szerintem sehogy – ideje távozni, ameddig még lehet.”
Az elszámoltatási szándékot jelezte az az üzenetváltás is, ami Magyar Péter és Mészáros Lőrinc között zajlott, miután a nagyvállalkozó levélben cáfolta, hogy eladná a TV2-t.
Magyar Péter a leendő vagyonvisszaszerzési hivatalra utalva reagált: „Mészáros Lőrincnek azt tudom továbbá üzenni, hogy a helyében nem leveleket íratnék ügyvédekkel, hanem felkészülnék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Védelmi Hivatalnál sorra kerülő meghallgatásokra.”
A TV2 tulajdonosi hátterével kapcsolatban később újabb információ látott napvilágot. Vida József, a csatorna papíron többségi tulajdonosa a HVG kérdésére azt közölte: a TV2 tényleges tulajdonosa nem Mészáros Lőrinc.
Az intézményrendszer átalakítására vonatkozóan is kiszivárogtak már tervek, ezek szerint húszra emelnék a parlamenti bizottságok számát. A leendő kormányfő a közmédiában tett látogatása során jelezte, hogy a kormányalakítás után felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását annak átalakításáig. A közmédiával kapcsolatos tervek a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették, a Guardian arról írt, hogy az MTVA és az MTI dolgozói körében nagy a bizonytalanság a kormányváltás előtt.
A Fidesz–KDNP részéről Gulyás Gergely leköszönő miniszter jelezte, hogy „normális ellenzékként” fognak viselkedni, támogatják a jó kormányjavaslatokat, de számon kérik majd a Tiszán a kampányígéreteket.
A leköszönő kormánypártok megőrzendő eredményként említik a családtámogatást, az otthonteremtést, az alacsony adókat, a közbiztonságot, a határvédelmet, a rezsivédelmet, a nyugdíjak értékállóságát és a 14. havi nyugdíjat.
Az új kormány első intézkedései között szerepelhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása, a nemzeti megbékélési törvény elfogadása, valamint az ügynökakták nyilvánosságra hozását célzó jogalkotás. A sürgős feladatok miatt az Országgyűlés a HVG szerint várhatóan nem megy nyári szünetre, hanem akár egész nyáron ülésezhet.
Az új Országgyűlés szombati alakuló ülésén 140 igen, 54 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett miniszterelnökké választotta Magyar Pétert. A Tisza Párt elnöke a választási győzelem után mindössze 27 nappal tette le a kormányfői esküt, míg az eddigi csúcstartó, Orbán Viktor 2010-ben 34 napot várt erre. Emellett a Tisza Párt által szerzett 141 parlamenti mandátum meghaladja a Fidesz–KDNP 2022-ben elért 135 fős kétharmadát is – írta a hvg.hu.
Az új miniszterelnök megválasztásával egy szokatlan átmeneti helyzet is előállt. Bár Magyar Péter már hivatalban van, saját kormányának tagjai a tervek szerint csak kedden tehetik le az esküt. Addig a leköszönő Orbán-kabinet miniszterei maradnak a helyükön korlátozott jogkörű ügyvezetőként. Mivel az új Országgyűlés megalakulása és az új kormányfő megválasztása egy napra esett, Orbán Viktor mindössze négy órán át volt ügyvezető miniszterelnök, ami szintén rekordnak számít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Regisztrálok
Belépek