Országos szinten 24 százalékkal visszaesett az eladó használt lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődés, ugyanakkor a panellakások népszerűsége stabilan megmaradt, mivel ezek iránt a kereslet jóval kisebb mértékben csökkent, mint a téglaépítésű lakásoké az ingatlan.com friss elemzése szerint. Az Otthon Start Program és az elsőlakás-vásárlókat célzó budapesti beruházások viszont kettészakíthatják a fővárosi panellakások piacát.
„A keresleti görbék alapján a teljes piacon látványosan visszaesett a kereslet, de a panellakások iránti érdeklődéseknél jóval kisebb a csökkenés. Az év első két hónapját összevetve 2025 és 2026 között a teljes piaci érdeklődés nagyjából 24 százalékkal csökkent, körülbelül 354 ezer megkeresésről körülbelül 270 ezerre. Ezen belül a panellakások iránti kereslet hozzávetőleg mindössze 9,7 százalékkal esett vissza, miközben a tégla lakásoknál a mérséklődés 28 százalék körüli volt. Ez részben annak is köszönhető, hogy ilyen piaci helyzetben a panelek az alacsonyabb árszintjük miatt jobb pozícióba kerülnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A panellakások piaci súlya közben stabilan magas: az összes érdeklődésen belül a panelekre érkező hívások aránya tartósan 21 és 24 százalék között mozog, a legfrissebb, 2026 februári adat szerint pedig közel 23 százalékos, ami enyhe erősödést jelez a korábbi hónapokhoz képest, részben azért, mert a téglalakások iránti érdeklődés látványosabban esett vissza.
Ennyibe fájnak most a négyzetméterárak
Az ingatlan.com adatai szerint februárban több mint 9,3 ezer panellakást hirdettek eladásra országszerte. A fővárosban a panellakások négyzetméterárainak a középértéke 1,25 millió forint, ami 21 százalékkal olcsóbb a használt téglaépítésű lakásoknál. A legnagyobb panelkínálatot felvonultató III. kerületben 1,3 millió forintos összeggel lehet számolni. A XI. kerület a legdrágább 1,46 millió forintos négyzetméterenkénti mediánnal, a XIII. kerület 1,38 millió, a XIV. pedig 1,33 millió forinttal szerepel a listán.
A megyeszékhelyek közül Pécsen van a legtöbb eladó lakótelepi lakás, amelyek négyzetméterenként 888 ezer forintos medián-négyzetméterárral rendelkeznek. Debrecenben már meghaladja az egymillió forintot a panelek átlagos négyzetméterára, de Szegeden is 947 ezer forintba kerül átlagosan egy négyzetméternyi panellakás. Az átlagárak alapján elmondható, hogy
Salgótarján kivételével gyakorlatilag már nincs olyan megyeszékhely, ahol egy 50 négyzetméteres panel olcsóbb lenne 30 millió forintnál.
A nógrádi megyeszékhelyen egy ilyen ingatlan átlagosan 17 millió forintba kerül.
Kettészakadhat a budapesti panelpiac
A fővárosi panelpiac jövőjét viszont alapvetően rajzolhatja át az Otthon Start Program, aminek köszönhetően több kerületben is 1,5 millió forint alatti négyzetméteráron kerül piacra több ezer új építésű lakás. Ez a folyamat három jól elkülöníthető zónára oszthatja a jövőben azoknak a kerületeknek a panelpiacát, ahol kormányzati kiemelő rendeletekkel megtámogatott otthon startos lakásfejlesztések indulnak a közeljövőben:
A „veszélyeztetett” zóna (XI., XIII., XIV. kerület): ezek a legnépszerűbb kerületek, ahol a használt panelek árai már most elérik az 1,33–1,46 millió forintos szintet. Mivel itt az új építésű, energiatakarékos lakások ára alig haladja meg a használt panelekét, a vevők jóval könnyebben átpártolhatnak az új projektekhez. Ez az „üvegplafon” várhatóan megállítja a panellakások további drágulását, vagy akár panelárcsökkenést is hozhat ezekben a városrészekben.
