Az európaiak nagy többsége előnyöket lát országa európai uniós tagságában, és a közösséget a stabilitás és a biztonság pillérének tekinti európaiak 75 százalék véli úgy, hogy országának előnyei származnak az uniós tagságból. A kihívásokkal teli globális környezetben az európaiak 73 százaléka a stabilitás forrásának tekinti az EU-t.
Az Európai Bizottság megbízásából a május 9-én esedékes Európa-nap alkalmából készített, legfrissebb Eurobarométer-felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak 81 százaléka támogatja a közös védelmi és biztonságpolitikát, és 80 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU-nak diverzifikálnia kellene kereskedelmi kapcsolatait, és 79 százalékuk azt, hogy további partnerségeket kellene kiépíteni az EU-n kívüli országokkal.
A legfrissebb hírek, időrendben ITT!
Kövess minket a Google Hírek-ben is!
A felmérés szerint a válaszadók 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai agressziója veszélyt jelent az EU biztonságára. Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszlépések támogatottsága 55 százalékos, beleértve a háború elől menekülők befogadását (80 százalék), a pénzügyi és humanitárius támogatás nyújtását (75 százalék), valamint az Oroszország elleni szankciók fenntartását (70 százalék).
A megkérdezettek 76 százaléka egyetért azzal, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, amíg igazságos és tartós béke nem születik. Továbbá 57 százalékuk helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adjon Ukrajnának, és 56 százalékuk ért egyet azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajna katonai felszereléseinek beszerzését és szállítását.
A felmérés szerint az európaiak szűk többsége (51 százalék) bízik az EU-ban. A bizalom Franciaországban (+11 százalék), Dániában (+9 százalék) és Portugáliában (+8 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben, és a 15-24 éves fiatalok körében érte el a legmagasabb szintet (61 százalék).
A válaszadók a demokrácia és az alapvető értékek védelmét jelölték meg az EU-ba vetett bizalom fő okaként (42 százalék), ezt a külső fenyegetésekkel szembeni védelem (33 százalék), és az a vélemény követi, hogy az EU megfelelő a globális kihívások kezelésére (31 százalék).
Az EU jövőjével kapcsolatos optimizmus kismértékben, egy százalékkal nőtt (60 százalék). A legoptimistábbak a 15 és 24 év közötti fiatalok (68 százalék). Az uniós tagországok állampolgárai 57 százaléka elégedett azzal, ahogyan a demokrácia működik az EU-ban.
A megkérdezettek szerint az EU-t leginkább képviselő értékek a béke (41 százalék), a demokrácia (32 százalék), a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28 százalék). Az európaiak körében a közel-keleti konfliktus okozza a legfőbb aggodalmat (25 százalék), megelőzve a „tágabb nemzetközi helyzetet” (23 százalék) és Oroszország Ukrajna elleni háborúját (20 százalék).
Ugyanakkor a megélhetési költségek továbbra is jelentős aggodalmat okoznak nemzeti (36 százalék) és személyes (52 százalék) szinten egyaránt.
A megkérdezettek negatív véleménye az Egyesült Államokról 14 százalékponttal 74 százalékra emelkedett, ami messze meghaladja az Egyesült Államokról alkotott pozitív véleményt (24 százalék). Eközben a válaszadók 61 százaléka Kínáról negatív, 33 százaléka pozitív véleményt alkotott, Oroszországról pedig 83 százalék vélekedett negatívan, szemben a pozitív 14 százalékkal.
Az euró támogatottsága az EU-ban 74 százalékon áll, ami – mint közölték – az uniós fizetőeszköz 2002. januári bevezetése óta a legmagasabb szint. Az euróövezetben ez a szám még magasabb, a megkérdezettek 82 százalék fejezte ki támogatását a közös valuta iránt. Bulgáriában, az euróövezethez legújabban csatlakozó országban, a támogatottság jelentősen megnőtt (+13 százalék) az előző Eurobarométer-felmérés óta, elérve az 55 százalékot.
A megkérdezett európaiak 44 százaléka jó állapotúnak látja az EU gazdaságát. 42 százalék gondolja úgy, hogy az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban változatlan marad, szemben azokkal (36 százalék), akik szerint rosszabb, és azokkal szemben (15 százalék), akik szerint jobb lesz. A tagállamok állampolgárainak 41 százaléka szeretné, ha az uniós költségvetést elsősorban a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre fordítanák. A biztonság és a védelem a második helyen áll (38 százalék), ezt követi az oktatás, képzés, ifjúság, kultúra és média (37 százalék) – derült ki a felmérésből.