Egyetlen kézzelfogható megállapodás született J.D. Vance amerikai alelnöknek az áprilisi választás előtti utolsó hétre időzített magyarországi látogatása – ahova Donald Trump elnököt telefonon kapcsolták be – idején. Ebben a megállapodásban – mint a 444 idézi a vonatkozó fehér házi tweetet, – az szerepelt hogy „a Mol-csoport 510 000 tonna nyersolajat vásárolt 500 millió dollár értékben az Egyesült Államoktól és amerikai energiacégektől stratégiai energiapartnerségünk elmélyítése érdekében.”
A lap kiszámolta, hogy a fenti adatok mekkora hordónkénti árnak felelnek meg, és arra jutott, hogy jelentős felárat vállalt az akkor – és azóta lejjebb is ment – aktuális világpiaci árhoz képest a magyar fél: egy hordóért 129-134 dollárnyit fizettek. A bizonytalanság attól függ, hogy egy tonna nyersolajat 7,3 vagy 7,6 hordónyi mennyiségnek feleltetünk-e meg – ez az általános átváltási arány – de bizonyos olajfajták esetén inkább 7 hordó tesz ki egy tonna olajat, így akár 140 dolláros hordónkénti árról is lehet beszélni.
Ehhez képest márciusban a Brent-típusú nyersolajat hordónként 103,1 dollárért adták, Vance ittjártakor is 109,27 dollár volt – írja a lap.
Amerikai deal révén viszont célszerű a WTI (West Texas Intermediate, az amerikai típusú) nyersolaj világpiaci árait is megnézni. Az üzlet ez alapján sem tűnik az évszázad dealjének magyar részről: márciusban a WTI ára legfeljebb 103, és Vance ittjártakor is 113 dollár volt.
A WTI könnyebb olaj, mint a Brent, így kicsit másként kell átváltani, körülbelül 7,4 hordó kell egy tonnához, ez alapján 132 dollárt fizetett a magyar kormány az olaj hordójáért. Ez pedig az azóta legmagasabb WTI-árral (113 dollár) számolva is
16 százalékos felár.
J.D Vance a kampány csúcsidőszakára időzített látogatása így az Orbán Viktor és a Fidesz áprilisi választáson elszenvedett megsemmisítő vereségét tekintve egyedül az amerikaiaknak volt kifizetődő.