A „versenyképes” zóna (III., IV., IX., kerület): a belvároshoz viszonylag közeli pesti kerületekben a panelek továbbra is jelentős árelőnyt élveznek. A panelek árazása (kb. 1,2–1,3 millió forint/négyzetméter) itt még biztonságos távolságra van az 1,5 milliós újlakás-árplafontól. Újpesten és Óbudán például a jelenlegi 1,2–1,3 millió forintos átlagár mellett négyzetméterenként 300 ezer forint a különbség, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál 10–15 millió forintos árelőnyt jelent a panelek számára.
„Biztonságos” zóna (X., XV., XVIII., XIX. kerület): a külső kerületekben még nagyobb a szakadék: itt a panelek átlagos négyzetméterára 1,05–1,15 millió forintos sávban mozog. Ekkora árkülönbség mellett az új építésű lakások árplafonja nem jelent közvetlen konkurenciát. A panelek itt még budapesti viszonylatban is a leginkább megfizethető opciót jelentik a vásárlók szélesebb rétegei számára, így a panelek árai ezekben a városrészekben még emelkedő pályán maradhatnak. A panelpiac jövője ezekben a külső kerületekben attól is függ, hogy a fejlesztések keretében megépülő több ezer lakás milyen áron kerül piacra. Balogh László kiemelte, hogyha ezek az új lakások nem lesznek drágábbak négyzetméterenként 1,2–1,3 millió forintnál, akkor ezeknek a külső kerületek lakásár-emelkedése is jelentősen lelassulhat vagy megállhat.
Összességében a panelpiac eddig válságállónak bizonyult a kereslet visszaesésével szemben, de az Otthon Start Program hatására megjelenő több ezer új lakás árazás szempontjából feladhatja a leckét a panellakások eladói számára.
Otthon Start Expo Debrecenben
Az Otthon Start Expo 2026 az első lakás vásárlása iránt érdeklődőket várja Debrecenben, a Kölcsey Központban. A február 28-i esemény célja, hogy egy helyen tegye elérhetővé a döntéshez szükséges információkat: jelen lesznek a 3 százalékos hitelt kínáló bankok, új projekteket bemutató ingatlanfejlesztők és válogatott ajánlatokkal készülő közvetítők. A látogatók előminősítést kérhetnek, kalkulációkat készíttethetnek, valamint megismerhetik a különböző lakástípusokat. A miniworkshopok jogi, pénzügyi és energetikai alapokat kínálnak közérthető formában. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Hol a legjobb és hol a legrosszabb a lakáskínálat? Megmutatjuk a különbségeket
Miközben azonban több ezer új lakás átadása közelít a küszöbhöz, a magyar lakásállomány állapota vegyes képet mutat: miközben az elmúlt években egyre több korszerű, energiahatékony új építésű lakás jelent meg a piacon, az ingatlanok jelentős része továbbra is elöregedett. A zenga.hu kínálata alapján megnéztük, hol vannak a legjobb és legrosszabb állapotú lakóingatlanok Magyarországon.
A zenga.hu kínálatában szereplő eladó ingatlanok közül a legjobb állapotú – felújított és újszerű – lakóingatlanok Budapesten és néhány nagyobb városunkban vannak átlag feletti arányban. A fővárosban a belső kerületekben a rövid távú lakáskiadás, valamint az utóbbi időben épült lakóparkok is hozzájárultak a jó állapotú lakások magasabb arányához.
„Az elmúlt évek fejlesztései, a magasabb fizetőképes kereslet és az ipari beruházói aktivitás összefüggést mutat, így nagyobb arányban találunk korszerű, jó energetikai besorolású lakásokat például a nyugat-dunántúli régióban Győrben és környékén, de olyan egyetemvárosokban is, mint Szeged vagy Pécs. Szintén kedvezőbb képet mutatnak Somogy megye kistelepülései, amelyek a Balaton-parthoz kötődő beruházások miatt kerültek az országos átlag fölé” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Az, hogy milyen állapotban van az ingatlan, a vevőnek és az eladónak is fontos lehet, ugyanis komoly különbség van egy felújított, egy felújítandó és egy átlagos állapotú ingatlan eladási ára között.
Az átlagos négyzetméterárakat tekintve ez azt jelenti, hogy az újszerű lakásokat februárban 62 százalékkal drágábban kínálták eladásra Budapesten, mint a felújítandókat.
A legrosszabb állapotú ingatlanok ezzel szemben főként az észak- és kelet-magyarországi, gazdaságilag gyengébb térségekben koncentrálódnak, ahol magas az elöregedett, alacsony komfortfokozatú családi házak aránya, sok a szigetelés és korszerű fűtési rendszer nélküli ingatlan. A kisebb falvakban különösen jellemző az elmaradt karbantartás és a műszaki leromlás.
A magyar lakásállomány minősége tehát szoros összefüggést mutat a térségek gazdasági teljesítményével és a lakosság jövedelmi helyzetével. Ahol erősebb a helyi gazdaság, ott gyorsabb az ingatlanállomány megújulása is, ami a négyzetméterárakban is megmutatkozik. A legdrágább megyeszékhelyen, Debrecenben például 1,06 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár, amit Szeged 990 ezer és Győr 970 ezer forinttal követ. A legolcsóbb Salgótarjánban ez mindössze 320 ezer forint.
Budapest vs. kistelepülések
Bár Budapesten az országos átlagnál jobb állapotú a lakásállomány, kerületenként itt is nagy különbségek vannak. A XIII. kerületben több mint 20 százalék, a XI. kerületben mintegy 15 százalék az újszerű lakások aránya a kínálatban, miután az utóbbi években mindkét kerületben rengeteg új lakás épült. Ez is az oka annak, hogy ezek Budapest drágább kerületei közé tartoznak, előbbiben 1,79 millió, utóbbiban 1,86 millió forint az átlagos hirdetési négyzetméterár.
Felújítandó lakásoknál ugyanott 1,31 és 1,29 millió forintos átlag-négyzetméterárakkal találkozhatunk, azonban mindkét kerületben alacsony a felújítandók aránya, akárcsak a belvárosi és a budai kerületekben. Csepelen, Soroksáron és más peremkerületekben viszont jóval gyakrabban találkozhatunk felújítandó ingatlannal.
A megyeszékhelyek közül kiugróan magas az újszerűek aránya a már említett Győrben, de Szombathelyen is, míg a felújítandók legnagyobb arányban Szekszárdon, Salgótarjánban és Miskolcon fordulnak elő, az átlagos állapotúakkal kiegészítve pedig még Békéscsaba sorolható a korszerűtlenebb lakásállományú városok közé. Ez is megerősíti azt az összefüggést, hogy a gazdaságilag fejlettebb, magasabb jövedelmű térségekben korszerűbb állapotú a lakásállomány.
Típusonként nézve a családi házak esetében különösen jellemző az energetikai lemaradás. Sok ingatlan még mindig elavult fűtési rendszerrel működik, és nem felel meg a mai komfort- és fenntarthatósági elvárásoknak. Ugyanakkor az energiaárak emelkedése itt is elkezdte felgyorsítani a felújításokat, egyre több tulajdonos dönt hőszigetelés és korszerű fűtési rendszer beépítése mellett. A társasházi lakások állapota szintén differenciált. A felújított belvárosi ingatlanok és az újszerű lakóparkok magas műszaki színvonalat képviselnek, míg számos vidéki társasházban még várat magára a teljes körű korszerűsítés.
Építési boom papíron, tízéves mélypont a valóságban
Több mint 28 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt Magyarországon 2025-ben, ez 37 százalékkal volt magasabb a 2024-es adatnál – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont. A legtöbb, közel 11 ezer lakás építésére Budapesten történt előkészület, ráadásul a fővárosban 56 százalékos volt a növekedés 2024-hez képest, utoljára 2022-ben, a Zöld Otthon Program hatására lehetett a mostaninál nagyobb aktivitást látni.
A megyei jogú városokban közel 6000 új lakás került térképre, ennél magasabb számra 2019-ben volt legutóbb példa. A legkisebb mértékben, 13 százalékkal a községekben kiadott építési engedélyek száma emelkedett az előző évhez képest, de a közel 5000 új lakás ott is hároméves csúcsot jelentett.
Ha csak a negyedik negyedévet vizsgáljuk, akkor országosan a több mint 8100 új építési engedély három éve a legmagasabb volt. A megyei jogú városokban és az egyéb városokban egy év alatt megduplázódott az engedélyek száma, míg a községekben két és félszeresére emelkedett 2024 végéhez képest, így többéves csúcsok dőltek meg.
„A fenti számok már az Otthon Start hitelprogram hatását is tartalmazzák, a szeptemberben indult kedvezményes, 3 százalékos fix kamatozású konstrukció érezhetően fellendítette a keresletet, amire a kínálat is igyekszik reagálni” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid.
Tízéves mélypont a lakásépítéseknél
Az építési engedélyek mellett a piac másik fontos mutatója a kiadott használatbavételi engedélyek, vagyis az elkészült lakások száma.
2025-ben országosan 12 062 ilyen engedélyt adtak ki a KSH adatai szerint, ez 9 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Ennél alacsonyabb volumenű átadásra tíz éve, 2016-ban volt példa legutóbb.
A településtípusok közül csak a kisebb városokban emelkedett az átadások száma 2024-hez képest, a legnagyobb visszaesés pedig a megyei jogú városokban volt, ahol 26 százalékkal kevesebb lakás készült el, mint 2024-ben. Ezzel ebben a településkörben 2015 óta nem látott mélypontra esett az átadások száma.
Az, hogy az építési engedélyek száma már látványosan megugrott, míg a használatba vett lakások száma még csökken, egyszerűen a lakásépítések hosszabb átfutását mutatja, a beköltözhető kínálat időben többéves késéssel tudja csak lekövetni a kereslet változását.
„Az építési engedélyek számának alakulása már mutatja, hogy itt valószínűleg nincs vége a fellendülésnek, az Otthon Start Programra reagálva rengeteg új fejlesztés indul el, amelyek csak több év múlva készülnek el. Így a kedvezményes hitelprogram 2027–2028-ban is minden bizonnyal érezteti hatását az átadásokban” – véli Valkó Dávid. Hozzátette, hogy adatbázisuk szerint miközben Budapesten tavaly február utolsó hetéig mintegy ezer újépítésű társasházi lakás értékesítése indult el újonnan, ez a szám idén közel 2500, vagyis a két és félszerese. És nem egy-egy nagy projektről van csak szó, hiszen az új fejlesztések száma is 28-ról 39-re emelkedett, amelyből a száz lakás felettiek száma 3, illetve 9.
Emellett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá válás és a növekvő kereslet vidéken, elsősorban a megyei jogú városokban is jelentős, több száz lakásos fejlesztéseket indított el. A márciustól bevezetendő társasházi építményi jog ráadásul vevői oldalon erősítheti a kezdeti fázisban lévő projektekkel szembeni bizalmat, így a tervasztalról új lakást vásárlók kereslete tovább élénkülhet.
A támogatott hitel a porondon
Rekordév volt a hitelezésben 2025, amikor a támogatott konstrukciók aránya és az átlagos hitelösszeg is látványosan megugrott. Az ingatlanközvetítők pedig azt érzékelték az év utolsó hónapjaiban, hogy szinte mindenki Otthon Startra akar vásárolni – derül ki a Balla Ingatlan adataiból.
A 2025-ös évben közel 2000 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződést a magyarok, ami közel másfélszerese a 2024-es értéknek. Ebből a támogatott hitelek több mint 900 milliárd forintot hasítottak ki, ami háromszoros növekedés.
Ez jórészt a szeptemberben induló Otthon Start Programnak volt köszönhető, amely az átfutási idő miatt októbertől kezdődően jelent meg a statisztikában, amikor is havonta már a 200 milliárdot is meghaladta a szerződések értéke. Ekkor a hitelösszegek 80 százalékát az Otthon Start hitelek tették ki.
A lakáshitelek összértéke tehát lendületesen nőtt, ugyanakkor darabszámot tekintve már nem ilyen nagy az emelkedés. Ennek az az oka, hogy az átlagos hitelösszeg is jelentős növekedést mutatott: az év első feléhez képest az utolsó hónapokban több mint duplájára nőtt, és meghaladta a 27 millió forintot.
Kínálati fordulat jöhet
Az MBH Jelzálogbank 2026-os lakáspiaci prognózisa szerint kedvezőnek ígérkeznek a lakáspiac idei kilátásai Magyarországon: az építési engedélyek számának látványos növekedése és a fokozódó fejlesztői aktivitás a kínálat erősödését vetíti előre. Mindeközben a támogatott hitelkonstrukciók továbbra is segíthetik a vásárlókat, a lakásárak emelkedésének üteme pedig várhatóan mérséklődik a tavalyi szinthez képest.
Szintén rámutatnak, hogy bár 2025-ben mérséklődött a lakásépítési volumen, a jövőbeni kínálat szempontjából ugyanakkor kedvezőbb képet mutat az engedélyezési aktivitás élénkülése. „A részben a szabályozási változások, részben pedig az Otthon Start Program nyomán élénkebb keresletnek köszönhetően a fejlesztői aktivitás magas kínálatot vetít előre 2026-ban. A tényleges átadások számában azonban némileg később állhat be érdemi fordulat a projektek hosszabb átfutási ideje miatt” – mutatnak rá.
Az Eltinga lakáspiaci riportjai szerint Budapesten a 2026–2028-as időszakban értékesítés alatt álló társasházi projektekben összesen mintegy 20 ezer új ingatlan épülhet vagy van tervben. Ebből 2026-ra mintegy 8000, 2027-re körülbelül 8500, míg 2028-ra egyelőre csaknem 3000 lakás átadása várható, a későbbi évek számai azonban az újonnan induló beruházások függvényében még jelentősen változhatnak, különösen, hogy az Otthon Start Programhoz kapcsolódóan kiemelt beruházások még csak ezután érkezhetnek a piacra. A vidéki piacon is látszott a fejlesztői aktivitás élénkülése 2025-ben, összesen valamivel több mint 11 ezer társasházi lakás épült vagy szerepelt a tervekben a harmadik negyedévben értékesítés alatt álló, legalább 10 lakásos projektekben. Ezek közül több befejezése még 2025-ben volt várható, míg 2026-os átadási dátummal hozzávetőleg 5500 rendelkezett.
A lakáspiaci kereslet alakulásában továbbra is meghatározó szerepe van a finanszírozási környezetnek.
Bár a piaci lakáshitelek kamata jelenleg 6-7 százalék körül mozog, a kedvezményes konstrukciók, mindenekelőtt a 3 százalékos kamatozású Otthon Start Hitel és a csok plusz érdemben élénkítik a vásárlási kedvet. Az Otthon Start Program iránti erős érdeklődés már 2025-ben is számottevő bővülést eredményezett a hitelkihelyezésekben, és 2026-ban is a kereslet egyik fő mozgatórugója maradhat, többek között azáltal, hogy az idei évtől már az olcsóbb zártkerti ingatlanokra is igényelhető
– mondta Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.
A keresletet támogathatja továbbá, hogy könnyebbé válik a még épülő társasházi lakások megvásárlása, és a vevőknek a tulajdoni lapon bejegyezhető joga keletkezik a még építési fázisban tartó ingatlanok esetében is. Az új szabályozás erősebb jogi garanciákat és jobb hitelezhetőséget biztosíthat a vevők számára. A lakossági hitelállomány a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint is dinamikusan bővülhet, miközben a családokat és fiatalokat célzó további támogatások, például a babaváró hitel, a falusi csok, a munkáshitel vagy a közszolgálati otthontámogatás szintén hozzájárulhat a kereslet fenntartásához. Ugyanakkor az Otthon Start Program négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos árkorlátja területi különbségeket eredményezhet, különösen a főváros drágább kerületeiben szűkítve az elérhető ingatlanok körét.
Kisebb drágulás és mérséklődő aktivitás a befektetői oldalon
Az élénk kereslet 2025-ben a lakásárak emelkedésében is megmutatkozott. Az MBH Lakásárindex szerint 2025 harmadik negyedévében nominálisan 18, reálértéken 13 százalékos növekedés volt mérhető az egy évvel korábbihoz képest. 2026-ban az árak tovább emelkedhetnek, ugyanakkor a növekedés üteme mérséklődhet: az MBH Index szakértőinek várakozása szerint az első fél évben negyedévente 4–5 százalékos, a második fél évben 1–2 százalékos nominális drágulás valószínűsíthető.
A kiegyensúlyozottabb árdinamika annak is köszönhető, hogy 2026 a befektetői oldalon is változásokat hozhat: „Míg 2025 első felében a lejáró állampapírokból felszabaduló források és a kedvező piaci kilátások jelentősen növelték a vásárlói kedvet, addig idén ilyen mértékű új forrásbeáramlás nem várható. Ráadásul a bérleti piacon az Otthon Start Program hatására átmeneti keresletcsökkenés figyelhető meg, ami mérsékelheti a bérbeadásból származó hozamokat, és az árnövekedés üteme is lassulhat” – mondta Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.
Fiatalok: albérlet vagy 35 milliós hitel?
A végére pedig egy érdekes felmérés a K&H-tól. A szülőkkel élő fiatalok 25 százaléka a lehető leghamarabb önálló háztartásba költözne, ám 58 százalékuk számára csak az albérlet marad reális opció az azonnali váltáshoz. Miközben a 19–29 éves korosztály 28 százaléka tervez lakásvásárlást a következő három évben, tízből nyolc fiatal valamilyen mértékű hitel bevonásával tudná finanszírozni új otthonát. Különösen a 26–29 évesek körében válhat meghatározóvá a külső forrás: ebben a csoportban 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy túlnyomórészt hitelből tudnak majd ingatlant vásárolni.
A hazai fiatalok lakhatási helyzete vegyes képet mutat: 63 százalékuk már saját háztartást visz, emellett a szülői házban maradóknak csak egy szűk rétege, mindössze 6 százaléka érzi úgy, hogy egyáltalán nem is akar még elköltözni, azaz marad a mamahotelben – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a múlt év végén vizsgálta a 19–29 évesek költözési szándékait. A még szülőkkel lakó fiatalok kétharmada tervezi az elszakadást, de nem tartják sürgősnek ezt. Azok körében viszont, akik mielőbb szeretnének távozni a szülői házból, leginkább a lakásbérlés az opció, 58 százalékuk ezt az utat választaná. A lakásvásárlással – mint legvonzóbb megoldással – több mint a harmaduk számol. Emellett 4–4 százalékuk a partneréhez vagy más családtag ingatlanába költözne.
A következő három évben a fiatalok közel harmada, 28 százaléka készül ingatlanvásárlásra, ám a nemek és a gazdasági aktivitás szerinti megoszlás nagy különbségeket takar. A férfiak 38 százaléka tervez lakásvásárlást, szemben a nők 19 százalékos arányával. Az aktív keresők, azaz az állásban lévő fiatalok és a diákok 32-32 százaléka menne mielőbb önálló háztartásba.
A finanszírozási képesség beszédes. A fiatalok úgy gondolják, 20 százalékban kizárólag saját erőből oldanák meg a lakásszerzést, a fennmaradó 80 százalékuk azonban kisebb-nagyobb hitelfelvételre kényszerül majd. Azok aránya, akik legalább fele arányban hitelből vásárolnának, 52 százalékos.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy a megfelelő saját erő hiánya és a hitelfelvételi kényszer miatt a fiatalok számára kulcsfontosságúak az állami támogatások.
Az Otthon Start Program kiváló esélyt kínál a lakásvásárlás előtt állóknak, hiszen államilag támogatott, kedvezményes hitelkonstrukciót biztosít. A program keretében a fiatalok maximum 50 millió forintos hitelösszeget is igényelhetnek, ami jelentősen megkönnyítheti az önálló élet megkezdését és a saját tulajdonú ingatlan megszerzését még azokban a korcsoportokban is, ahol a saját megtakarítások összege alacsonyabb. A K&H adatai szerint a program keretében igényelt lakáshitelek átlagos összege a szeptemberi indulás óta 35 millió forint volt, az átlagos futamidő pedig 23 év, miközben a hitelezettek 35 százaléka a 21–30 éves korosztályból került ki.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!